Próbálta már valaki közületek felderíteni a hiedelmeit az inga módszerével? Én nemrég. Meg vagyok rémülve. Ha tényleg jól csináltam, kb mindent az alapoktól kell újra kezdenem...:(

A hsz. folytatásától, az evvel kapcsolatos gondolataim leírásától ment el a kedvem:)

Nagyon érdekesek a tapasztalataid, én szívesen olvasok róluk (már amikor feljövök a fórumra). A reagálás más dolog. Csodálkozom, hogy csukott szemmel láttál, és azt gondolom: "Hú de szuper!" Ez nem igazán épületes reakció, nemde? :)

Érdekes az, hogy a seth.hu-n a beszélgetések jelentős része azzal végződik, hogy mindenkinek elmegy a kedve a fórumozástól, megharagszunk egymásra, a saját igazunkat bizonygatjuk, megsértődünk ha a másik nem reagál, s.í.t.

Sok oka lehet ennek, szerintem az egyik az, hogy túl sokat várunk egymástól. Részben azt, hogy igazolják az aktuális fórumozó nézeteinek helyességét, részben azt, hogy rendkívül okos és tartalmas beszélgetések folyjanak itt.

(Megjegyzem ez csak egy vélemény, senki ne vegye magára, ne sértődjön meg.)

Itt van a keresett idézet.

Én úgy vagyok veletek, mint a hímestojásokkal. Kevés emberi smeri Sethet Magyarországon. Még kevesebben látogatnak a fórumra és annál is kevesebben írnak ide. Szóval egy maroknyi ember, akikkel lehetne értelmesen (ebben benne vagy a játékosség és a könnyedség) beszélgetni. Lehet rossz kislánykodni vagy fiúskodni, de érdemes átgondolni, hogy ha a másik ott ülne velem szemben akkor is mondanám? Ennek két oldala van. Mert személyes ismeretségnél ott a háttér, hallatszik a hangszín, hogy minek van éle és minek nincs. Bizonyos szempontból könnyebb dekódolni a fricska fricskatermészetét és visszafricskázni majd folytatni. Itt viszont nincs hang sem mimika sem gesztusok. Így vhol egy projekciós felületet is ad. 

“Az elmúlt élet (mosoly) olyan, mint a keresztrejtvény, amelyet össze kell rakosgatni, de a közepében ott van az ér- zelmi valóság, amelyből az egész rejtvény származik. “

Végülis tidanak igaza van. Én szeretnék sokmindent megosztani - de alapvetően ezt az egész fórumozást egy gyerekes dolognak - leállok és veszekszek valakivel. Különben sem reagáltatok semmire amit mondtam. Így hát én megtartom magamnak a tapasztalataim nagyrészét.

Ez a mások elfogadása szép dolog. Mindenkinek megengedem, hogy hülye/undorító legyen - persze vannak emberek akik sajátmaguk elől is elfutnak, sem vallják be, hogy a sajátcselekedeteik által - ismeri meg őket világ. Legyen gyerek vagy felnőtt. Elvégre ne ítéltezz, hogy ne ítéltessenek.

Viszont itt egy érdekes gondolat: ha te vagy önmagad és önmagadat nézed, akkor azaz ember aki ezzel játékba hív, azt mondja magáról: Én semmiről nem tehetek, hiszen te hozol létre. Hogy becsülnél meg egy felnőttet aki még sajátmaga előtt is hazudik ? Vagy játszani probál..

"..nem lehetne legalább a Seth fórum olyan, ahol mindenki lehet olyan, amilyen, az, aki, nem kell jókisfiúnak és jókislánynak látszani? Ahol mindenki lehet önmaga?"

Lehet nem jól fejeztem ki magam, nem tudom. Talán félreérthetően fogalmaztam. :) Nekem nagyon tetszik, hogy vannak tartalmas beszélgetések. Párhuzamosan azt is remélem, hogy ezek egymás kölcsönös megérte és elfogadása mentén történnek. Nem érzem, hogy azt mondtam, volna, hogy ne lehessen mindenki önmaga. Ha így ment át elnézést. :)

Sajnálnám, ha az én hsz-emtől menne el a kedved a beszélgetésektől. Remélem nem fog. :)

Azóta is vissza-vissza tér ez a hsz-ed a fejembe:)

Olyanok jutnak eszembe, nem lehetne legalább a Seth fórum olyan, ahol mindenki lehet olyan, amilyen, az, aki, nem kell jókisfiúnak és jókislánynak látszani? Ahol mindenki lehet önmaga? Eszembe jut, amikor először bukkantam erre az oldalra, már jó ideje olvastam akkor Seth-et, és megrémültem, mennyire intellektuális, akadémikusan "intelligens" társalgás folyik itt, olyan "dermesztő" volt. Olyan nagyon más, mint Seth szellemisége. Gondoltam, itt nem sok keresnivalóm van. Aztán csak előbújt a kisördög belőlem, és egy meglehetősen provokatív/színjáték hsz.-szel debütáltam:)

Most elment a kedvem a folytatástól:)

Végül is tök mindegy, mi van. Ha van itt beszélgetés, úgy is jó, ha nincs, úgy is jó.:)

http://www.seth.hu/sethidezm.php?si=sifk

Számítok magammal kapcsolatban egy mosolyra - ami muszáj hogy észhez térítsen, hogy ne egy szerepet kövessek, hanem legyek aki vagyok.

Hol van azaz idézet, ahol Seth leírja sajátmagát, mint egyiptomi isten. Aki azt mondja hogy ´tökfejek´ vagytok ?

´Kéne az is, ahol a Szem. Val. Természetében leírja rögtön talán az első fejezetben az LSD-s élményeket.


Ha már többszint: Seth neve - kárpótlást is jelent.

Sok-sok mesélni valóm van.

 "In Hebrew the meaning of the name Seth is: Anointed; compensation."

És itt az első koindenciánk, illetve sokadik. A 9-es számhoz kapcsolodik.

Number 9.

Én is csak pár perccel a beírás után láttam rá, hogy a kérdés több szintre kérdezett rá:)

Házifeladat egy másik szintjére rájönni, bár burkoltan már kisejlik az elsőre adott válaszból is:)

"Eddig azt hittem, h a tudjukkik és az illuminátusok mozgatják a szálakat. :) "

Szerintem meg a chemtrail miatt van minden :)

Valóságteremtés szintjén biztos :) Effektíve a beszélgetésben lehet kevésbé. Legalább is törekszem rá, bár sokszor érzek rá késztetést. :)

Elsőre nem esett le a mögöttes tartalom, de már igen:)

Úgy érzed, részt veszel benne?;)

Örömteli látni, hogy mennyire pezseg a fórum az utóbbi hetekben. :)

Mindeközben azon gondolkodom, milyen hiedelmeim járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a „fórumpörgős” valóságot fogadtam el, és veszek benne részt. Vajon milyen hiedelmeim manifesztálódnak ennek pozitív oldalában, és melyek járulnak hozzá ahhoz, hogy néha túl sok vitát, esetenként a személyeskedésnek a határát súroló egy-egy félmondatot is találok itt.

Egyelőre még kutakodom magamban…:)

Kíváló amit mondasz.

:)

Nem, semmi nem véletlen.

Azt gondolom, a fórum lehetőséget ad a párpeszédek kialakítására, akkor is ha eltérő a véleményünk. Ezzel lehet élni és nem élni.

Szerintem nem véletlen :)

Nem teljesen értem, amit írsz. Megtennéd, hogy kifejted mire gondolsz?

Ez még 4-5 talán 6 éve volt.

 Kb. 20-30 perc metróutazással elő lehet hozni.
Hazamentem és becsuktam a szemem és vetköztem le. Arra lettem figyelmes, hogy látok csukott szemmel. A tárgyakat teljesen ki tudtam venni kéken fénylett a kezem és a környezet.
Annyira szórakoztatónak találtam hogy így vetköztem le - vettem le az övem és a ruhám majd feküdtem be az ágyba.
A szemem végig csukva volt és ezt roppant humorosnak találtam, de nem meglepett csak szórakoztató volt.



A lehetséges szelfek. A vágyak és félelmek mozgató erők. Most nem kommentálom kies írását és a kétsoros filozofia hozzáállását - és miközbe erről ítélkezek teljesen tudatában vagyok hogy egybe fordított tükröket nézek.
Szerintem kicsit erős, hogy valaki annyira ne lássa át amit mond: úgy éred a vágytalanságot hogy a végletekig viszed. Mi a helyzet a félelemmel ? Ez valójában ugyanazon erőnek két oldala.

