Azért is lehet adott esetben nehéz kidobni egy hitet, mert nem talál az ember mást a helyébe. Vagy nem is keres.:)

Ebben igazad lehet, egész bizonyosan. Ezért jók ezek a beszélgetések, mert az ember alaphiedelmeiről is kiderülhet, hogy tévesek.:)

Nem, mintha bíztatnálak további hiedelem-kutatás-gyötrődésekre, továbbra is azt gondolom, egyszerűen a magadban lévő jó dolgokra kellene fókuszálnod előbbi helyett, de ez az entitás-belső én-hit olyasmi lehet, mint amikor az emberiség olyan istent fabrikál magának, amilyenek az ő hitei. Egyénileg is nyilván így vetíti ki saját magát a személyiség a nála magasabbrendű-képzetébe is, sőt, a vele kapcsolatban állókra is. Szerintem te vagy az, aki hisz abban, hogy úgy lehet tanítani, vagy jó útra téríteni valakit, ha egyre keményebben fejbekólintják. Így aztán evidens, hogy automatikusan hiszed, az entitásod/belső éned is így gondolkodik, meg sem tudod kérdőjelezni, mivel te magad ezt evidenciának gondolod.

Én pl. nem hiszek az ilyesfajta nevelésben, tanításban, most már. A szeretet és játékosság motiváló erejében sokkal inkább.

Tida egyébként elég jól látja a hiedelemhibáimat-ezt a bizonyos belső én vagy entitás keménykedési hitet-, csak nehéz leállni vele, mert 4 éve tart ridegtartáson valami belső tartalmam, de persze a hiedelmeimmel összefüggésben.

Jaja, sokat agyaltam már ezen. Természetemnél fogva elég elméleti ember vagyok, nehezen koncentrálok konkrét Seth-gyakorlatokra,, szétszórt vagyok, meg biztos van ilyen hiedelmem is, hogy nehezen megy és az is akadályozhat.

Rendben.:) Én annyit túráztattam régen magam felesleges dolgokon, hogy ezt vállalom.:)

Értem. Hát akkor mondhatjuk, ha "megkegyelmeznek" neked, akkor végre te is megkegyelmezel magadnak. Vagy fordítva?:) Mindenesetre ezt a hozzászólásodat a jövőben mindig az orrod alá dörgöljük majd emlékeztetőként:) 

Ez egy remek elgondolas!

Köszi, bárcsak jól működne a prekogníciód itt is. Mivel nem vagyok egy nagy leválíró, így inkább szóban fogalmazom meg. sokkal inkább megbecsülném az élet mindennapi örömeit, amelyek eddig természetesek voltak, mielőtt felfordult az életem. Más szemmel néznék rájuk, tudnám becsülni őket, a nyugalmat, a nem űzöttséget, a sima hétköznapokat, amit adnak. Hirtelen és legfontosabbként ez jut eszembe.:)

ja és ezt nem csak egy tiszta mentális gyakorlatként értem, hanem konkrét levélként, amit akkor olvasol vissza ha túl vagy ezen a herce-hurcán. sztem nagyon tanulságos lenne...

pontosabba: lásd azt a "jövőbeli" önmagad a "jelenlegi" önmagad perspektívájából és fordítsd meg. Lásd az akkori szemeddel a mostani önmagad.

Szia Richárd!

Szerintem nem lesz gáz, ez megérzés. Mostanában több prekognitív álmom is volt, szóval épp jók az esp antennáim:) 

Mondjuk, hogy túl vagy a tárgyaláson és felmentettek, levetheted ezt a terhet, felszabadultál.

Mit tennél akkor? Milyen irányba terelnéd az életed? Mi az, amin változtatnál? Mi az, amit most megígérnél magadnak: ha jól alakulnak a dolgok, ígérem magamnak, hogy:... Milyen levelet írnál annak a jövőbeli Richárdnak a mostani nevében? Mire emlékezzen? Mit értékeljen? Lásd az "akkori" önmagadat az ő perspektívájából és viszont. Érezz rá erre az útvonalra.

