Valamit nem jól csinálok, ennyi bizonyos.:)

Nem tudhatom az okát.

Én már ott elakadok, mielőtt kérdést feltennék, hogy melyik válasz lesz az igen, merre forog az inga, mert nem forog semerre sem.

A tanács praktikus lenne, tényleg. De nem megy továbbra sem.

Müller könyve nincs meg.:/

:) Azért nem ennyire egyszerű, mert félig-meddig tudatosan is tudod irányítani az ingát, vagyis mozoghat akkor is, ha nem a belső én válaszol...... tanácsot kérni ilyen módon meg azért szűk mezsgye, mert a kérdéseid behatárolják a válaszokat. Lehet, hogy a tanács olyasmi lenne, amire nem jut eszedbe rákérdezni, épp a tudatosságod (hiteid) beszűkültsége miatt.

Eszembe jutott, hogy egy időben sokat használtam Müller Péter Jóskönyvét, ami a kínai Ji King vagy Ji Csing - Változások Könyvén alapul. Sokszor nem értettem a választ, de sokszor rendesen szembesített önmagammal és emlékezetes fordulatokat hozott a megértés a viselkedésemben és az élethelyzetekben. Ha van kedved, próbáld ki. A könyv szellemi háttere neked biztos tetszeni fog:) (Ha ismered, nem szóltam)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ji_csing

Ja, és kösz, hogy kiingáztad az ingázásomat.:)

Szerintem nem etikus válasz nincsen egyébként (a belső éntől) max. nem aktuális.

Ez nem túl bonyolult, amennyiben bizonyos kérdésekben nem válaszol az inga, azzal ez meg van oldva. Fontos kérdés is lehet számtalanféle, ilyen-olyan, praktikus tanácskérés, stb. Persze ezt elméletileg mondom, mivel nem mozdult egyelőre tegnap az inga semerre. De az lehet számtalan egyéb okból is, nagyon akarás, nem átszellemültség, stb-stb.

Értem.:)

Fontos kérdés.... valamiért fontos kérdésekben sosem ingázom, vagy 100 évben egyszer:) Olyan kérdést sosem teszek fel, ez lesz, vagy az lesz, ez kb, a jóslással egyenlő, amiről tudjuk, mennyire megbízható. Semennyire.

Arra meg nem hiszem, hogy jó rászokni, hogy majd az inga hozza meg helyettünk a döntéseket, ha olyasmit kérdezünk, ezt csináljuk, vagy azt. Bármit csinálunk ugyanis, amit tapasztalunk, nem fogja kikerülni a hiteinket, mivel azok "meghosszabbítása" a valóság.

Olyasmiben meg biztosan nem lesz "partner" a nagyobb én, hogy az ingán keresztül olyan infókat adjon, ami nem "etikus".

Úgyhogy jórészt marad a hitek ingázgatása, amire Seth is mondta, hogy arra jól használható.:)

Lehet különben, hogy ez csak a saját zizim, de úgy vagyok vele, adjuk meg a módját a dolgoknak, és azért nem egy hétköznapi tárgyat használok ingázni....:)

Az a kristály (hegyi) nagyon régi, vettem valamikor, kis másfél centis "ingakő", a tetején árfúrva, amibe be lehet fűzni cérnát. De tényleg bármi megteszi. Van pl., aki egy derékszögben meghajlított drótot használ, arra nekem nehezebben állt rá a kezem, de egy idő után az is ment, de ugyenerre lehet használni akár egy cirokszálat is a söprűből:)

Tényleg, mi az a kristály, ami fölött fogod?

Valóban nem tudom elengedni magam, ami probléma. A hittel nem volna baj, hinnék benne, amit válaszolna. Csak nekem az igen vagy a nem válaszokat sem mutatta meg, hogy melyik lenne melyik.

Azt nem kérdeztem meg, van-e jogom az az adott kérdésben ingázni, "itt még nem tartok".

Könnyedség nincsen, jól átgondolt kérdések azok lettek volna. Eredetileg a Tamást akartam megkérni, hogy ingázzon ki nekem az ügyemben valamit, de azt mondta túl személyes, nem vállalja.

Én nem kristály fölött fogom a cérnát, nekem a Tamás azt mondta, cérna és bármilyen fémdarab megteszi, náélam ez egy kicsi kulcstartókarika volt most éppen. A cérnát 20-25 centisre engedtem, lehet, hogy túl hosszú volt, és rövidebbre kellett volna vennem, 5-10 centisre.

Így nincs válaszom egy fontos kérdésemre, de mindegy, ez van.

Majd még próbálkozom...

Ha megengedsz egy személyes megjegyzést, szerintem neked nem való az inga:) Azért gondolom, mert alapvetően nem igen tudod "elengedni" a tudatos énedet, pl. "meditálgatni", más szintekre lépegetni, és az ingázásnál el kell engendi a kontrollt, ki kell kapcsolni a saját gondolataidat. Különben teljesen fals válaszokat ad. A másik, hogy úgysem hinnéd el, amit mutat:) Elképzelhetőnek tartom, hogy a "tudattalanod", amivel kommunikál az ingán keresztül az ember, jól tudja ezt, ezért nem visz bele ebbe a játékba.