Nem térek ki a lehetségeskre és nem térek ki arra, hogy a vágy-félelem a világban úgy működik mintha egy pumpa lenne. Egy rendszerbe belép majd kilép. Ez kicsit bonyolultabb, de például hihetetlenül jó kedvnek kell lennie egy ellenimpulzusnak - ami a rendszeren kívül kilép. Nem az a helyzet, hogy van jó és rossz.

Mindenesetre kíváncsi lennék, ha ennyire érted amit te mondasz - a vágytalanságról akkor:
 - volt-e olyan tapasztalatod amikro melletted arra gondolnak hogy meg akarnak ölni. Ilynekor képes lennél arra az emberre úgy tekinteni, mintha részed lenne ?
Pont.

Eddig nem tudtam, hogy mitől csúszott így szét ez az oldal. Ja, ettől a nagy képtől. :(

Te most szórakozol velem? nem hiszem el, hogy nem vagy tisztában a "korlátozott megismerés" és a "korlátolt" fogalmak közti különbséggel.

Annak hívod Seth-et, aminek akarod, de attól még nem lesz az.:)

"Vagy szerinted nem?"

Szerintem nem.

Meg egy , le irnal nekem egy egy gyakorlatot amit egy guru mond hogyan is kell csinalni?

Kivancsisagbol. Oszd meg velunk lecci pl a kedvenc gyakorlatodat ami altal bepillantast nyersz odaatra.

Ez a guru amit emlitettem neked vagy 5 millio kovetot tud a soraiba a Vilagon. Vagyis a szemeben egy popular person. Es megis amit allit a Szem Val I kotetben ki is vesezte szamomra Seth.Ceremoniakat tanacsol a tagoknak hogy mit mikor hanyszor stb. A legjobb amikro azt mondjak hogy el ne felejtsetek mondjuk julius 12en osszekapcsolodni magatokkal mert akkor a legidealisabb a a finom energia testek tisztitasa es megismerese. Erted egy bizonyos nap egy evben. szamomra dobbenet hiszen csak a linearis felfogasunkban/latasmodunkban van az idonek szerepe. ha testenkivul vagy ott mar nincs is ido.

De voltak meg ilyen tanacsok elegge "balvany imadas" szaga van nalam...

Igy van mindenbol lehet dogmatikussa valni. Igy ez alol Seth sem kivetel.

Ha belegondolsz a vallas nem tesz egy keretbe??

Mondjuk az arab vilagot ha nezed. Ok elegge vallasosak , ebbol kiindulva ha csak Ok lennenek a foldon vagyis mindenki azt a vallast kovetne akkor nem lenne szamitogep iphone stb.... mivel naluk az 1 az oszthatalan es vege. igy naluk aki mondjuk kitalalta pontosabban feltalalta volna a 0 1 szamok kombinacioit - ugye a szamitogepek ebben mozognak, az elos arokparton levagtak volna a fejet mert eretnek.VAgyis nem lett volna megalkotva a dolog. De most hogy mas felfogasu /ralatasu emberek feltalaltak ezert van megfoghatjak az orogi keszuleket ami az o filozofiajuk szerint nem letezhetne!! Megis remekul hasznaljak es a mindennapi eletuk resze lett.

Nekem ez a vallas kerete enged valameddig de ne tovabb.

Indiai guru az egyik ismerosonek adott egy magot valami fa termese tejbe aztatni 12 hetig  aztan felfuzni egy borre es nyaklancnak ha hasznalod akkor a negativsagot tavoltartja toled.

Kerdezem milyen mag ez? A valasz hogy Shiva konnycseppebol egy fa lett es arrol jonnek ezek a magok stb...

Sethet aki megerti ott nincsenek istenek , mivel az en szemembe azon tuli dolgokrol beszel.Szerinted veletlen hogy Seth nevvel jottek a kozlesek?Mert a tortenelemben a Seth nev egy demoni erot takar, ugye egyiptomba o olette meg asszem a tesveret valami ilyesmi.

"Nem, nem az. Megmondom, miért nem az: mert a vágy addig tart, amíg az ember az egoval azonosul. Ha képes nem azonosulni vele, akkor a vágy sicc, eltűnik, mint a kiscica. Csak felületesek vagytok, és azt gondoljátok, hogy itt biztosan csak arról lehet szó, hogy a keleti guruk elnyomják a vágyaikat... mert nem tudjátok, hogy más lehetőség is létezik."

A kerdesem meg mindig az hogyha va´gysz Maharasira es szeretned olvasni es Tudast meriteni a filozofiajabol vagy rohadtukl vagyok korso sorre mi a kulonbseg! Va´gy teren.

Csak nem azt akarod mondani hogy amikor eljutsz mondjuk Maharasi jegyzeteben az ego elillanasahoz es ezek utan ateled es tapasztalatokat szerzel akkor mar az ego vonalon te mar teljesitettel es ki van pipalva mert elillant es most mar kiralysag van?

Figyelj en elhiszem hogy mindenkinek meg van az utja es amire felkapja a fejet a katyvaszbol es elkezd befele figyelessel a spiri vilagban latni es ehhez vagy Seth vagy guru akkor nyomassa. Mindenkinek mas az erdeklodesi kore. Egy biztos. Akit Seth megfog  az mar valamilyen szinten mar all vagy volt mar tapasztalata azokban a tudatallapotokban amikor beszelunk. Van valamilyen erosebb intuitiv ralatasa a dolgokra es nem kellenek a kulsoleg behozott programok hogy erhetjuk el a kivant tudat ugrasztast.Valakinek kell kezfogas hogy az elso transzcendens elmenyeket atelje. inek "vele szuletett" tulajdonsag. Es pont, ennyi.

En nem tudom hogy Te mennyit latsz ugy mond a lethatatlan vilagokbol vagy erzekelsz de ha az egeszet latod akkor megerted hogy miert is irtad hatalmas betukkel azt hogy MUKODIK:)

Egy szoval sem allitottam hogy nem mukodik amit egy guru mond vagy allit , tanit.

Csak hogy amit  o mond az az egyik osveny ami oda vezet amit mindannyiunk meg akar erteni.De tudd hogy hogyan is hatnak a tomeg koncetralt energiak a mindensegre.Menjel utana akar a konyhaba akar a fotelben. Merengjel bele/benne.Engedd el magad erezd at es megfogod latni magad.

Nem biztos hogy azert mert valami MUKODIK :) azaz "igazsagot" szolgalja vagy csak letjogosultsaga van.Ha mondjuk egy targyat vagy egy eszmet eveken at 100-1000 evek alatt az emberek a tudatos figyelmukkel toltik akkor az ha 2000 ev mulva csatlakozik ra valaki vagy hangolodik arra akkor az is MUKODIK:)

Tervezok/teremtok vagyunk mindannyian. A legjobb pelda erre aza bizonyos vilagvege 2012 dec 21 ami volt.

Akkor en azert vartam azt a napot hogy megizleljem milyen is az amit sok millio ember a Foldon tudatossan "osszekoncentralt" tobb even keresztul!es azon a napon csak az energia mozgasokra figyeltem magamban .Bodultes volt mondhatom. Ezzel csak azt akartam erzekeltetni hogy ha valamilyen tarsulat mondjuk egy gyufa szalra azt mondja hogy szent, es hogy uristen milyen fasza ,  es ezt teszi nemzedekeken keresztul akkor valoban "szente" valik a gyufa. Es ha nalad is van egy ilyen gyufa megnyugvast erzel ha vele foglalkozol.Sot energiaval tolt fel hogyha a gyufan jar az eszed egesz nap.

Gyufat ki lehet cserelni a bibliaval maharasival Sethhel cseresznye maggal amivel csak akarod.Es itt kanyarodsz oda Sethhez amikor elmagyarazza hogyan is mukodnek a hiedelmek es hogyan szedjuk ossze a tapasztalatokat. vagyis konkretan mi is a tapasztalas. Hogyan eljuk at. Ekkor ugrik be az intuitiv latasmod amirol Te is beszeltel. Itt a sarkalotos pont hogy valakinek kell a kezet fogni es mint egy recept  minden lepest betartva kovetem amit irnak vagy amit atelsz lecsupaszitva tisztan es pszichesen rugalmasan nyitottan ertekeld.

Vágytalanság témakörben egy gondolat. Úgy képzelem, hogy akkor a leghitelesebb a vágyakról való lemondás, ha már megtanultuk hogyan kell megvalósítani azokat és emellett vagy ezután jutunk arra, hogy a vágymegvalósítás már megy, most már csak a vágyakról való lemondás maradt hátra:) 

"Azt írtam, minden keleti "guru" át van itatva valahol a keleti vallásokkal, és a vallás, bármilyen is az, korlátokat szab a megismerésnek."