Engem persze érdekelnek a lehetséges válaszaid, de tudom, hogy ezek nagyon személyes dolgok. Mindenesetre amennyit elbír a klaviatúrád, annyit írhatsz ide is, a megerősítés kedvéért. Gondolok rád én is!

Bocsánat, Tamás.

Köszönöm Tanmás, nagyon rendes vagy, komolyan.:)

Csak bizzal/hidjel benne!!Es probald az orvenybol kint tartani a fejed! Megteszek midnen tolemtelhetot es mostantol folyamatosan  ott vagyok.Marmint Veled!

Próbálok változtatni. Talán már leértem a gödöra ljára, Tamás energetizál, hátha lesz belőle valami.:I

Hú, de rossz hallgatni, amit művelsz magaddal, és ahogy beszélsz magadról. De hát jogodban áll olyan tiszteletlenül, szeretetmentesen viszonyulni önmagadhoz - és a benned élő "szellemhez", amennyire csak akarod. (persze, azért megértelek valahol)

Jó lesz:)

Lehet, hogy ez a "jelenben levés" nincs letisztázva nálad, hogy mit jelent. Szerintem nem azt jelenti, hogy ne tervezd a jövőben, amit tervezned kell, vagy ne gondolj a múltra egyáltalán.

Nekem olyasmit jelent a múltban levés, amikor valaki folyton a múlton rágódik, vagy azon kesereg, a jövőben levés meg ha túlzottan csak ábrándozik, tervezget, de a jelenben nem sokat tesz vagy nem veszi észre, nem használja ki a jelen pillanatait. Téged nem ilyennek gondollak egyáltalán:)

Szerintem nalam az lesz a gond hogy nem tudok tartosan a jelenben maradni.Mindig valamire rafogom hogy ezert vagy azert nem megy.Pl : a gyerekek , a munkam - hiszen sok kliensunk van es allandoan elore kell terveznem hogy kit hova is kell tenni melyik nap melyik het -  stb... Tulbonyolitom es sokat agyalok hogy most itt vagyok most a jovobe es most mar megint itt vagyok jaj mar megint a multba ...

Tul mereven kezelem ezt szerintem...

A konyvben olvastam a hatalompontos reszt es ugy magamtol probaltam a dolgot nem a Seth fele gyakszit csinaltam:)

Ha elítélnek csalásban, amit nem követtem el, végrehajtandóra, aznap öngyilkos leszek. Csak annyira vagyok suicid, hogy részegen eltörtem az orromat, anyám mentőt hívott rám, de nem mentem kórházba, mondtam, írják be, hogy suicid elmebeteg. Azt hiszem ilyen mélyen még sosem voltam.

Ma reggel - akaratlanul - megsértett egy kedves ismerősöm. Igyekeztem, nem duzzogni, de fáradság tört rám és nem éreztem jól magam. Pár perc múlva a nagyfőnök gúnyosan kinevetett. Arra gondoltam, hogy ma rossz napom lesz, de aztán az jutott az eszembe, hogy az én látásmódom teszi ilyenné a ezt a napot. Tudatosan igyekeztem lerázni magamról és hamarosan valóban jobban éreztem magam. Innentől sokkal jobb lett minden. Persze azért jócskán voltak még gondjaim. Azt hiszem tényleg jó lesz, ha alaposabban figyelek a gondolataim teremtő erejére. :)

"valami mindig motoszkal bennem ami nem engedi hogy csak ez legyen a figyelmem kozpontjaban.Ahogy irod mindig elkalandozok kozben."

Még mindig nem igazán értelek:)

Miközben egy múltbéli eseményen "dolgozol", ennek kell a figyelmed központjában lenni, nem másnak. Nincs egyelőre sokdimenziós tudatunk, hogy egyszerre több eseményt tudjunk ugyanolyan intenzitással fókuszban tartani:) azt, hogy a hatalompont a jelen, csak úgy mellékesen tudod.

De most megnéztem azt a fejezetet, ott nincs is múlváltoztatós meg hatalompont gyakorlat:)

A hatalompont gyakorlat a 155.oldalon van:)

Es mi lehet az ami gatol a gyakorlatokban? Gondolom mar keresgelted.