Eszembe jutott a Csodabogár c. film, amikor tárgykat mozgat a nem tudom mi a neve főszereplő, azt mondja, megkéri rá a tárgyat, hogy ezt vagy azt csinálja. Akkor olyan érdekesnek találtam ezt, és csak most tudatosult bennem, ahogy olvastam a hsz-edet, hogy amikor nagy ritkán ingázom, mindig avval kezdem, kérek egy igent és egy nemet (vagyis megkérem, mutassa meg, hogyan mutatja az igen választ és a nem választ, vagy a kiválasztást több feltevésből, és azt is mindig megkérdezem, van-e jogom a szándékozott kérdésben ingázni, ill. jónak látja-e, ha ingázom az adott kérdésben. Van, amikor nem a válasz, és akkor abba is hagyom, és a végén mindig megköszönöm:))

(Hallottam már olyanról, hogy valaki azt is kiingázza, elmenjen-e a közértbe.)

Most viszont elővettem az ingámat, megkérdeztem a Te ingázásoddal kapcsolatban:) az infók a következők. Meg tudnál tanulni ingázni és hasznodra is válna. Ami fontos lenne, az alázat, a könnyedség és a jól átgondolt, konkrét kérdések.

"nekem egyelőre meg sem mozdul az inga, semerre, akárhogy koncentrálok, nem kezd el körözni."

Nem tudom, Tamás mit mondott, hogyan mondta, de lehet, hogy ezt a koncentrálás dolgot másképp kellene értelmezni. Inkább csak figyelj oda. De ne görcsösen koncentrálj az ingára, mert avval lehet, hogy pont nem adod át neki a terepet. Egy társként tekints rá, aki segít neked, és akivel beszélgetsz. És mértékkel vedd igénybe! Arról nem tudom, volt-e szó, milyen hosszú zsinegen vagy nem tudom min legyen. Én kb. 5 cm-re a kristály fölött fogom (lazán) a cérnát, a maradék 5 cm cérna a tenyeremben van, ha hosszabbra engedem, nem annyira működik.

Megpróbáltam ingázni a Tamás instrukciói alapján, de nekem egyelőre meg sem mozdul az inga, semerre, akárhogy koncentrálok, nem kezd el körözni.

 "Számtalan lényt kell nirvanizálnom. Nem létezik azonban lény, mely nirvanizálható lenne. Bármennyi lény lenne is nirvanizálva, egy sincs közülük, mely elérte volna a nirvánat, és egy sincs, amely nirvanizálható lenne."Astaszáhasztriká, p. 10.

Ezeket csak azért teszem be, mert a buddhizmus valahogy megtöri a körkörös gondolkodást, és mély intuitív tartalmakat hív elő-legalábbis belőlem.:)

Azért is szuper, hogy ezt belinkelted, mert utána lehet nézni az ellentmondás kérdéseknek:)

Pl. amit Richárd beidézett nemrég, hogy az entitás adja a konkrét problémákat, valóban így szól eredetiben is, hiába gyanakodtam fordítási hibára:), csakhogy van valahol a környékén egy olyan mondat is, hogy - az entitás, ahogy ti mondanátok-, ami nekem azt jelenti, itt még nem aszerint az értelmezés szerint beszél entitásról, mint később, ahol részletesen magyarázza a "részek" szerepét, viszonyulását.

Ugyanúgy, ahogy pl. rákérdeznek arra, miért beszél előző, vagy korábbi életekről, amikor egyidejűség van, és azt mondja, mert nekünk ez jelent valamit.

Éljenek a lelkes feltöltők!:) és a megtalálók:))

Örülök, hogy tetszik. Én is meglepődtem amikor megtaláltam. Korábban nehezen találtam ilyen anyagokat, most pedig a Nagy Google és a lelkes feltöltők jóvoltából 5 másodperc alatt ezt találtam. :)

"Van itt egy pár dolog. :)"

Ez zseniális Atta, nagy köszönet érte. Az egyik idézetgyűjteményt lvasgatom 2 napja az Early Sessions sorozatból, hihetetlen értékes anyag.

Érdemes forgatni annak is, akinek az angolja nem annyira profi, a rövid idézetek elég jól érthetők.

Dehogynem:) és különben is ismétlés a tudás anyja:) Meg aztán amiket írok, tulajdonképpen sokszor akkor tudatosítom magamban is, amikor elgondolkodom rajta, aztán leírom ide az eredményt, és akkor úgy tűnik, mintha hú de tudnám ezeket.

"könnyűnek hangzik ez a könnyűség, de sztek egyáltalán nem az. én ezt gyakorolom ezt a relax dolgot, és még a rendszeres gyakorlat ellenére is néha komoly erőfeszítésembe telik elengedni magam:)"

Talán mert nem bízol a belső spontán szelfben:) Magamról is tudom, amikor mindent kontrollálni akarok, az tulajdonképpen valamilyen félelem, és bizalmatlanság. (Leginkább önmagunkba vetett bizalmatlanság, ami aztán kivetül a környezetre is)

Nekem van egy tanácsadóm:), aki mindig azt mondja, nyugodtan rábízhatom magam a mélyebb énrészeimre, annál jobb kezekben nem is lehetek:))És igaza van:) Ha hagyja az ember, csodákat szállít, amire mi nem vagyunk képesek magunkban a mi kis intellektusunkkal.