Magyarul vallásos, tehát korlátolt :)

"Ez pedig nem minősítés, hanem tények leírása."

Pont ugyanennyi joggal mondhatnád azt is, hogy Seth-et olvas, tehát korlátolt. Vagy szerinted nem?

A wikipedia idézet nem cáfolja azt, amit írtam. Seth is egy guru, azaz tanító, vagy hívhatod akár szellemi vezetőnek is.

"Vagy mi célból írogatod mindazt, amit írogatsz erről? Tényleg érdekelne."

Szeretek veletek beszélgetni :)

"Nézd, nincs semmi bántás abban, ha azt mondom, te is és Tida is nagyon felületesen látjátok ezt a dolgot, amivel alapvetően ugyan nincs is semmi baj, csak azt nem értem, akkor miért minősítitek. Engem főképp az a mondat triggerelt, amelyben Tida kijelentette, hogy "vallásos, tehát korlátolt"."

Hú de nem szeretem, ha átfogalmazzák, amit valójában írtam. SOHA nem írtam olyat, hogy "korlátolt". Azt írtam, minden keleti "guru" át van itatva valahol a keleti vallásokkal, és a vallás, bármilyen is az, korlátokat szab a megismerésnek. Ez pedig nem minősítés, hanem tények leírása. Óriási különbség van a kettő között. Ismét azt kell gondoljam, ezt a felületesség dolgot magadból meríted.

A másik. Nem kell teljes részletességgel ismernem ahhoz a keleti tanításokat, hogy el tudjam dönteni, az alapkoncepciójuk micsoda, és az az-e, ami nekem szimpatikus, vagy igaznak tartom, vagy épp homlokegyenest ellenkezője annak, amit Seth mond - annak ellenére, hogy mint tudjuk, sok hasonlóság és párhuzam is van a kettő között. Sokszor elég egy mondat, sőt, sokszor elég éreznem valamiről néhány benyomás alapján, hogy miről szól. És ezt nem felületességnek nevezik.

Vanyai is tényeket írt le a maga sajátos stílusában, tényeket, amiket láthatunk a világban, ill olyan tényeket, amiket Seth-et értők és gyakorlatban is már "utánajártak" értenek.

"Seth is egy guru."

Nem, nem az. A guru nem egyszerűen (felületesen szemlélve;) tanítót jelent.

A guru (dévanágari: गुरु), a tanító szanszkrit elnevezése, eredetileg a világi tudásanyag, de később a vallási, spirituális tudás közvetítője elsősorban az indiai vallásokban, főként a hinduizmusban és a szikhizmusban, dzsainizmusban, buddhizmusban. A hinduizmusban a megszabadulás (móksa) felé vezető úton a legfőbb segítő.

A hindu vaisnavizmus, saivizmus és tantrizmus legfőbb alakja. A hiteles guruk láncolata (parampara) biztosítja az átadott tudás megbízhatóságát, a hagyomány változatlanságát. A guruk feltétlen tisztelete és a beléjük fektetett bizalom a bhakti megjelenésével lett meghatározó.

"Én ezt nem így látom. Visszaolvasva sem látom, hogy olyan nagyon túlbuzogna a hozzászólásaimban az ego."

Akkor segítek:) Folyamatosan minősítesz minket (felületes), minősíted Seth-et (mesedélután), Moojit (stand up comedy), mindenre és mindenkire találsz valami degradáló minősítést, ami nem az, vagy nem azt mondja, ami éppen Neked tetszik.

Hadd kérdezzek valamit. Te most arra vágysz, hogy olvassuk el, amiért Te most odavagy, és aztán mondjuk, hogy hű, tényleg, kösz Mario, francba Seth-tel, ez sokkal jobb nekünk? Vagy mi célból írogatod mindazt, amit írogatsz erről? Tényleg érdekelne.

Egy bizonyos fajta impulzus.
Ahhoz is kapcsolodik amikor a Szíriai srác meghalt és partra mosta a tettemét a víz.

Még 2014 végén ültem a fotelben. Hasonló élményen. Nos nyílvánvaló az szír srác nem érzett, nem volt rá hatással semmi. Valószínű az ilyen sugallat úgy hatott rá mint a testre a hullám.

:)

"A buddhista felfogás tehet arról, hogy sodrodik a világ - megengednek mindent. Viszont van egy bámulatos bizalom is a hozzáállásukban ami tényleg hatással van a világra."

:D
De szeretnék én egy olyan világban élni, ahol a legnagyobb probléma a buddhista befolyás...

"Ha akarsz menj arra - nekem ne mondja senki hogy rossz az amit érzek és azt meg pláne hogy azért született meg a világegyetem, hogy utána lebaszd magad török ülésbe és gyakorold a vágytalanságot."

Nem mondja ezt neked senki, ez a te prekoncepciód.

"A valóságban ők ezzel azt akarták elérni, hgoy a tudat ne tapadjon hozzá semmihez, hogy levesse a szerepeket.
Mivel amikor magadat valóban látod - akkor azt tapasztalod hogy megrobál szerepkbe bújni."

Ez az első mondat ebben a témában tőletek, ami megállja a helyét :)

"Ugyanakkor rendkívül képlékeny - gyorsan elillan és teljesen egyértelmű felismerések hirtelen elmúlnak a következő pillanatban. "

Ez csak azokra igaz, akik még nem tanulták meg fenntartani ezt az állapotot.

"Mindenesetre amennyiben a végtelenségig egyhelyben akarsz ülni - és bár szép dolog. Akkor hajrá."

Ez viszont megint csak a felületességből adódó tévedés. Senki nem mondja, hogy a végtelenségig egy helyben kéne ülni, sőt. Maharsin kívül nem is ismerek olyat, aki így élt volna. De ő maga sem javasolta másoknak ezt az útat.

Nézd, nincs semmi bántás abban, ha azt mondom, te is és Tida is nagyon felületesen látjátok ezt a dolgot, amivel alapvetően ugyan nincs is semmi baj, csak azt nem értem, akkor miért minősítitek. Engem főképp az a mondat triggerelt, amelyben Tida kijelentette, hogy "vallásos, tehát korlátolt".

Mutatom, hogy mit értek felületesség alatt:

"A guru - ami most rohadt nagy divat/trend- elvezet hogy menjel be az ajton ennyi oszt csoki!"

Mert ti ennyit láttok belőle, hogy van a guru, oszt majd jól elvezet. De azt nem tudjátok, hogy a guru elsősorban szellemi lény, nem fizikai. Jópár tanítónak nem is volt fizikai guruja. Nem is kell, hogy legyen. Nekem sincs fizikai gurum. Egyébként Seth pont ugyanannyira jogosan nevezhető gurunak, mint pl. Maharsi. Seth is egy guru.
Az "oszt csoki" nagyjából igaz.

"mindenfele technikak feladatokkal vonjak el a tudatos figyelmet a jelenrol"

Pont ellenkezőleg, tudatos technikákkal próbálják a figyelmet a jelenre irányítani. Felületesen látod...

"Ezert van egyfolytaban mantrazas ujtartasok keztartasok legvetel szamolas bentart kicsit kesobb most kifuj stb..."

Ezeket viszonylag kevesen csinálják ám; legtöbbünk egyik sem, vagy legfeljebb egy-kettőt alkalmaz ezek közül. Felületesen látod...

"Igaz Sethnel az elso gyakorlat tudod a szinpados. Vagyis figyelj magadba es csal figyelj eszled az esemenyeket."

Igen, tudom, ez egy kb. 2500 éves gyakorlat, és pont olyan keleti tanítóktól származik, amiről beszélünk. De ezt te is tudod.

"amit Seth mond az elfolytasokrol az itt nalad ismet bejott:) jegeled az egot ahelyett hogvy valoban megakarnad erteni."

Én ezt nem így látom. Visszaolvasva sem látom, hogy olyan nagyon túlbuzogna a hozzászólásaimban az ego.

"Meg egy amit meg irtal a vagyakrol meg a vagytalansagrol az is tojas vagy a tyuk esete."

Nem, nem az. Megmondom, miért nem az: mert a vágy addig tart, amíg az ember az egoval azonosul. Ha képes nem azonosulni vele, akkor a vágy sicc, eltűnik, mint a kiscica. Csak felületesek vagytok, és azt gondoljátok, hogy itt biztosan csak arról lehet szó, hogy a keleti guruk elnyomják a vágyaikat... mert nem tudjátok, hogy más lehetőség is létezik.