"Viszont azt tudnod kell, hogy akár a jelenre, akár a múltra, akár a jövőre gondolsz, azt mindig a jelenből teszed. Ezért a jelen a hatalompont, és ezért tudod megváltoztatni a múltat a jelenben, hiszen a múlt csak a fejedben él, most, vagy abban a jelenben, amikor rá gondolsz."

Igen ez lehet a gond nalam. Mint ahogy Ricsi is emlitette elmeletben siman megy csipobol:) de amikor gyakorlatozom akkor valami mindig motoszkal bennem ami nem engedi hogy csak ez legyen a figyelmem kozpontjaban.Ahogy irod mindig elkalandozok kozben.Tuti itt van elottem csak nem latom a buktatot.

"Most nem olvastam át, amit beírtál a könyvből, de a hatalompont gyakorlatot úgy emlékszem, nem szabad egyéb "önhipnózisos" gyakorlatokkal keverni, vagy egy időben csinálni."

Ezt kulon koszonom:))

Én most ezt nem értem:)

Ha a múltra gondolsz, persze, hogy nem vagy a jelenben. Ha a múlttal foglalkozol, nem tudsz a "jelenben lenni", abban az átvitt értelemben, hogy ne a múlton morfondírozz folyton, a sérelmeidet dédelgesd, stb., miközben nem veszel rész teljes figyelemmel a jelenedben. Viszont azt tudnod kell, hogy akár a jelenre, akár a múltra, akár a jövőre gondolsz, azt mindig a jelenből teszed. Ezért a jelen a hatalompont, és ezért tudod megváltoztatni a múltat a jelenben, hiszen a múlt csak a fejedben él, most, vagy abban a jelenben, amikor rá gondolsz.

És szerintem nem úgy változtatod meg a múltat, hogy más eseményt találsz ki, hanem azt változtatod meg, ahogyan akkor láttad, vagy éreztél avval kapcsolatban, ami történt. Most, a jelenben változtatod (változtathatod) meg, ha nem változott magától:)

Ha úgy érted a piros lámpát, hogy elkalandoznak a gondolataid arról, amivel foglalkozni akarsz, az puszta koncentráció kérdése.:) Az meg neked nagyon megy, úgyhogy szerintem semmi baj evvel, ha beözönlött egy csomó minden, nem baj, vedd sorra őket egyenként, szerintem. De lehet, hogy nem is kell, mert ha egy markánsabbat átnézel, a többi esetleg változik vele.

Most nem olvastam át, amit beírtál a könyvből, de a hatalompont gyakorlatot úgy emlékszem, nem szabad egyéb "önhipnózisos" gyakorlatokkal keverni, vagy egy időben csinálni.

Nekem kettős, mint minden általában. Tökéletesen érzem a hatalompontot, mint a teljes időrendben mindenre kiható pontot, átélem, megélem. És nem tudom alkalmazni a gyakorlatban, nem és nem. Elválik az elmélet és gyakorlat nálam, mint mindig:)

Most olvasom  ismet a Szem.Val.Term -t a 19fejezetben taglalja a hatalompontot es egyszeruen nem tudom felfogni:( Marmint ertem amit leir de a megvalositas az annyira neheznek tunik nekem.

Eleve az hogy tartosan tudjak a jelenben lenni mar az is megerolteto nekem.Es hogy meg onnan - abbol az allapotbol - valtoztassak valamit mondjuk a multamon vagy a jovomon vagy a jelenemen:) ezt nem tudom kivitelezni.Valoszinu csak valami fogalom zavar lehet nalam mert ahogy elkezdem a multat "valtoztatni" egybol azon kapom magam hogy mar nem vagyok jelen.Hiszen beindul az elme es mar is jonnek fel a regi dolgok az adott szituval kapcsolatban.De ugy csokorba ram ontve/zuditva.Ilyenkor egybol egy piros lampa villog hogy brr-brr mar nem vagy jelen.

Nektek ez megy?

Nagyon szivesen folyt. kov:)

Kösz az energetizálást itt is, Tamás:)

Majd beszljünk már me egy időpontot ennek a kivitelezésére. Tényleg fontos lenne olyannal magamra nézetni, akinek ehhez megvan a képessége. Nincs napi sürgőssége, amikor Neked jó, köszönöm.