Különben sokszor gondolkodom azon, miért viselkedem sokszor úgy, mintha mindezt nem tudnám, vagy nem tapasztaltam volna sokszor, miért felejtem el annyiszor. Azt hiszem, itt a kondícionálásról lehet szó, amit emleget Seth, mármint hogy mire kondícionáljuk az elmét. Ha évtizedeken át egyfélére tanítottuk, akkor nyilván sok ismétlés kell az átálláshoz. Gyakorlat teszi a mestert:)

Seth egyik példázatára gondolok.

Az értelem használatát a célbalövéssel mutatja be. Amikor helyesen használja az ember, akkor egyszerűen kézbe fogja az íjat és a nyilat, felveszi a helyes testtartást, csak arra gondol, hogy eltalálja a céltábla közepé és a test mágikus képességei elvégzik a többit.

Amikor helytelenül használja az értelmét, az ismerni vagy ellenőrizni akarja az összes belső folyamatot. Ha hibás a hitrendszere, az ember az ember látja a célt, de arra összpontosít, hogy lássa az összes tévedési lehetőséget: jobbra vagy balra megy a lövés, rövid vagy hosszú lesz a lövés, megtörik a levegőben, kiejti a kezéből a nyilat s így tovább.

Akkor neked nem sok új dolgot mondhat ez a könyv, Tida.

Ha én arra koncentrálok, hogy elérjem ezt a könnyed állapotot akkor szinte biztosan nem sikerül. :)

Túl jól működik a "racionális elme": arra koncentrál miért nem sikerülhet.

Biztos sok más is lehet a háttérben, de gyanítom, sokszor ez a miért nem sikerülhet dolog kifogáskeresés, mert igazán nem akarja az ember. Akár azért, mert valamilyen félelem, bizalmatlanság lappang a háttérben evvel a lazaságal kapcsolatban.

Nekem sok dolog pikk-pakk akkor sikerült úgy, hogy semmiféle hezitálás nem volt, sikerül, vagy nem, amikor félelemmentes bizalom volt bennem a dolog kapcsán. Tulajdonképpen zavarbaejtően könnyen és egyszerűen mennek a dolgok ilyenkor:)

"ahol seth újra és újra hangsúlyozza ezt a bizonyos erőfeszítésmentességet (effortlessness) és könnyűséget (ease). de most írom, h ez itt a kulcs. sztem ezt máshol sehol nem hangsúlyozza ennyire. a relaxációt például. h csak engedjük el magunkat."

Azért jópárszor mond hasonlókat. Pl. hogy amikor nem bírsz valamivel, gondolj arra, hogy más részeid majd megoldják.

Ugyanakkor olyasmit is mond, hogy erőfeszítés szükséges pl. ahhoz, hogy a háborúban a békére koncentráljon valaki. Vagy ehhez jut eszembe, hogy a "gyakorlatokat" mindig játékosan javasolja végezni. Már nem ő javasol játékosan, hanem....na.:)

Meg hogy túl komolyan vesszük az életet, de nem vesszük elég komolyan a játékos létezést.
Lehet, hogy többféle "erőfeszítés" van, csak nincsenek megfelelő szavaink a differenciáláshoz. Más lehet például görcsösen, mindezekről, amiket Seth mesél, nem tudva, félelmekkel teli erőfeszítéssel csinálni valamit, mint avval a fajta erőfeszítéssel, ami inkább olyasmi, hogy csak kell valami energiát belefeccölni a dolgokba.

"a fordítósdi olyan mintha vmi présben lennék. nem engedhetem csak úgy el magam, hogy a saját szavaimmal körbeírjam,"

Érdekes ez a megfogalmazás. Már nem emlékszem, melyik is az a tudatcsalád, amelyik nem kreatívkodik, csak hűen másolja, továbbadja mások "tanításait", értékőrzőként. Talán ebből a fajta energiából nem sokat szippantottál magadba, ezért érzed présnek:) Vagy valahol máshol a tudatod egyik szegletében az időt érzed kevésnek ehhez.

Akkor duplán becsülendő, hogy ezt csinálod:)

mire gondolsz?

Ha én arra koncentrálok, hogy elérjem ezt a könnyed állapotot akkor szinte biztosan nem sikerül. :)

Túl jól működik a "racionális elme": arra koncentrál miért nem sikerülhet.

Tényleg az íjászatos hasonlaton már túl jutottál?

Elengedni az izmokat...az a nappali tudatunk számára, nappali időpintban olyan, mint egy kisebb halál. mert ő koncentrálni akar, kézben tartani és nem eelengedni a dolgokat, ezért iszonyú rábeszelésébe telik, h lazíts, hahó, jobban jársz. győzködöm az itellektust. apropó az intellektus tök hasonlít az egóhoz. de nem ugyanaz nem? vagy igen? kitudja...

na szóval legalább olyan macera napközbeni pörgéskor ellazulni, mint éjszaka tudatosnak maradni. mert akkor meg az elengedésbe vagyunk jók, akkor meg az a nehéz, h irányítsunk.

igen, ilyenkor válik kézelfogahtóvá a keleti filozófia, miszerint a könnyű nehéz, a nehéz könnyű.