"azt mondod hogy vagyak azok generaljak a szenvedest"

A szenvedést IS, de alapvetően az egész világot a vágyak generálják.

"Vagy va´gy es va´gy kozott teszel kulonbseget?"

Nem, nem teszek.

"Csak katyvasz es osszezavart."

Mert nem válogattad meg, hogy mit olvasol.

------

:)

:)

"A buddhista felfogás tehet arról, hogy sodrodik a világ - megengednek mindent. Viszont van egy bámulatos bizalom is a hozzáállásukban ami tényleg hatással van a világra."

Nem is tudtam, hogy ilyen befolyásosok a buddhisták! Eddig azt hittem, h a tudjukkik és az illuminátusok mozgatják a szálakat. :) 

Lehet, h félreértettelek és nem az egész világra  gondoltál?

Viszont Kies ezt az értéktelenség hitet, amit egyszer mondtál köszönöm.
´nem tudom´ honnan trafáltál bele. de kösz.

Visszatérve: Keleten a vágyak.

Ha akarsz menj arra - nekem ne mondja senki hogy rossz az amit érzek és azt meg pláne hogy azért született meg a világegyetem, hogy utána lebaszd magad török ülésbe és gyakorold a vágytalanságot.

A valóságban ők ezzel azt akarták elérni, hgoy a tudat ne tapadjon hozzá semmihez, hogy levesse a szerepeket.

Mivel amikor magadat valóban látod - akkor azt tapasztalod hogy megrobál szerepkbe bújni.
Ezeknél a fajta tiszta tapasztalásoknál ( bár mi tiszta, koszos és mihez képest ) a tér is megváltozik. Ugyanakkor rendkívül képlékeny - gyorsan elillan és teljesen egyértelmű felismerések hirtelen elmúlnak a következő pillanatban.

Mindenesetre amennyiben a végtelenségig egyhelyben akarsz ülni - és bár szép dolog. Akkor hajrá.
A buddhista felfogás tehet arról, hogy sodrodik a világ - megengednek mindent. Viszont van egy bámulatos bizalom is a hozzáállásukban ami tényleg hatással van a világra.

Seth is kitér arra, hogy annyira el akarják hitetni magukkal hogy nem léteznek. Hogy tényleg egy Nirvanas kaoszba kötnek ki.

Több út van, több fajta megismerés és több fajta koncepció és mindegyiknek létjogosultsága van.

Észre se vettem, hogy írtatok.


Azonban azt el kell mondjam hogy bármely reinkarnációs kapcsolat valójában egy álomkép. Ahogy az ego is az - amely minden pillanatban feloszlatja magát ahogy a fizikai tér is teszi azt - szerintem.

Például ha kiveszem a kontextusból azt amit érzek akkor maga az élmény nem műlik el - hanem új kapcsolatokat keres/talál.

Az hogy milyen nyomokat találsz önmagadról valójában tőled függ. De valószínűnek tartom hogy létezik. Az öreg szétszedte a Reinkarnációs kapcsolatokat és Lehetségesket. Szándékosan tette mivel ezek rendszerező elméletek, amelyekbe az életed belevetül. Minta.

A minta ettől függetlenül életre kell és a sajátútját folytatja, ahogy bármi ezen a világon.
Ahogy én látom itt a tudattánca munkálkodik - persze értelmetlen bármely koncepciót rárakni. Viszont végeredményben magaddal találkozol különböző maszkokon keresztül.

Mas kulonben abszolut helyt all az a kijelentes amit Seth mond hogy amikor megtapasztalod azt a transzcendens elmenyt amikor eggye valsz magaddal vagy a divatos onvaloddal akkor egy merhetetlen kreativ oceanban talalod magad. Es a teremtmenyletunk egyik alap kove pont a kreativitas .Amikor a psziche megprobalja magat legtobb szinten kifejezni onfeledtnek erezni magat. Es igen ez az erzes nem azaz egos erzes hogy tok finom a csoki:)) melyebb erzesekrol beszelunk itt.

Es amit mond Seth hogy az a felfogas amit a buddhizmus emlit vagy amiben hisz hogy elerjuk a nirvanat es akkor csoki minden okes:) az a bizonyos nihill csak az indiai felfogasban leleledzik:)  Amikor az ember bekapcsolodik abba a bizonyos flow/aramlatba akkor egybol a tudas elonti a lenyemet es kreativva valik. PL en kepes vagyok gyogyitani azaz masokra hatassal lenni es ezert en nem tudom kovetni a kiirt dolgokat mert en latom hogy hogyan tortenik a dolog ezert hagyatkozom a megerzeseimre amik sosem hagytak cserben az eletem soran.Ezert tudok barkinek tanacsokat adni.Es ezert latom azt is hogy ha csak szandek vezerli a jotevot:) Egyszoval ha leszakad a fuggony es a maya moge latunk es ezt az allapotot tobbszor megismeteljuk es rutainna valik akkor valoban egy magabiztos stabil alapok keletkeznek a fenekunk alatt:) Es nem vezetnek meg a vezetok:) Vagyis ahogy Seth mondja sethitakka valunk:) ennyi es nem tobb. Magunkba hordozzuk a tudast ahogy Tida mon dta emlekezni probalunk:))

nem ismered a guruk megoldásait a vágyak kezelésére, és ebből kifolyólag azt hiszed, hogy a vágyak elnyomásáról van szó.

Tényleg nem ismerem, és nem is nagyon érdekel, nincs problémám a vágyak kezelésével. Inkább avval van problémám, hogy legyen bátorságom megvalósítani azokat, de avval is egyre kevésbé.

Sőt, sokszor épp az a problémám, hogy keresgélni kell magamban, mire is vágyom:)

Pontosabban:

A probléma nem az, amit a negatív gondolataidnak gondolsz, hanem a tőlük való félelmed. Amint elkezdesz elfojtani, bizonyos mértékig minden érzelmet elfojtasz, és korlátokat emelsz, mert félsz önmagad valóságától. Ha nem tudod kifejezni a haragot, nem tudod kifejezni a szeretetet sem - sőt, összekavarod a kettőt egymással.

"Vagy vágy es vágy kozott teszel kulonbseget? Akkor az mar egy itelkezes azaz valasztasz jobb es balkozott.... ez se jo:)"

Nekem erről az jutott eszembe, ha egy féle érzelmet "rossznak" ítélsz, az összes érzelemtől félni fogsz (a szeretettől is), mert a "psziché" így működik. De nem akarok vitába bonyolódni:)

Olvastam a hszeidet.

Termeszetesen belolem is bugyog kifele a velemeny:) Ahogy ebben a hszedben irod ez volt a legmeghatarozobb elmenyed. Ebbol kell ki indulni. Ezeket amiket erezetel meg nagyon remelem hogy meg atfogod elni tobbszor es nem csak abban a bizonyos konyhaban:))

Ezek a transzcendens elmenyek teljesen atformaljak elobb utobb a "valosag meglatasodat", pont egy par napja olvastam a SZem Val.ban hogy az ember eleteben 3-4x tortenik meg ez a spontan rakapcsolodas a tagabb tudatra - ahogy Seth nevezi - es tuti hogy a delikvens elkezd gobdolkodni - vagyis keresni - azon hogy mi is volt ez. Vagyis igen csak megcsipiu a belso vilag a befele figyeles.

Szoval meg ha tobbszor atelsz ilyen transzcendes tudatallapotokat akkor megfogod latni hogy mirol is beszel pontosan Seth. 

Nagyon jo delutant szereztel azzal a bizonyos mondatoddal hogy valami ilyesmi: aki konnyu sztoryt akar akkor tea es lab felrak azten kezdodhet a mesedelutan .

Hatarozottan allitom hogy nem sokat fogtal akkor fel belole:( Semmi bantas, ervcsata nincs ebben a mondatban:)

Akit megcsip Seth -en ezek koze tartozom- annak olyan utmutatast ad hogy ihajj. A guru - ami most rohadt nagy divat/trend- elvezet hogy menjel be az ajton ennyi oszt csoki! mindenfele technikak feladatokkal vonjak el a tudatos figyelmet a jelenrol.Ezert van egyfolytaban mantrazas ujtartasok keztartasok legvetel szamolas bentart kicsit kesobb most kifuj stb... Elismerem hogy ezek bevaltmodszerek hisz van rolluk annyi irodalom hogy csak na.De Seth pontosan , legalabbis nalam amikor belekerulok egy mas tudatallapotban akkor amit ott erzekelek azt irja le, a Seth kozlesek koszonnek vissza kristalytisztan. Nem Villas Bela , Osho , stb....:)

Sokat szoktam derulni azokon akik az egot szapuljak es jonnek az indiai vonallal.Milyen egos gyakorlatok vannak stb .Aztan mint ahogy nalad is amint belekeveredsz egy "ervcsataba" seth vs. guru egybol "lefikazod" azt akit meg nem is ertesz:) - marmint amit irtal abbol ez jon le, de gondolom mar azota tobbszor lecseszted magad e miatt:))  - ebbol azt akarom csak kihamozni hogy amit Seth mond az elfolytasokrol az itt nalad ismet bejott:) jegeled az egot ahelyett hogvy valoban megakarnad erteni.