Igyekszem összekapni magam...

oke ezt betudom a kozelgo aprilis elsejere.

Ugye aki sethitanak vallja magat az ilyen megsem fordul a fejeben.

Az antidepresszáns egy csoda.

Hát...vannak mostanában suicid gondolataim.:

Oké, jó lesz így, köszönöm előre is. Ma nekem sem jó, sörözök. Majd egyeztetünk rá időontot. Köszönöm.

miaza bizonyos? 

Abban talan tudok segiteni hogy megnezlek energatikailag es a diszharmoniat visszaallitom.De az uggyel hogy mi lesz az mar joslas kategoria:)

Bar ugye most Te igen zakatolsz a dolog miatt ezert sokkal nehezebb lesz a dolog.Ugye az lenne a normalis hogy egy megbeszelt idoben csatlakozunk es akkor Te lazulsz en meg kepzelgek:) De ugye ez most kivitelezhetetlen mert nem fogsz tudni ulve,fekve ellazultta valni.De azert az eleg lesz hogy megbeszelunk egy idot es csak ram gondolsz es csinald csak a dolgot tovabb.En majd elkapom a ram iranyitott gondolatodat es azon szep lassan atcsusszanok.

De most magyar ido szerint este 10kor mar van egy tavkutakodasom.Szoval ma nem lesz jo.Majd jelzek mikor lesz alkalmas.

(mindenesetre ha minden így marad, meg kell lépnem azt a bizonyost, sajnos) Ha léterők megsegítenek, akkor nem. Majd kiderül.:)

Egyszer írtad, hogy küldtél valami erőgömböt vagy hasonlót nekem (ha nem emlékszem rosszul). Bármi infó érdekes lehetne, amit más lát meg, mert én nem látom meg a beszűkült tudatom miatt.:) Az ügy, a lelkivilágom, bármi.:)

Jaja, valami ilyesmit kellene.:)

Gombbel?:)) Uveggombbel amiben feher fust gomolyog?:)

Es mit kene megneznem pontosan?az ugyedre gondolsz hogy az merre tart vagy az hogy lelkileg Veled mivan?

Lejovesre azt javaslom hogy menjel setalni az erdobe , egyedul .ha kell uvoltsd ki magadbol a dolgot.komolyan mondom menjel a termeszetbe egy kicsit.Vagy kacsa etetes a toparton.

(mert ha a kifingatásomra, akkor azon a sztrádán egyelőre száguldok előre)

Tényleg, te valami gömbbel vagy hasonlóval nem tudnál ennek utánanézni, hogy mire megy ki a játék? Persze lehet, hogy kevéssé ismersz hozzá, csak gondoltam hátha:)

Csak már elég nehéz lejönni róla, mert a nagyon rossz élethelyzet miatt meg kívánom.:)

Hat igen igy nehez tisztan latni.Ennyi bogyoval.

Mindenesetre most nem lesz könnyű kitörni, mert a maximális dózisú antidepresszáns mellett folyamatosan nyugtatózom is. Valahogy ki kell tisztulnia ennek a dolognak bennem, szembe kell néznem vele, csak annyira igazágtalan, hogy az most elnyom mindent, elkeserít a végletekig. de hátha alakul ez majd.

Remélem én is, hogy komoly álomképet csíptem el.:)

Ennek igazan orulok hogy legalabb almodni tudsz:))

"nagyon bíztatóan és kedvesen, csak kérdés, hogy ezt mennyiben lehet készpénznek venni.:)"

Teljes mertekben.Ha az ember elcsip egy konkret uzenetet azt tessek komolyan venni.Foleg ha ilyen a hatter.Tudod Seth mit mond az almokkal kapcsolatban.

Ok megertelek!

Szerintem igen, már a halálesettel is nevelt, de úgy látszik, ott nem haladtam abba az irányba, amerre remélte, és akkor jött a következő kemény zakó (természetesen a hiedelmeim hatására).

Nincsenek, sőt most rámmosologtak a léterők álmomban a problémám kapcsán, nagyon bíztatóan és kedvesen, csak kérdés, hogy ezt mennyiben lehet készpénznek venni.:)

Erre azért nem válazolok, mert nem biztonságos a netre írni semmit sem. Mindenesetre felvettem a Bean Bond nevet játékból. A nevem Bond. Bean Bond, kb. ilyen a szitu.