azért van ilyen szófosásom, mert ezt a fordítósdi olyan mintha vmi présben lennék. nem engedhetem csak úgy el magam, hogy a saját szavaimmal körbeírjam, h hát értitek,, például, amikor, stb. hanem ragaszkodni kell a szöveghez. tartani magam a leírtakhoz. na most egy kicsit itt elengedhettem magam:)

de ez könnyűnek hangzik ez a könnyűség, de sztek egyáltalán nem az. én ezt gyakorolom ezt a relax dolgot, és még a rendszeres gyakorlat ellenére is néha komoly erőfeszítésembe telik elengedni magam:)

..vagy realista mágusokká, az még jobb lehet...vagy már azok is vagyunk. tulajdonképpen a mágia, a realitás része, csak az ismeetlensége miatt tűnik mágiának. az ismeretlen valóság gyakorlati felhasználása. igen, most csak így gondolkodom. hogy van az önszuggesztió. és van ez a mágikus hozzállás. ha van egy probléma modjuk. az mindig mindenkinek van. és mondhatjuk, h inkább akkor most nem mágikus megközelítek, hanem vizualizálom a megoldását a problémának. de ha ez olyan gordiuszi csomószerű, aminek el se tudom képzelni a megoldását, vagy ha rágondolok, akkor a legrosszabbat látom csak, mert nincs más alternatíva, akkor jön jól igazán ez a mágikus dolog. hogy el kell engdni.

Nincs mit! Én se halottam erről, de amint elkezdtél szemelvényeket írni ebből a Seth könyvből, rákerestem és rögtön ez jött be. :)

Kiegészítésként még:

Szóval nem fordítok le mindent ugye, próbálom azokat, amik tartalmában újat mondanak az már írtakhoz képest, emiatt nem fordítom azokat a részeket sem, ahol seth újra és újra hangsúlyozza ezt a bizonyos erőfeszítésmentességet (effortlessness) és könnyűséget (ease). de most írom, h ez itt a kulcs. sztem ezt máshol sehol nem hangsúlyozza ennyire. a relaxációt például. h csak engedjük el magunkat. ha szeretitek az irrodalmat, a mágikus realizmus vonala sztem tök jó ehhez a témához. nekünk is mágikus realistává kéne válnunk a mindennapokban.:)

köszi, itt megvan minden. tactical magic...defura, erről nem is hallottam.

igen, azért tettem be az angol szöveget, h lássátok, h mi az eredeti: impulzus. de ezt nem tudtam belemegfogalmazni normálisan.

Egyet értek Tidával. Ebben a mondatrészben arról van szó, hogy az ember nem követi a belső késztetéseket.

Van itt egy pár dolog. :)

"mégis elutasították az új munkahely megtalálásának lehetőségét (szó szerint: ignored impulses to find other work) vagy hogy bármilyen racionális lépést tegyenek és csupán a mágikus megközelítésben bíznak."

Az angol "impulse" nem feleltethető meg a magyar inpulzusnak? Csak mert nekem kicsit más lehetőséget elutasítani, vagy belső impulzust elutasítani. Úgy érzem, itt inkább arról lehet szó, hogy a mágikus megközelítés tulajdonképpen a sokat emlegetett spontán cselekvést is magába foglalja, ami nekem olyasmit jelent, belső impulzust követni a cselekedetekben különösebb racionalizálás nélkül.

A szövegben nem arról van szó, hogy nem elég várni a sült galambot, racionális lépéseket is tenni kell, amik akár belső impulzusok követését jelentheti? Jelen esetben - mondjuk a belső én - küldi az impulzust az új munkahely keresésre, mely impulzust emberünk elutasítja, és üldögélve várja, hogy az univerzum arra repít egy postagalambot, nyakában egy csomag pénzzel?:) Vagy egy elefántot, az többet elbír:)

Nincs persze olyan nagy különbség, csak elgondolkodtam ezen......

Ha meglesz és időm enegedi elképzelhető, h ugyanarra a sorsra jut, mint a magical approach:)

Tudna valaki egy linket, ahonnan a Sethtől a Towards Health c. könyvet le lehet tölteni angolul?

köszi

Így van, így van, Seth a bambulás mágikus művészetét taglalja:)

Lebutítottan kizárólag hétköznapi, rutinszerű létezést értettem.

Nekem annyira jókor jött - Véletlenül:) - ez a másikus megközelítés szemelvényezés, éppen teljesen rágörcsöltem egy munkára, és ahogy most Ninna által írt fordításokat olvasom, azt veszem észre, olyan szépen átálltam erre a "mágikus" nézőpontra, elengedtem a görcsölést, és ha nem jut eszembe semmi éppen, nem erőltetem, aztán azon veszem észre magam, hogy amikor mást csinálok, kicsit elbambulva, jönnek az ötletek "valahonnan" szépen sorban. Olyan, mintha valahogy kétfelé lenne osztva a tudatom, miközben a hétköznapi cselekedetekre figyelek, és azokat csinálom, a "tudatom perifériáján" közben mintha tovább dolgozna az agyam a konkrét feladaton, és tök jó eredménnyel. Olyan, mint amikor jobban látunk valamit, ha nem konkrétan arra nézünk, hanem kicsit mellé. Mostanában amúgy is olyan dolgokat tapasztaltam, ami nagyon kitágította gyakorlati szempontból is a tudat, elme határairól való elképzelésemet, vagy érzetemet, és ehhez adódnak hozzá folyamatosan az új tapasztalások. Tényleg olyan ez, hogy ha elhisz az ember valamit, vagy gondolkodik valamin, automatikusan jönnek az ehhez hasonló események a végtelen lehetségességek tengeréből. Mindegy, mit hisz, vagy gondol az ember. És ha ez így van, miért ne olyasmiben higgyen az ember, ami kedvére való? :)

Sztem nem lebutított, max a lebutított hiteink nem engedik, hogy jobban érvényesüljenek, vagy csak lebutított formában engedjük érvényesülni őket...