Hidd el Seth fele gyakorlatok nagyon komoly mely szinten hatnak. Igaz Sethnel az elso gyakorlat tudod a szinpados. Vagyis figyelj magadba es csal figyelj eszled az esemenyeket.Ennyi semmi mantra zsibbasztas hogy az elmed meg zakatoljon. 

Meg egy amit meg irtal a vagyakrol meg a vagytalansagrol az is tojas vagy a tyuk esete.

Ahogy Te vallod azt mondod hogy vagyak azok generaljak a szenvedest az egot taplaljak.

De amikor izgatottan lekapod a Maharasi konyvet a polcrol vagy a munkat alig varod hogy haza erjel es olvasd a Tanitasokat akkor ez mi , hanem VAGY? Vagy va´gy es va´gy kozott teszel kulonbseget? Akkor az mar egy itelkezes azaz valasztasz jobb es balkozott.... ez se jo:)

De ha Seth ismet Rad koszon akkor megerted hogy az ego az egy hajtomu amerre iranyitod arra felevisz es azt kiaknazza teljesen ahogy csak birja.

Nalam gyerekkorom ota mennek ezek a transzcendens elmenyek.de azok spontan jottek es nem ertettem hogy mi ez pontosabban azt hittem hogy ez normalis es mindenki igy erzekel es erez ilyeneket. Rengeteget olvastam utana minden fele libri edesviz konyvet ebben a temaban es semmi. Csak katyvasz es osszezavart.Aztan akadtam Sethre es ahogy irod az a bizonyos maya egybol szakadt.

Megkövetlek, ezt is mondja:)

".....ezeknek nem fogjátok hasznát látni, ha intellektuálisan ugyan tudatában lesztek annak, amit mondok, de nem valósítjátok meg azt a gyakorlatban. Pont. Ennélfogva a gyakorlatok fontosak lesznek, mivel ezek fognak bizonyítékot szolgáltatni nektek nagyobb érzékelési képességeitekről."

A psziché természete 72.o. 763.ülés

"Most jöjjek avval, a vágy azokat kínozza legjobban, akik megtagadják?"

Ne tedd, mert még a végén azt fogom gondolni, hogy nem ismered a guruk megoldásait a vágyak kezelésére, és ebből kifolyólag azt hiszed, hogy a vágyak elnyomásáról van szó.
Mondjuk ez nem is lenne furcsa, mert a vallások nagy része tényleg nem kínál más útat, mint hogy örök cölibátusban élsz, vagy a pokolra kerülsz.

"egyetlen vágy a vágytalanság:)"

Azért ez kicsit vicces:)

Most jöjjek avval, a vágy azokat kínozza legjobban, akik megtagadják?

Valamilyen beszélgetős műsorban egy hölgy arról beszélt, hogy ő megadja a gyerekénak azt, amire vágyik, mert emlékszik, valamit sosem kapott meg gyerekkorában, amire annyira nagyon vágyott, és felnőtt korában sem tud elszakadni ettől, már nincs szüksége rá, de folyton nézegeti, és vesz is olyat magának. Nekem is van ilyenem, ahogy utánagondoltam. Bennem ragadt valamilyen hülye erős vonzódás a dolog iránt, pedig semmi szükségem rá.

Szerintem sok van:)

Értem.
Jó, akkor úgy fogalmazok, hogy Tidán kívül nincs olyan élő ember a földön... :D

Na, de tényleg, igazán, 100%-osan el tudod fogadni és át tudod élni?

100%-ra semmi sem biztos szerintem. Vagy legalábbis nem érdemes azt hinni. Bizalmat előlegezek ennek, és folyamatosan figyelem az összefüggéseket. És mivel már számtalanszor bebizonyosodott a magam számára ennek igazsága, tényleg hiszem, hogy így van.

Avval nem tudok mit kezdeni, hogy "át tudom-e élni". Olyan, mintha azt kérdeznéd, át tudom-e élni, hogy ha krumplit főzök, akkor főtt krumpli lesz belőle. Ha meg sárgarépát, akkor sárgarépa.

Ez az elme-dolog... nem teljesen azt értik elme alatt, amire a hétköznapi értelemben használjuk. Nehéz megfogalmazni, de valami olyasmi, hogy a fizikai és a mentális világ, mint tapasztalat, és ennek az egésznek a tapasztalója ("én") - nagyjából ez az elme abban az értelemben, ahogy ők használják.

"Itt vagyok én, és élek:) csak nehezen tanulok, de úgy is mondhatnám, feledékeny vagyok:)"

Na, de tényleg, igazán, 100%-osan el tudod fogadni és át tudod élni?

Igen, keleten már csak az egyetlen vágy a vágytalanság:)

A vágyak megfelelő megválasztása. Nem egyszerű feladat...Mármint, ha mégsem mondunk le róluk.

Érdekes coincidence/synchroncity-ás hogy rögtön erre az idézetre bukkantam:
 

Elnézést a túlméretezésért.


Tegnap pedig volt egy különös érzésem egy öregemberré váltam, aki valakire nagyon hasonlít. Viszont ez csak egy történet.
Egy darab szál és a szeméylsiég különböző jelképeket használva megfogalmaza önmagát. A mostani életemben - ha lehet ily szerényen fogalmazni - sokat bajlodtam valóban a titkosszolgálatokkal.
És már rájöttem hol vannak a barátaim. A cinikusok elől így is úgy is megmenekülök. Bár csak elég ránézni az életem történetére.

így is lehet nézni:)

igen, szerintem a magunkba nézés is egy gyakorlat:)

Ezen én még nem gondolkodtam, miért és hogyan jön egy felismerés, valahogy annyira nem érdekel. Jön, amikor jönnie kell, vagy lehet, vagy amikor tényleg nagyon érdekel, és hagyod, hogy jöjjön, nem tudom:) Mondják, hogy ezeket mind tudjuk belül, csak emlékeztetni kell bennünket. Át vagyunk programozódva egy olyan szemléletre, olyanfajta koncentrációra, ami kizárta ezt a tudást, és most újra elő kell szedegetni, már aki szeretné. (Seth azt is leírja, miért történt ez így) Mint az előzőekből kiderült, én Sethnek hiszek inkább, mint a keleti tanításoknak, és azt gondolom, felesleges így kiélezni ezt az elme dolgot. Az elme szintén egy eszköz, mint a tudat, csak jól kell használni, nem ellenségként kezelni. Az elme nem valami különálló, önálló lény, aki játszadozik velünk, és hasonlók. Ha játszadozik velünk valaki, azok mi magunk vagyunk. Elme nélkül semmiféle tapasztalot nem tudnál Te sem értelmezni, azt sem, amit nemrég leírtál, vagyis semmire nem mennél semmivel elme (értelem) nélkül.

Ehhez kapcsolódva, Kies, nem azt mondta Seth, nem csak olvasni kell enegem, gyakorlatozni is, hanem hogy nem elég olvasni engem, magatokba is kell néznetek:)

"Ugyanígy, önmagában biztosan nem működik az sem, hogy egyszerűen csak fogadd el, hogy te teremted a valóságod, mikor minden pillanatban az ellenkezőjét tapasztalod (mármint azt, hogy egy tőled független, objektív világban létezel). Szerintem nem találsz olyan élő embert, aki ezt így el tudná fogadni"

Itt vagyok én, és élek:) csak nehezen tanulok, de úgy is mondhatnám, feledékeny vagyok:)

Tavaly volt egy váratlan konfliktusom valakivel, de amikor visszapörgettem a saját gondolataimat ezt megelőzően az illetővel kapcsolatban, szépen kirajzolódott, milyen módon építettem fel szisztematikus munkával ennek bekövetkeztét:) Megváltoztattam a hozzáállásom, és azóta béke van, sőt, meglepő együttműködés. Nem rég szintén volt valaki mással problémám, de elfelejtettm, mi volt tavaly, és bár mondogattam magamnak, én teremtem a valóságom, azért őt hibáztattam:) Még hátravan a magambanézés:)

Nem azt mondom, hogy nem tudok megborzongva rácsodálkozni újra és újra pl. a létezés, a dolgok menetének csodájára, hanem hogy egy adott "velőt rázó" felismerés egy adott dologban nem tud megismétlődni ugyanarra vonatkozóan, mert amit már felismertél, az nem fog még egyszer olyan meglepetésszerű felismerésként berobanni az elmébe, hisz már felismerted egyszer.