De akkor ezekszerint vegig rossz uton jartal es most telt be nala a pohar?

Voltak vagy vannak ful problemaid? Mar mint arra ertem hogy nem hallod meg a belso hangodat es ennek a kivetulese a fizikai sikon a ful problema.Dugulas, zugas, fajas, gyulladas?

Akkor ezt ugy kell erteni hogy tele lett a Belso Enednek a hocipoje a dolgaiddal es ugy szervezte az egeszet  na majd most eszbe kap majd?

Ami meg az eszembe otlott az az hogy mivel Sethet olvasol - mar eleg regota - es O csak azt hangoztatja hogy dontsd le a korlatokat es  eljel onfeledten es a sponteneitast helyezd eloterbe es ezek mellett ha  azt nezzuk ugyvedkent dolgozol pont abba a szakmaban ahol meg vannak a keretek ahol mozoghatsz - sponteneitas kilove- es mindent egy elore megszabott uton kell veghezvinni , - ha ezeket teszed akkor buntetes ha ezeket a dolgokat teszed akkor ejtjuk a vadat -  szerintem ez is okozhatja nalad a diszharmoniat.

Bar ez lehet hogy nalam a szabalykovetes elleni lazadas.

Ez egy totális hitpróba, világkép hit szintén. A legkeményebb, kellemetlenebb részen át kapta el a belső énem a grabancomat, na most hiszel vagy bajba kerülsz, B+, ennyi a zanzásított lényege.:)

Szerintem igen, régi tévút van mögötte. Ezt annyira a hátam mögött szervezte le -természetesen a hidelmeim hatására-, hogy mire észleltem, már megfékezhetetlen volt. Természetesen még most is megfékezhető, csak most már nagyon erős hit és gyakorlatok kellenek hozzá, kérdés, képes leszek-e rá.:)

Richard!

Ha a gondolkodasod es a tetteid azt a 10 honapos szivatast eredmenyezik amit , akkor miert a masnak - belso en , entitas - nyakaba akarod varrni?

Tida belinkelt egy jo videot Abrahamtol amikor azt taglalja ho0gy a belso en csak akkor "beszelget" veled ha "felmesz" az O szintjere.Aki szorong, beteges,problemas stb egyszeruen nincs osszecsatlakozva vele.Es ez igy igaz is lehet.Hiszen ha tanit teged akkor nem fog lemenni a problemak szintjere.hanem arra osztokel hogy gyere onnan ki emelkedj "feljebb" es talalkozzunk nalam.Ha nem igy tenne akkor minden tre szituban azt mondhatjuk hogy a belso enem akarta ezt vagy azt.A feleloseg csakis a mienk minden szituacioba amibe belesodrodunk!! Ezt hatarozottan allitom!Biztosra veszem hogy mar szamtalanszor visszaporgetted a filmet ami ezt a szitut mutatja.Es megis talaltad azt ami okozta ezt.Csak ilyenkor eloveszed a belso ent mint aki tanitas celjabol ezt okozzta.De szerinted egy olyan belso en , aki az eletet mint tapasztalast elvezi bele sodorja azt abba aki altal tapasztal???Foleg ugy hogy a jo a motivacio? Mert annyira figyel az ember hogy most mi lesz es pont ezert nem vesszuk eszre. Szabad akarat? azt teszel amit akarsz.ezt O is tiszteletbe tartja nem? Miert okozna neked fajdalmat ha tudja hogy ezzel magad alatt vagod a fat.Vagy ezek szerint mar eleg regota tevuton vagy es ezt nem birja mar toleralni?