Régóta mondogattam, hogy a létezés mágia, és az emberi élet is mágikus, legfeljebb hétköznapiasított, "lebutított" mágia. Erre Seth ugyanezt mondja a most a rendelkezésünkre bocsátott könyvben.:)

Ok, igyekszem figyelni. A magyartalanság azért van, mert ha választanom kell, hogy mennyire változtassak az eredeti szövegen, vagy mennyire legyen magyaros, akkor inkább az előbbit választom még akkor is, ha hülyébben hangzik.

Szívesen csinálom, így én is tanulok, mélyülnek az infók.

Hetente egy fejezet részleteit fogom tudni lefordítani. Amúgy még én is olvasom...:) a 11 fejezetnél tartok épp. Szóval még én se látom a sztori végét:)

http://www.youtube.com/watch?v=ZSX_vNHt1Dk

Ide írom Ninnanak- hú, most nem tudom, jól emlékszem-e, keveredik a Nannan:), hogy ne a Magical Approach topikot tördeljem, az elírásokkal ne foglalkozz, sokkal többet ér, hogy leírod ezeket, mint hogy ilyen kicsiségekkel foglalkozzunk:)

Amire talán jó lenne figyelni, a vesszők használata, mert annak hiánya pl. elég zavarossá teszi az értelmezést. De ez csak egy aprócska zárójeles megjegyzés, és magam részéről nagyon hálás vagyok a munkádért!

Szerintem is.

Szerintem minden Sethet olvasót érdekel, aki nem tud/nem tud annyira angolul, hogy eredetiben olvasson.

Le a kalappal, mindenféle téren, ha ennek tényleg nekiállsz!:) (és úgy, ahogy írtad:))

Sztem nyiss neki új topikot a Seth szövegei szekcióba.

ok, el is értük a kritikus tömeget:) már csak az a kérdés, h hova...

csak lassan tudok majd haladni, de igyekszem

Engem érdekelne.:)

Sziasztok!

Iván jóvoltából olvashatom a magical approachot angolul. Azt gondoltam, milyen jó lett volna erről előbb olvasni, még néhány kocka a világmindenség-puzzle megértéséhez. Szóval, arra gondoltam, ha érdekel titeket, szívesen megosztanék részleteket azokkal, akik nem tudnak angolul, mégis érdekli őket a téma. Egyfajta kivonat. Leírnám a fejezetcímeket és vmiféle összefoglalót hozzá, hogy mi a lényeg. Megpróbálnám a saját szűrőmet kikapcsolni és nem belemagyarázni a saját világomat a szövegbe, hanem szorosan követném az angol mondatokat. Hm? érdekelne ez vkit? seth, mint folytatásos regény. aztán attáék megcsinálnák a letölthető rádiójátékot hozzá magyarul:)

Igen:)

Semmi baj.:) Különben a 3. dilemma az, hogy az én le akarja magát választani a mozgásról, miközben annak része, ez most jutott eszembe.

Visszaolvastam, és most látom, hogy nem is olvastam el rendesen az előzményt. Úgyhogy bocs, teljesen feleslegesen karattyoltam itt marhaságokat.

Ezennel be is fejezem:)

Furcsa nekem a külső én megfogalmazás.

Mi a motivációja a változatlanságnak? A megszokás, a biztonság érzése, a megszokott gondolkodás, a vélt vagy valós biztonság, az át nem gondolt és ki nem értékelt hiedelmek, stb.

Nekem gyakorlatilag mindegy, honnan van a probléma. Az biztos, hogy minden probléma megoldható, és az is biztos, hogy magunkban kell keresni a feloldását. És általában nem úgy oldódnak meg a "nagy" problémák, mint a hétköznapi cselekedeteknél, hogy mondjuk probléma, hogy bejönnek a szúnyogok, és megoldom a problémát, hogy felteszek egy szúnyoghálót.

Tapasztalatom szerint épp a "nagyobb volumenű" problémák azok, amiket ilyen gyakorlati módon nem lehet megoldani. És ezek, mintha minden esetben a gondolkodásmódunk, látásmódunk, egyes "rögeszmévé fajult" elgondolásunk megváltoztatását követelné. Bár ez kisebb, nem szúnyoghálós jellegű problémáknál is így van. Vagyis szerintem bármilyen probléma egyaránt származik a külső Én gondolkodásából, tevékenységéből, és a belső Én, vagy bármilyen mélyebb identitáselemek - hogy örülj - tevékenységéből. Mivel az egész egy egység, egymással összefüggő kooperáció minden "rész" részéről. És ahogy Seth mondja, nemcsak a teljes én részei közt van szoros együttműködés, hanem a többi identással is.