Nem kell aggódni szerintem, mindig lesznek új felismernivalók, rálátnivalók és "csodák":) de lehet, hogy a filmek adta katarzisokon már túlléptél:)

Tapasztalatom szerint a szavak nagyon is fontosak, amikor valamilyen szuggesztiót adunk magunknak, vagy valamilyen új hitet kreálunk, a vágyainkhoz igazítva a hiteinket. Egy helyen Seth kifejezetten említi, hogy van, hogy menet közben módosítgatnod kell kicsit az új hited megfogalmazását, amíg azt az eredményt nem hozza, amit tényleg szeretnél.

Épp olyan lényeges itt a pontos megfogalmazás, mint a kérdések feltevésénél. A jól feltett kérdés sokszor már önmagában tartalmazza a választ.

Szerintem van különbség az "élet" és a "valóság" kifejezés között, ha Seth nyomán gondolkodsz. De az is biztos, az a lényeg, neked mit jelent igazán egy-egy szó, kifejezés.

Ez a dolog, hogy a vágyak a világ létezésének okai, szerintem egy olyan pont, ahol Seth filozófiája, a buddhizmus, és más vallásfilozófiák egybevágnak.

Szerintem az elfogadás nem cél, hanem következmény.
Tolle is sokszor hangsúlyozza, hogy fogadjuk el a valóságot olyannak, amilyen, de az az igazság, mikor egy olyan helyzetben vagy, amit a hátad közepére sem kívánnál, ott baromi nehéz bármiféle elfogadást tanusítani, mikor az egész szervezeted teljes erőből ellenkezik.
Ugyanígy, önmagában biztosan nem működik az sem, hogy egyszerűen csak fogadd el, hogy te teremted a valóságod, mikor minden pillanatban az ellenkezőjét tapasztalod (mármint azt, hogy egy tőled független, objektív világban létezel). Szerintem nem találsz olyan élő embert, aki ezt így el tudná fogadni (egyébként Ramana hangsúlyozza, hogy valójában csak azért tapasztalod a máját, mert nem tudod, hogy te az önvaló vagy, és nem az ego - amint ezt a tényt teljes szívvel elfogadod, azonnal átlátsz a máján).
Szóval az elfogadás szerintem követmezmény, és nem hiszem, hogy célravezető lenne az elfogadás növelésével próbálkozni. Ha létezik is ilyen út, szerintem az egyik legnehezebb lehet.
Amivel viszont lehet, hogy érdemes lenne próbálkozni, a lemondás. Ezt a szót nem szeretjük, mert senki nem szeretne lemondani semmiről. De ez itt most mentális lemondást jelent. Szerintem nem véletlen az, hogy az önátadást (bhakti), a lemondást majd´ minden vallás annyira hangsúlyozza. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ha te nem akarsz semmit a világtól, akkor a világ sem akar tőled semmit sem. Keletiesen fogalmazva, a mentális hajlamok (vászanák) megszüntethetők a lemondással.
Azt is sokszor hangsúlyozzák keleti körökben, hogy a vágyak az okai a szenvedésnek, tehát ha nincsenek vágyak, nincs szenvedés. Ugye a vágy azt jelenti, hogy te valamit akarsz a világtól, tehát a vágyakkal megteremted a világhoz történő ragaszkodást. Ha nincs vágy, nincs akarat és ragaszkodás, az elme megtisztítható - a világ így el fog tűnni, és ami hátramarad, az a tiszta tudat (Ádi Sankaránál ez elég hangsúlyosan jelenik meg, másoknál nem annyira). De szerintem nekünk, elkényelmesedett nyugatiaknak nem a lemondás a legmegfelelőbb út, és nem is biztos, hogy jó választás lenne.

Amúgy abban igazad van, lehet, hogy elfogadás volt a dolog hátterében. Én arra gondolok, a belső érzékek használata.

Seth-es megközelítésből: "De azért van különbség aközött, amit megmondtak neked és amit tudsz. A tudás belülről jön. Ha tudsz valamit, nincs szükséged rá, hogy megmondják — és ti képesek vagyok szert tenni ilyen tudásra."

Jó kérdés, hogy mi a különbség a belülről fakadó, és a kívülről jövő tudás között, vagyis inkább az, hogy ilyen betekintések esetében hogyan tudod megkülönböztetni a kettőt? Ez a kérdés nagyon messzire vezet. Szerintem az alapprobléma az, hogy elkülönítjük magunktól a máját a, és azt gondoljuk, hogy az egy tőlünk különálló dolog. Pedig tudjuk, hogy mi teremtjük a valóságunk, tehát nyilvánvalóan nem lehet valami tőlünk távoli, idegen dolog a fátyol. Mi teremtjük azt is (és ezért mondta Buddha is, és Maharsi is, hogy már minden megvilágosodott, ill. hogy a megvilágosodás mindenki számára kész tény - Sethül: "Most is lélek vagy.").
Ráadásul az illúziónak nincs önmagában vett, valódi szubsztrátuma. Seth füstpamacsnak, meg transznak nevezi, és állítja, hogy csak el kell fordítani róla a figyelmed. Ennélfogva én arra következtetek, hogy ha valakinek ilyen élménye van, és azt érzi amit én éreztem az idő valódiatlansága kapcsán, akkor ott a máján történő átlátás történt (még ha nagyon minimálisan is). Más szóval, mivel nincs tőlünk független valóság, ezért amit érzünk és gondolunk, az meghatározza a valóságunk, tehát ha úgy érezzük, hogy átlátunk a máján, akkor az valószínűleg úgy is van.
Mert ha elkülönítjük egymástól a belső és a külső valóságot, akkor meg ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, sőt ha akarunk eljuthatunk arra a következtetésre is, hogy mivel nem tudjuk mi a valódi és mi nem, így mindent valódinek, vagy mindent illúziónak minősíthetünk.

Az élményed kapcsán az jut még eszembe, hogy az szokott eszembe jutni, hogy Seth, most nem idézem pontosan, de vmi ilyet mond, hogy ha teljességgel el tudnánk fogadni, hogy mi teremtjük a valóságunkat és a hatalompon a jelen, akkor...Szóval ilyen sethi értelmezésben arra gondolok, hogy te akkor ott nagyon mélyen elfogadtad ezt a hitet tudást. És amikor ezt gyakoroljuk, akkor az élmény intenzitása az elfogadás mértékétől függ. De hogyan lehet "növelni" az elfogadás mértékét?:) ez egy ilyen nyugati megközeltésű gondolodás tudom. :)

Tudom, hogy Buddha is hasonlót mondott amikor megvilágosodott, meg Maharsi is szokta mondani, és nem tudom, hogy ez a felismerés nekem az eddigi olvasásélményeim által jött el, vagy intuitívan valahonnan mélyebbről.

Igazából erre gondoltam, amikor az illúzió kapcsán írtam, hogy átugorhatunk lépcsőfokokat. Mi van, ha valaki a tanításokból eredő olvasményélmény hatása érezheti, hogy én már átlátok ennek a malyának a fátylán és valójában nem átlát csak megpróbál átlépni rajta. Képzavar, de talán értitek mire gondolok. Ez a kérdés bennem is felmerült ilyen spirituális élményekkapcsán. 

Vannak azonban olyan nagyon saját élményeim, álmok, sorsszerű véletlen találkozások például, amikor úgy érzem mos totál autentikus az élmény. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az "általánosabb" jellegű tapasztalások nem lehetnek nagyon is autentikusak.

A rutin:) De mi van, ha ez nem más, csak egy akadályozó hit? 

Én a filmek kapcsán gondoltam valamikor erre, hogy mikor is volt utoljára, hogy vmi katarzisfélét éltem át? nem mostanában...most vagy szar filmeket nézek vagy kezdek katarzisképtelenedni:) meg kéne próbálnom ezt is szuggerálni: "nyitott vagyok a katarzisra, a hétköznapi csodákra" Szóval nem lenne jó, ha megmaradnék ezen a metaszinten, mert hajlamos vagyok rá. hogy jaa, igen. Hopp egy csoda. Ja mer ez így szokottt:) 

Lehet a korral kapcsolatos hiedelmekhez is köze van. Ha visszakonvertálnám a gyermekkori vagy a kamasz teremtménylétem rálátását, lehet könnyebb lenne.