Azért ha 10 hónapnyi adag szívatást előre leszervezetten megszerveznek az ember hiedelmei a belső énnel együtt, úgy, hogy közben végig tehetetlen a jelenlegi személyiség, mivel olyan hatalmi és társadalmi játszmákba sodorja bele, egyébként egyfajta Mr. Bean-ként, amelyek menet közben megfékezhetetlenek, akkor arra nehéz azt mondani, hogy ezt nem a belső én szervezte meg, ezt a drámát.:)

Ez klassz összefoglaló volt, köszi:)

Valamikor csupa kellemetlen, rossz dolog történt velem, sorozatosan, és akkoriban állandóan a "rossz hiedelmeimmel/hiteimmel" voltam elfoglalva gondolatban. Totálisan erre fókuszáltam. Hogy jaj, mennyi szarság van bennem, és hogy fogok ezekre rájönni. És amikor jöttek az újabb rossz tapasztalások, újra az volt bennem a gondolat, már megint a rossz hiteim, és sehogy sem tudtam "látni" az összefüggést, vagyis meglátni a belső hiteket, amiknek a szimbolikus kivetülései a tapasztalatok.

Akkor jött egy gondolat - ezt be is írtam ide egyszer -, hogy de nehogy már csak rossz legyek, van bennem egy csomó jó dolog is, vetüljön most már ki az a tapasztalatomba, azoknak ugyanolyan látjogosultságuk van. Mi az, hogy csak a rossz dolgok vetülnek ki? Kikérem magamnak:) És elkezdtek jó dolgok történni.

Szóval hihetném, hogy a belső énem szivatott, meg tanítani akart, meg akármit, de én voltam az, aki annyira fókuszált valamire. Másrészt még ha hiszek is abban, hogy a belső én tanítani akar és szembesíteni, hihetek abban is, hogy mindezt lehet játékosan, szelíden, szeretettel. Kérdés, hogy én miben hiszek, amikor mondjuk én tanítanék valakit, hogyan csinálnám. Ha abban hiszek, hogy tanítani csak drámákkal, keményen, szivatással lehet, akkor persze hiába gondolnám, hogy én így hiszem, de majd a belső énem másképp csinálja, miközben az én hiteim vetülnek ki az én tapasztalatomban. A belső énem hihet akármiben, az én személyes hiteim fognak kivetülni, nem az övé, ha már muszáj így szétválasztani a kettőt.

Szóval talán told el a fókuszodat egy olyan irányba, ahol a benned lévő jó dolgokra (rengeteg van) is figyelsz, vagy a jó hiteidre. Az önmagad szeretete felé, az önbecsülés felé, az önmagadnak való megbocsátás felé, "irgalmasság" felé, szelídség felé, játékosság felé, az önmagadba vetett hit felé, és próbáld meg nem kívetíteni, rátestálni a belső énre a saját egó-elképzeléseidet.

Ahol a belső én van, ott szeretet van.

A hatalompont pedig a jelen.

És "sajnos" ebbéli hitét évek óta nem hajlandó megváltoztatni:( bár az entitás időközben belső énné alakult.

Ez volt már, de nagyon aranyos:

http://www.youtube.com/watch?v=oihj6wfNPmg

Megvan:)

http://www.youtube.com/watch?v=nf56IpQMMf4&playnext=1&list=PLFF861C3933E5995A&feature=results_video

Keresek egy Robert Smith videót, kifejezetten a jogi problémák megoldásáról van szó benne. Sajnos nem találom, ha valami meglelné, azt megköszönném.

Igen, plusz a rossz bhiredelmeim (ellenmtmondásos hiedelmeim) közül kiválasztotta ma legéltetőbbeket, és szédítő revelációkat okozott.:(

De azt akarod mondani hogy ezt a szitut a belso ened hozta letre a tanitasod erdekeben??

Szerintem brutálisan élesben teszteli a belső énem, hogy hiszek-e a valóságteremtésemben. Másra nem tudok mgondolni. Fekete-fehér helyzetet teremtett.

mogott:))) Ugy latszik a tegnapi teli Hold kiutott:)

cselekedeteid kozott

Hat konnyen szajalok innen mivel sosem voltam ilyen szituban.Lovesem sincs hogy ezt hogyan lehetne kivedeni.Ugye ez a gondolkodas/nezopont valtoztatas nem vonja magautan azt hogy elfelejtodik az egesz dolog ami korul vesz most.Arra kell rajonni hogy mi vezetett idaig hogy ez kialakult.De ezt igen melyen kell vizsgalni.Szoval nem   Tibi a hibas mert ezt es azt mondta rolam.Milyen erdek,cel,erzes,vagy,alom,terv,elgondolas volt a cselekedeid mogott amik ezt generaltak amiben most vagy.