Érdekes kifejezés ez a "probléma, mint tanulási módszer". Vajon milyen más tanulási módszer van? A probléma egy kényszerítő erejű dolog, arra, hogy változzon valami. A változatlanság a létezés ellen dolgozik. A probléma, avval, hogy változást eszközöl, megtanít a változással járó összes pozitív aspektus megtapasztaltatásával arra, milyen szerepe van a létezésben. Mi az, ami probléma nélkül motiválja az embert a változásra, és mi az, ami a változatlanság fenntartásában "motiválja"? .........

Az nem vitás, hogy a problémákat a tudatos én hozzáállása keletkezteti, kérdés, kitől kapja. Szerintem egy csomó kisebbet önmagától, egyszerűen a hiedelmei következtében. De vannak nagyobb volumenűek, ahol a belső én/entitás beleszól, átveszi a "problémafelállítói" szerepet. De ez sem mindig történik így, nagy az  egyedi szórás ebben. Aki kapott már nagy belső problémát, az aszerint látja, aki meg nem, az meg aszerint, az első szerint beleszólnak a belső énrészek az életbe a problémák keletjkeztetésével, a második szerint meg nem, mindig mindent az aktuális hiedelmek és gondolatok-érzelmek határoznak meg. Szokás szerint mindenki úgy látja, ahogy tapasztalja.

Szerintem fogalmaz úgy is helyenként, hogy a "problémáidat" te magad hozod létre, nem valami külső erő kényszeríti rád. Mégsem azon morfondírozol, hogy "én azt szoktam mondani, hogy mi magunk generáljuk a problémákat, ezek meg mindig lehurrognak, hogy nem a külső Én, hanem a belső Én "adja" a problémákat", mert legtöbbször így fogalmaz Seth, na de egyszer fogalmaz úgy is, hogy mi magunk, és akkor miért ne lenne jó gondolat, hogy én magam, mert hiszen nincsenek határok......"

És hol húzódik a határ a külső Én és a belső Én között? Van biztos határvonal?:)

Vagy a tudatos én és a "tudat alatti" között? Vagy a külső Én és az entitás között?

Ilyen alapon miért jobban elképzelhető, hogy nem a belső én "adja" a problémákat, hanem az entitás, (mert nincs határvonal), mint az, hogy nem a belső Én, hanem a külső? (mert ugyanúgy nincs határvonal):)

És hol húzódik a határ a belső én és az entitás között? Van biztos határvonal?

Tehát: a belső Én által irányított tapasztalatok....

Miután a belső Én eldöntötte, hogy a fizikai valóság lesz az, ahol kifejezi önmagát,....

Seth megszólal - utolsó fejezet

"A konkrét probléma igazából olyan feladat, amelyet az entitás állít valamelyik saját személyisége elé, de a végeredményt az egyén maga határozza meg." Seth megszólal, 161.oldal

"Ezt azért tettem be, mert amikor az entitásra hivatkoztam korábban, mint problémával szembesítő, azt "generáló" "valamire", akkor mindig ellenérveket kaptam, hogy hogyan jön ide az entitás. Bár a legutóbb, a dilemmás topikba általam betett idézettel ütik egymást, az igaz, ott az entitás szinte csak megálmodja az ént, és mintegy útjára bocsátja, ennyi a szerepe."

A problémák a belső szelf által létesített tanulási módszerek. Különösen fontos kijelentés ez. Mindig ebben a fényben kellene szembenézni velük.

(Személyes ülések, 1. könyv, 380. ülés)

Biztos. Nem küldi el?

háth ez nem akar összejönni... biztos hogy jó e-mail címet adtál meg?

Áh, épp jókor:)

akkor erre légyszi:

nagy.grta2@freemail.hu

köszi!

Hehe.. Pont,most nézek fel ide így 20.-án:)

Nem tudom elküldeni, mivel az it megadott e-mail címed nem működik.

Ha tudsz adni egy működő címet akkor átküldöm a linket.

Szia Iván!

Én vagyok az, aki Nannannnak, Grétának meg ilyeneknek nevezi magát, de nem direkt, csak már kezdek elveszni a regisztrációim szövevényében. Múltkor elküldtél két linket egy emailcímemre, amin a toward healthet és a magical approachot tudtam megnyitni. mivel törlődött az az emailcímem, el tudnád küldeni arra, amit itt van megadva a nevemre kattintva? köszi előre is, remélem olvasod ezt...

Mindjárt gondoltam.

Én nem látom összeegyeztethetetlennek, no de, ki így, ki úgy. Azt is mondja máshol, hogy az énnek nincsenek határai, vagy elkülönült részei, minden felosztás tetszőleges, ahhoz képest rendben van sztem a mondat.

Ne felejtsük el, hogy sok fordítási hiba van a magyar kiadásokban. Ez szerintem összeegyeztethetetlen ellentmondás így, úgyhogy arra gondolok, félrefordítás lehet a dologban. Talán a belső ént fordították entitásként abban az idézetben, ahol a konkrét "problémaküldésről" van szó. Túl sok olyan rész van, ahol azt taglalja, az entitásnak az egyes személyiségek élete olyan, mint nekünk egy álom, stb. Ráadásul úgy emlékszem, az entitás kifejezés is többféle értelemben használatos nála, mint különböző egységek összefoglaló megnevezése. Nem feltétlenül a "nagy entitásra" kell gondolni. (aminél persze mindig van még nagyobb - talán:))

A finn zenét legalább annyira nem ismerem, mint az üzbegisztánt, de ez most valamiért éppen jól esett. Köszi:)

http://www.youtube.com/watch?v=C0i1_PyfIkc

Na akkor nem erőltetem tovább. A link két hozzászólással lejebb van.