Igen, az öröm az nekem is jó visszajelző.

Azt vettem észre, hogy most, hogy felcseréltem az "életem" szót a "valóságom"-ra, valahogy árnyalódott a kép. Pl. van egy komplikált élethelyzet és akkor alkalmazom ezt a szuggesztiót, akkor azt érzem, hogy az, hogy ezt milyen valóságként élem meg, rajtam áll. Hogy reagálok, hogy értelmezem. Míg az "élet" az vhogy olyan tényszerű. Ilyenkor eszembe jut Seth, hogy azért érzem magam így egy helyzetben, mert azt hiszem, hogy így kell éreznem magam. Szóval nekem ezek a szavak mögötti hiedelmek:)

Elképzelhető, nem tudom. Én azt vettem észre, hogy ezek a nagyobb megtapasztalások akkor érkeznek, amikor a gondolatok kölcsönhatása ezt lehetővé teszi. Annál az estnél, amit írtam, ott is valami ilyesmi volt, a gondolataim valahogy úgy alakultak, hogy létrejöhetett ez a felismerés.

Egy másik esetet is leírok, ott jobban érzékelhető, mire gondolok.
Tudni kell, hogy ezek a guruk két dolgot el szoktak mondani:
1. az egos tudat önmagában nem képes tenni semmit sem a lényeg megtapasztalásához, ehhez külső segítség kell - ezt szokták egyesek isteni kegyelemnek, mások a guru hatalmának, megint mások a karmának vagy a sorsnak nevezni, ki miben hisz.
2. az a legjobb, ha az elme csendben tud maradni. Ez azt jelenti, hogy az abszolút erőfeszítés mentesség állapotában meg fogja tapasztalni a lényeget, minden ezzel ellentétes törekvés csak hátráltatja ezt.
Na, én itt kerültem valamiféle gondolatspirálba - ha a csend állapotát kell elérni, akkor azért tenni kell, de ha bármit is teszel, az már a csenddel ellentétes lesz, mert az már erőfeszítés. És itt bezárult a kör, vége.
És amikor ezek a gondolatok keringtek a fejemben, volt egy pillanat, amikor azt hiszem (de csak hiszem!), hogy ez a két ellentétes gondolat "összeért", és megint megjelent ez a megáll-az-idő effektus, meg a csend & békesség effektus. Azt hiszem, hogy egy pillanatra megállt az elmém, de ezt azért nem merném biztosra kijelenteni.
Csak jött egy meglátás, hogy ego-szinten azért nincs mit tenni, mert egyszerűen nem szükséges mit tenni, ugyanis már minden meg van téve. Tudom, hogy Buddha is hasonlót mondott amikor megvilágosodott, meg Maharsi is szokta mondani, és nem tudom, hogy ez a felismerés nekem az eddigi olvasásélményeim által jött el, vagy intuitívan valahonnan mélyebbről.
Igazából az a baj, hogy az ember sosem tudhatja igazán, hogy mi az, ami valódi, és mi az ami csak elmeszülemény. Mert egy ilyen élménynél sem tudod, hogy csak az elméd játszik veled valami hülye játékot, vagy az elmén túlról jönnek a dolgok?

Szerintem a mögöttes érzelemnek van jelentősége. Nem a szavak számítanak, hanem a szándék, a vágy, stb.

Szerintem annak van inkább jelentősége, mit hiszünk erről úgy igazán, nem annyira a szavaknak. Csak "reméljük", hogy esetleg igaz, vagy annyira hisszük, hogy nem izgulunk, hanem szinte "elvárjuk", hogy így működik a dolog.

Seth a szuggesztiót és az elvárást uyganabban az értelemben használja, vagy érti. Nekem ez sokat segített. Amíg szugerálni akartam, addig túl sok akaratot tettem a folymatba: akartam, hogy valami megtörténjen (ami rajtam kívül áll és én küzdök érte). Ha pedig sikerül elvárás üzemmódba állnom az adott témával kapcsiolatban, akkor nincs jelen az akarat, hanem  abiztos tudás kezd megjelenni, és az ennek megfelelő kellemes érzés (öröm jellemzően). Ennek az érzelemnek a megjelenése jó visszajelzés, hogy jól sikerült a szuggesztió. 

Én néhány hete jöttem rá, hogy a hatalompont szuugessziót nem biztos hogy jól használtam korábban. Eddig azt momdtam magamnak, hogy "hatalompontom a jelen, én hozom létre saját életemet". Olvasom, hogy a hivatalos verzió, hogy "én teremtem saját valóságomat". Szerintetek ennek a különbségnek van jelentősége? 

Nagyon érdekesek és hasznosak ezeknek az élményeknek a leírásai! Köszi, hogy megosztottad, részemre inspiráló tud lenni nagyon! :)

Én azt veszem észre, bizonyos aspektusokban történő ilyen intenzív "rálátások", megtapasztalások nem ismétlődnek meg többé. vagy már nem lesznek olyan "hűha" élmények, mint elsőre. Olyan ez, mint a csodák. Amikor rádöbbensz, hogyan történnek a dolgok, többé nem tudod csodának látni, tapasztalani, amit korábban ámulattal itatott érzelmi töltéssel tapasztaltál, mert már tudod, ismered, nem lesz olyan intenzív meglepetés többé.

Nagyon érdekes. Köszönöm, h ezt megosztoddad velünk!

Nem sikerült. Voltak más élményeim is, de azok nem voltak ennyire intenzívek.

Okés.

Én szeretném ezt a témát elengedni.

Köszi:)

És azóta sikerült visszahozni ezt az élményt meditációban vagy egyéb gyakorlatokkor? hasonló intenzitással? 

Tényleg nem könnyű erről beszélni, soha nem is meséltem még senkinek.
Szóval, az egyik legemlékezetesebb élményem tavaly télen történt. Ugyanígy kint ültem a konyhában, mint most, csak akkor telefon volt nálam, nem laptop. Robert Adams-et olvastam (valamiért sokkal nagyobb hatással van rám ez az ember, mint öt másik tanító együttvéve, nem tudom miért). Szóval, olvastam a könyvet, közben gondolkodtam, és akkor valami hirtelen - puff, betalált. Nem tudom máshogy mondani, csak így. Mint amikor csont nélkül gurul be a billiárdgolyó a lyukba, olyan szinten helyére "esett" valami a fejemben. Mint ha odabenn valami ezeréves szerkezet lenne, ami hirtelen megmozdul és a helyére kattan valami.
Nehéz megfogalmazni, hogy mit éreztem akkor. Egyrészt azt éreztem, hogy az, amit múltnak és jövőnek nevezünk, nem létezik. Hogy csak a MOST van, a múlt és a jövő pedig csak elmekonstrukciók. De ezt annyira határozottan és annyira intenzíven éreztem, hogy szinte nevetett bennem valami, ha arra gondoltam, hogy vannak akik hisznek a múltban vagy a jövőben. Egyszerűen tökéletesen tisztában voltam vele, hogy csak a MOST van, semmi más, és MOST van minden. És ezt nem is tudtam, hanem inkább éreztem, vagy inkább intuitív tudás volt. Ezzel együtt eltűnt MINDEN negatív és pozitív érzelem a múlttal vagy a jövőben kapcsolatban. Minden aggódás, minden szorongás, minden kellemes múltbeli/jövőbveli érzés eltűnt, mármint nem úgy értem, hogy elfelejtettem őket, hanem egyszerűen nem voltak valódiak. Abszolút tisztában voltam vele, hogy ezek csak az elmémben léteznek, és nincsenek semmiféle hatással rám.
Másrészt ahogy kinéztem az ablakon, láttam azt a tipikus szürke, kopasz, hideg téli tájat, ahogy a lámpák megvilágítják a házak között a tereket... de közben azt éreztem, hogy emögött a látvány mögött nem tél és hideg van, hanem valamilyen vibrálás, vagy vitalitás, vagy nem is tudom micsoda. Hogy amit látok, az mögött olyasmi van, amit nem látok, de érzem, hogy AZ van ott. Nem tudom, mi az az AZ, valamilyen VAN-ás, vagy létezés, vagy tudat, vagy valami hasonló. Egyszerűen a lét van, csak ez a valódi, semmi más.
Nagyon nem tudom ezt most írásban átadni, de amilyen hirtelen jött ez az élmény, és amilyen intenzív volt... döbbenetes. És végig volt bennem valamiféle tágasság-érzés, mint egy tudat-tágulás, és mély csend és nagyon nagy béke, ja és nem igazán volt időérzékem, nem tudtam volna megmondani, hogy meddig tartott ez a dolog. Nagyából 10 és 30 perc közötti intervallumot éltem így meg, aztán lassan lecsengett. Később is éreztem a hatását, másnap reggelre sajnos teljesen eltűnt.