Valami ilyesmi kutatasra gondolok.

Valahogy a végtelen lehetségességek mentén kellene szemlélnem, gondolom.

Majd igyekszem eltolni a fókuszpontot. Csak merre, hogyan szemléljem?

 Szomoruan olvasom a soraidat:(

Hat szepen kerekedett a sztori amiota nem jartam erre. Tida egyszer beirt egy jo idezetet Eisteintol : A problemat nem lehet megoldani azzal a gondolkodassal ami azt letre hozta."

Ugyhogy mar regesregen kellett volna aza bizonyos fokuszpont eltolas nalad.En ugy gondolom hogy ebben tanacsot igy hsz formajaban nem lehet.Ez azert mar komolyabb dolog.

Csak hogy mindenki értse, most kértek börtönt rám, bár ezt ők is olvassák, de már nem érdekel.

(vagy sikerül gyökeresen átalakítani a gondolkodásomat, vagy rámegyek. Bekeményített az identitásom.)

Köszi.:) Igyekszem:)

Sajnálom, ami veled történik:( Sajnos nem tudok segíteni, amiket írogatni szoktam itt, az nagy valószínűséggel tök fölösleges.

Én biztos vagyok benne, hogy mindenki számára nyitott a lehetőség, hogy egyszer csak másképp kezdjen gondolkodni, látni, mint ahogy addig tette, és abban is bízom, hogy meg is teszi ezt egyszer mindenki. Te is:)

Annyira igazságtalan, annyira embertelen, annyira konspiratív, annyira ármány, annyira tehetetlen vagyok, hogy ez most választóvíz lesz, hogy egyáltalán túl jutok-e rajta.

Ezt már egyszerűen nem tudom elhinni, ami zajlik. A hiedelmeim és a belső énem kemény szemebítése a hiedelmeimmel most már komolyan a szakadék szélre taszítottak. Ha valaki ezt elmondaná nekem, ami zajlik, nem hinném el. Egyszerűen elképesztő:(

:))

Akkor a másik felére mondtam:)

Ez legalább fele részben önirónia. Ha valaki állhatatosan olyan kellemetlen valóságot teremt magának, mint ami nekem mostanában sikerült, akkor egy idő után önirónikus lesz, szerintem ez egy fokkal jobb, mint az elkeseredés vagy önsajnálat egyébként.:) (utóbbiakból épp most lábadozom:)

Mert elméletben nagyvonalakban értem, csak a gyakorlatban nem tudom alkalmazni.:)

Van egy sanda gyanúm egyébként, hogy Nálad komoly gátakat képeznek a saját magadról alkotott kategorizálásaid. Egy csomó dologban eldöntöd, Te milyen vagy és milyen nem vagy, mit tudsz és mit nem tudsz, mindehhez komolyan ragaszkodsz is, és evvel eleve megakadályozod, hogy bármiben is "változhass" az eddigiekhez képest.

"(pusztán elméletileg írom, a gyakorlatban én vagyok a megtestesült nemjátékos karakter)."

Akkor ahhoz képest elég sokat tudtál beszélni arról, amiről fogalmad sincs:))

És akkor ugye mindannyian be vagyunk kötve ebbe a játékos sokdimenziós énünkbe, és emiatt lenne érdemes játékosabban szemlélnünk az egészet. (pusztán elméletileg írom, a gyakorlatban én vagyok a megtestesült nemjátékos karakter).

De mondjuk Seth írta magáról, hogy mindig is a játékos létezésben hitt, tehát ez entitásonként eltérő képet mutathat, de gondolom alavető jellemzője minden sokdimendiós tudatnak, egyszerűen a végtelen lehetségességek kihozzák a játékosságot a tudatból, amikor már átlátja.

Valamiféle sokdimenziós játékosság ez, az önreflexió részeként.