Még egy próba...

Egy szép szám a finn zene kedvelőinek. :) 

(Nem keményrock!)

<iframe width="640" height="360" src="http://www.youtube.com/embed/C0i1_PyfIkc?feature=player_detailpage" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Ha nem sikerül beágyazni akkor itt elérhető.

Nincs mit.:)

" Ütköző hiedelmeknél, amikor két ellentétes, de egyforma erősségű hiedelmet tartott az illető egyidejűleg, is lehetséges ez."

Koszi ezt a mondatot!!

Egyben válaszolok a kettőre. Azt írja a Személyes valóság természetében, hogy ha makacs (és téves) az egó hiedelemrendszere, akkor a belső én van, hogy megkerüli a hidelemrendszert, és aktivitással telít más rétegeket. Ezzel szembesít a problémával. Ütköző hiedelmeknél, amikor két ellentétes, de egyforma erősségű hiedelmet tartott az illető egyidejűleg, is lehetséges ez. Vagyis, van, amikor a belső én (máshol entitásnak nevezi, lásd pár hsz-szel lejjebb), belenyúl a tevékenységekbe. Ez történt esetemben is. Ez szerintem nem veszi el a valóságteremtés erejét, csak maga is egy működési elv, hogy a bölcsebb énrészeknek joguk van belenyúlni a folyamatokba, ha úgy látják jónak. Azt írja, ez a hidelmek átrendezésével, és kénytelen önértékeléssel szokott járni. Tehát nem haszontalan folyamat. Kicsit látszatra üti a saját valóságteremtést, de ettől még létező "módszer".

Ja  es meg azt hozzatennem hogy akkor ezekszerint az entitas felelos a gondolatainkert is?Vagyis pontosabban a negativ gondolatainkert - vagy a pozitivainkert  - es viselkedeseinkert amit visszakapunk a 7koznapi elettol azt mind az entitas intezi? Akkor hogyan mutatkozik meg a gondolat teremto ereje vagy a vizualizalt kepek ereje vagy ugye az eros intenziv mentalis kepekben valo gondolkodas ereje? akkor ezeket az eredmenyeket nem maga a folyamat generalja - eles eros mentalis belso kep - hanem meglatja az entitas hogy oke most Peti nagyon erosen gondol valamire akkor most segitek neki es megvalositom? Akkor hol marad a mi sajat teremtesi kepessegunk? Vagy a ugye a mottonk : Te teremted a sajat valosagodat.

Oke , ertem de akkor megint azt kerdeznem kinek mi az aprocsepro es mi a "hatalmas" problema. Ezeket a kategoriakat ugye mindig az adott szemely allitja fel.

Egy biztos mindannyiunkat rangatjak a helytelen hiedelmeink mint a marionett babukat de csak is addig amig nem kezd az ember tudatossa valni es figyelni sajat magara.nem a kulvilagra hanem belulre.

Pl elso ranezesre egy aprocsepronek szamito dolog hogy emberunk azt veszi eszre hogy amikor kint molyol a haza elott es ha valaki elhalad a haza elott nagyon ritkan koszonnek neki.Mindig ugy hozza a "sors" hogy pont az illeto akkor bambul a telefonjara vagy pont a tuloldali hazat nezi stb... 

Ezt siman lehet aprocsepronek nevezni sot meg azis lehet hogy a problema kategoriat sem eri el ez a dolog.De ha alaposan megnezi az ember akkor egyertelmunek tunik hogy emberunk ugyan igy viselkedik az emberekkel ritkan koszon vagy keruli inkabb az egyazegyben talalkozasokat.

Ha vesszuk ezt a problemat akkor ugye amit Seth is mond a kulso a belso tukorkepe.Azaz ezt a dolgot ez alapjan nem lehet az entitas nyakaba varrni hanem csak is a gondolkozasera.Es ebbol maris egy nagyobb pszichologiai kepet tudunk kicsomagolni amibol maris lehet kalandozni a megoldasert.Meg lehet keresheti az egyen hogy miert is tart attol hogyha kontaktba kerul valakivel , gyermekkori trauma , allando leszidas a szuloktol , alacsony onertekeles stb...

Ez egy kisproblemanak indult de ha kicsomagolja akkor maris rengeteg szinten fog a valtozas felutni a fejet.Nyitottabba valik , eltunik a gorcs belulrol jobban tud figyelni a parbeszedre es felszabadultabban fog tudni kommunikalni jobban felffigyel az informaciokra amiket a masik ember "szallit" neki stb...

Vagyis problema az problema es szerintem nincs aprocsepro vagy hatalmas.Feladat van amit meg kell oldani.