Itt ülök másfél órája a gépnél, és arra készülök, hogy leírjam az élményeimet :)
Még gyűjtök egy kis erőt, aztán nekiesek.

Köszi, hogy mgosztottad, bár személyes élményekről nem nagyon írtál de megértem. Valaki egyszer azt mondta előbb beszélne a szexuális szokásairól, mint a mély spirituális élményeiről:) 

Én vagyok meditáció: https://www.youtube.com/watch?v=jhczmAyLkqQ

Vagyok gyakorlat: https://www.youtube.com/watch?v=WaARV9AsubA

Az önfigyelés és az önvizsgálat különféle változatai (pl. az átma-vicsára):

"Hogyan csendesíthető le az elme?

A »Ki vagyok én?«-vizsgálódás segítségével. A »Ki vagyok én?«-kérdés gondolata az összes többi gondolatot elpusztítja, s miként a halottégető máglya piszkálására használt bot, végül maga is megsemmisül. Ekkor következik be az Önvaló megvalósítása.

Hogyan lehetséges folyamatosan kitartani a »Ki vagyok én?« gondolata mellett?

Ha más gondolatok bukkannak fel, az embernek nem szabad követnie azokat, hanem a következő kérdést kell feltennie magának: »Kinek a gondolatai ezek?« Hogy mennyi gondolat bukkan fel, az ezúttal érdektelen. Amint egy gondolat felbukkan, késlekedés nélkül fel kell tenni a kérdést: »Kinek a gondolata ez?« Az erre adandó válasz: »Az én gondolatom.« Ha ezek után az ember felteszi azt a kérdést, hogy, »Ki vagyok én?«, akkor az elme visszatér saját forrásához, a felbukkanó gondolat pedig elenyészik. Ha az ember kitartóan folytatja ezt a gyakorlatot, akkor az elme jártasságra fog szert tenni abban: miként maradjon meg saját forrásánál." (Maharsi)

"Most, nincs válasz a “Ki vagyok én? ”-re. Amikor a válaszhoz érsz ott egy üresség lesz, egy űr lesz. A nem-született leszel. De ez nem úgy űr, ahogyan te gondolod. Nem úgy üresség, ahogyan te gondolod. Mert jobb szó híján nevezheted azt isteniségnek, nirvánának, szat-csit-ánandának, boldogság  tudatosságnak, abszolút valóságnak. Nem számít, minek nevezed. Azzá fogsz válni, és nem lesz magyarázat. Csupán Azzá fogsz válni, és olyan mélységes békét fogsz érezni, amilyet azelőtt soha nem éreztél. Olyan boldogságot fogsz érezni, amely minőségek nélküli. Megpróbálod majd elmagyarázni magadnak és a barátaidnak, de nem fogod tudni. Mert a véges nem tudja megérteni a végtelent. Nincsenek hozzá szavak.
Azt a módszert használd! Az önkutatást. Kövesd az én-gondolatot a forrásába!" (Robert Adams)

"Egyszerűen ismerd el önmagadnak, hogy létezel! Ez az igazság. Létezel, nemde? Tehát mondd magadnak, hogy “Én létezem. Biztosan tudom. Én létezem. Én létezem. Ez minden, amit tudok. Nincs tudomásom semmi másról, de tudom, hogy létezem, mert itt vagyok.” És ahogy folyamatosan mondogatod magadnak, hogy “én létezem”, kezdesz több teret tenni az “én” és a “létezem” közé." (Robert Adams)

"Figyeld önmagadat! Válj ismerőjévé érzéseidnek, érzelmeidnek! Az valóban te vagy? Valóban az érzelmeid vagy? Valóban a megfigyelt érzéseid vagy? Honnét jönnek ezek az érzések? Kérdezd magadat, “Ki vagyok én? Honnét jönnek az érzéseim? Honnét jönnek a gondolataim? Honnét jön az életem? Ki játssza a játékot? Ki az aki él? Ki az aki felnő, megöregszik és meghal? Ki játssza ezt a játékot? Ki az én aki ezt a játékot játssza? Ki vagyok én?" (Robert Adams)

"Tehát, két dolgot kell tenned. Amikor a szemed kinyitod, megkérdezheted magadtól, hogy “Honnét jött az ‘én’? Ki vagyok én, aki aludt az éjjel? Ki vagyok én, aki éppen felébredt? Ki vagyok én, aki most létezik?” Vagy gondolkodhatsz a négy princípiumról. Amelyik kényelmes a számodra." (Robert Adams)

Meg úgy általában a vizsgálódás és a fő gondolatokon való meditáció:
"A látó az, aki azt mondja, hogy ezek jönnek és mennek. A látó és a látott együttesen alkotja az elmét. Vizsgálja meg, hogy tulajdonképpen létezik-e az, amit mi elmének nevezünk! Akkor az elme belemerül az Önvalóba, és ott nincs többé sem látó, sem látott." (Maharsi)

"Nincs ember, aki ne mondhatná el: »Vagyok.« Az összes baj oka az »én vagyok a test« téveszméje. Szabaduljon meg e téveszmétől! Ez a megvalósítás. A megvalósítás nem valami új megszerzése, nem egy új képesség. A realizáció nem más, mint annak feltárása, amit addig lepel borított. A végső igazság annyira egyszerű! Az embernek csupán eredeti állapotában kell maradnia. Ez minden, amit erről tudni kell." (Maharsi)

"A világra úgy kell rátekintenie, mintha csupán egy álom volna." (Maharsi)

"A tudat mindig Ön-tudat. Ha ön tudatában van bárminek, lényegében önmagának van tudatában. Az öntudatlan tudatos létezés [ang. unselfconscious existence] önellentmondás." (Maharsi)

---

Ezeket napközben, amikor csak tudom, és lefekvés előtt csinálom.

"Now, “There is no place to go" if you know what is truly meant by that statement. It is also true that there are as many places to go as you wish to find. You always create the places and the destinations at which you arrive. There are no places, and there are infinities of places. The inner self forms all systems and all places. On the one hand you can indeed call them illusion. On the other hand, these illusions are quite real. They are the clothing over the basic reality.

The basic reality is indeed within the illusions. Look beneath them and within them and you will feel it. But they are themselves composed of it, and you cannot really separate the two. Words are inadequate to explain what I mean here."

—The Early Sessions 7; Session 305 November 30, 1966

"Remember also that if physical reality is in a larger sense an illusion, it is an illusion caused by a greater reality. The illusion itself has a purpose and a meaning."

—Seth Speaks Chapter 3: Session 519, March 23, 1970

Aki átlépi az illúziót, az nyilván már végigment a lépcsőfokokon, máskülönben nem tudná átlépni.

Mi a homlokegyenest ellenkezője? Nem értelek.

Nagy része erről szól:) a belső valóság megismeréséről, a külső, kivetített valóságon keresztül. A személyes belső valóság megismerésére, tesztelésére nincs más mód, és az energiák kezelésének megtanulása sem megy kivetített valóság nélkül.

A homlokegyenest ellenkezőre azért nem igazán megfelelő meghatározás a "nem pontosan ugyanaz". Ha lehet ne folytassuk ezt a diszkurzust, nem sok értelmét látom.

Seth az illúzióról. Ha jól emlékszem, valami olyasmit mond, hogy nem negatív értelemben az, szóval nem átverés, szivatás. Illúzió abban az értelemben egyrészt, hogy mi teremtjük, tehát nem kötött. Másrészt, hogy nem jó csak legyinteni, hogy áh, illózió, lépjünk át rajta, hanem kezdeni kell vele vmit, különben fontos lépvsőfokokat hagyunk ki. Na nem idézek szó szerint, némi saját interpretáció, de emlékeztek erre a részre? 

Ha most újra elolvasod, valójában mit állítottam, majd magadba nézel, pontosan arról fogsz benyomást kapni, hogyan teremtesz magadnak egy illúzió-valóságot a saját magadból való kivetítésekkel.

A felületességet arra, értettem, hogy azt állítod, ez egy passziv dolog, pedig valójában nem az. Meg azt is állítottad, hogy nem mondanak semmit az egóról, meg a valóságteremtésről. Pedig mondanak :)
De mindegy, nem fontos.

Nem, miért? Hogy nem pontosan ugyanazt állítják?
Minden tanító máshogy adja át a dolgokat, másra helyezik a hangsúlyokat, mást tart fontosnak, stb. De maga az anyag főbb vonásaiban szerintem többé-kevésbé megegyezik.