A Személyes valóság természetében beszél róla, hogy a tudatos elme (és így gondolom a belső én is) meglehetősen játékos természetű, szeret eljátszani önnön tartalmaival, és így nem ajánlja, hogy azzal a mentális szigorral tekintsünk önmagunkra, amivel szoktunk, mert nem célravezető. A kreativitás és a játékosság összefügg, tehát én nem konkrét játékosságnak képzelem el, hanem mentális könnyedségnek, játékosságnak, kreativitásnak.:)

Csak tudnám, mit ért játékosság alatt a hitek vizsgálata szempontjából.

Képzeljem el, hogy elfutok, meg visszafutok megnézni egy hitet, közben cigánykereket hányok, vagy néhány indiánszökellést beiktatok, vagy mi?:)

Igen, Seth alapján ez egy jó módszer. Volt, hogy nálam is működött. Ha valamire nagyon erőlködve koncentrálok, azt többnyire nem érem el. Szerintem ilyenkor az "energia" a feladatra való összpontosításra és nem a célra fordítódik.

:))

hát én mindenféléről be tudnék számolni. sikerről, sikertelenségről, részsikerről, részsikertelenségről. a legviccesebb, amikor vmi megvalósul, de annyira abszurd módon, mintha egy tim burton filmben lennék. tudjátok van az, amikor valami történik napközben és álomszinten meg összezagyválódik és vmi tök fura jön ki belőle, ami nyomokban hasonlít a nappali történéshez. na nekem vannak ilyen valóságteremtéseim csak fordítva. hogy amit "megálmodok" az szépen meg van szerkesztve, ami nappal történik, az meg egy káosz:)

mostanában ott tartok, hogy ha van vmi, amit szeretnék, akkor nem arra a valamire összpontontosítok, hanem magamra. seth mondja, hogy ha van vmi, amit szeretnénk, felfedezhetünk olyan mélyebben fekvő hiteket, amik ezt megakdályozzák. pl az érdemtelenség. úgyhogy én eleve így indítok: arra fókuszálok, hogy megérdemlem azt a valamit. tök fura egy gyakorlat. nem tudom biztosan, de tény, h több hónapos sikertelen álláskeresgélés után (pedig minden alkalommal tisztán elképzeltem, h munkavállaló engem akar) az ominózus interjú előtt azt mondtam magamnak:"anyátok, vegyetek fel, akit akartok, ettől függetlenül én megérdemlem, h egy szép napon legyen olyan melóm, amit szeretek. és ebbe a gondolatba belecsúsztam. nem az anyátok részébe, hanem az érdemesség tudatába. na és ez akkor összejött. ezért vagy sem? nemtom.

Kitaláltam magamra egy oximoront: antidepresszánst szedő tudathívő. Csak jólesik hülyéskedni vele kicsit.:)

Ezek klassz idézetek.:)

"Folyton emlékeztessétek magatokat arra, hogy egy probléma legkedvezőbb megoldása legalább olyan valószínű, mint a legkedvezőtlenebb „megoldás”. Emlékeztessétek magatokat arra is, hogy összes aggodalmaskodásotok ellenére az élet szelleme maga csakugyan folyamatosan belül van a tapasztalatotokon, és ez formálja fizikai testeteket."

honlapról

"Mármost, játékosan – játékosan – vizsgáld meg a hiteidet, mert ezek formálják valóságodat. És ha erősen hiszel abban, hogy nagy erőfeszítéssel kell dolgoznod a megvilágosodért és az örömért, akkor kövek és mindenféle akadályok állják majd utadat. De ismerd fel, hogy... öröm rejlik saját természetedben, és hogy az akadályokba vetett hit már önmagában arra késztet, hogy letérj az utadról, és azokat keresd. Ne csak természeted szigorában bízz, hanem a játékosságban is, ami benned van!"

honlapról

Köszönöm!:)

Értem, jobbulást!

Nálam abban jelentkezett, hogy egyre vadabbakat ittam, már teljesen kontrollálhatatlanul (nem mindennap, de amikor ittam, akkor elképesztő kiakadtan), majd amikor kijózanodtam, kezdett határozott suicid hangulatom lenni, ez most volt az utolsó hetekben. Úgy gondoltam, most már lépni kell, ezt csak lehet valamiféle lappangó idegösszeomlásnak tekinteni.:)