Nem rossz teória.:)

Én itt nem érzek ellentmondást. Az entitás olyan problémákat küld amik nekünk szükségesek. (Persze, ha most ideiglenesen elfogadjuk azt, hogy az entitás és én elkülönültek vagyunk egymástól.) Olyan gondot nem küld amit úgyse fogadnánk el (mert nem része a valóságunkról alkotott hitünknek), ami meg jön az arra válasz ami minket foglalkoztat. (Ez a küld szó egyáltalán nem tetszik, itt inkább "közös" teremtés van). Legalábbis az én entitásom, így csinálja. Az utóbbi két hétben nagyon belejött a problémák "küldözgetésébe", de látom, hogy mind remekül illik a hiteimhez. :)

Én egy ideje mondogattam, hogy az entitás generálja a problémákat, de le lettem hurrogva. Nyilván nem az apró-cseprőeket, hanem ha komolyan szembesíteni akar valamivel. Ha rendben vannak belül a dolgok, akkor nem jön a probléma, de ha helytelenek a hiedelmek, akkor igen. Így függhet össze a saját valóságteremtéssel. Persze, hogy mit ért itt entitáson, az lehet vita tárgya, értheti a belső ént is, meg ugye az énnek nincsenek elkülönült részei, minden felosztás illúzió. De ez a mondat mégiscsak az én elgondolásomat igazolja, azért is örültem meg neki.

Ez nekem ismet zavaros:)

A kerdesem az hogy itt valojaban mire  hogyan erti az entitast? Ugye sokszor volt ra pelda a konyvekben hogy eltero "neveket" hasznal .

Mit jelent az hogy konkret problema? Beszakadt a kormom es akkor most mit tegyek vagy tonkre megy a parkapcsolat vagy lekesem a buszt stb...

Ez a mondat engem felrevezet ha az eddigi tapasztalataimat es ha az eddig "latottakat" vizsgalom.

Es meghozza azert mert egy problema sosem uti fel a fejet akkor ha minden harmoniaban van belul es e melle meg netantan a boldogsag is allando resztvevo.Ilyenkor nincs is problema vagyis egyszeruen nem johet elo.Termeszetes ha kisiklik ebbol a  mederbol a dolog - energiaakadaly , betegseg , ragaszkodas , akaratossag stb... - akkor johetnek a "problemak " de en meg akkor is furcsanak tartom azt a megkozeltitest hogy ezt az Entitas kuldi rank. En inkabb arra hajlok hogy amit teszunk - gondolunk , erzunk , cselekedunk - annak a gyumolcset aratjuk le mint "problema" . Es itt ismet a sajat felelosegunk az aminek elo kene jonnie.

"A konkrét probléma igazából olyan feladat, amelyet az entitás állít valamelyik saját személyisége elé, de a végeredményt az egyén maga határozza meg." Seth megszólal, 161.oldal

Ezt azért tettem be, mert amikor az entitásra hivatkoztam korábban, mint problémával szembesítő, azt "generáló" "valamire", akkor mindig ellenérveket kaptam, hogy hogyan jön ide az entitás. Bár a legutóbb, a dilemmás topikba általam betett idézettel ütik egymást, az igaz, ott az entitás szinte csak megálmodja az ént, és mintegy útjára bocsátja, ennyi a szerepe.

Ööö... az első mondat nem a szerzőhöz tartozik.

"Senki nem elég intelligens ahhoz, hogy felismerje saját butaságát. "Mind hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világnak előítéleteinkhez kell igazodnia. Az ellenkező vélemény némi gondolati erőfeszítést követel, a legtöbb ember viszont inkább meghalna, mintsem gondolkodjon - s ez így is történik."
(Bertrand Arthur William Russell)

Egy kis relax - Norah Jones

http://www.youtube.com/watch?v=HZ8yCjyxlOE

http://www.ted.com/talks/brene_brown_on_vulnerability.html

Ebben sok burkolt sethita utalás van, akinek van füle a hallásra.:)

Milyen vakáció?:)

persze ha diák vagy tanár valaki......:)

"Az emberek különböző utakat járnak, boldogság és megvalósulás után kutatva. Csak azért, mert nem a Te utadat járják, még nem jelenti azt, hogy elvesztek." - Dalai Láma

Sziasztok!

 Na most ujra gepkozelben vagyok eddig csak tablet volt de arrol nem lehet hasznalni az oldalt:(

Remelem jol megy a vakacio mindenkinek:)

Kellemes Napot

Tamas

"Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak. Kevesen próbálnak valami abszolút dolgot keresni; a legjobb befektetésnek általában az számít, ha valaki hatéves korától húsz évet tölt el különféle iskolákban és egyetemeken. Sajnos azonban ez nem garantálja a boldogságot, és a síron túl még csak az sem segít, ha a rákövetkező harminc-negyven évben több pénzt keresünk. Csupán a legértelmesebb emberek elenyésző hányada talál rá a legerősebb és egyedüli tartós beteljesedésre, ami már kezdet nélküli idők óta jelen van minden lényben: a tudat megtapasztalására. Ha tudatosan használjuk ezeket a feltételeket, hogy olyan értékekre leljünk, melyek értelmet adnak az öregség, a betegség, a halál és az újraszületés során, akkor életünk értékessé válik."-Ole Nydahl

Feltették a netre teljes egészében az "Illúziók"-at (Richard Bach), ha valakit érdekel.

http://rasor.uw.hu/dat/books/pdf/Richard%20Bach%20-%20Illuziok.pdf

Szóljatok, ha megjelenik magyarul!:)

http://www.youtube.com/watch?v=x7lV80iWHVI

Ahogy gondolod:)