Én a Máriós párbszédre nem reagáltam, mert inkább veled értek egyet, ugyanakkor nem tűnt nekem olyan tisztázandónak épp a mostani periódusomban ez a része a dolgoknak.  Inkább csak magát azt a részét próbáltam nevesíteni, hogy az átfogó valóságteremtési törekvések, elképzelések mellett a konkrét hozzáállások apró elemeire is oda kell figyelni, mert az is befolyásoló tényező.

Egy példa: utáltam, ha telefonon felhívtak egy ideje. Ha az autóban, azért, ha munka közben, azért, ha máskor, azért. Eléggé bepangott a meló-elem nyáron nálam, és hiába próbáltam először energiát tenni bele tudatosan, nem akart beindulni, mindig félrement a történet, de amióta a telefonáláshoz való ezt a negatív hozzáállásomat megcsíptem, azóta többen hívnak megint. Tehát nem csak a nagy elhatározás, hanem az apró idegi beidegződések is számítanak.

Én tényleg nem tudom, mi a jó nekem, mert én nem látom át a létem. Nem tudhatom, milyen jövőt válasszak magamnak ahhoz, hogy a személyiségem fejlődjön, hisz amit én esetleg fejlődésnek tituálok, az lehet, hogy az összkép tekintetében visszafejlődés. A teljes képet csak a belső én látja át, aki látja az összes szelfem, minden valóságom, tud mindenről, amit teremtek magamnak, ...

Tudod, a virág sem mondja azt, hogy „azt akarom, hogy a nap süssön rám, de csak ebben és ebben az órában, ilyen és ilyen intenzitással, azt akarom, hogy porozzanak be a méhek, de csakis A, B, és C méh jöhet rám, D, E méh pedig nem...”.
Seth itt a spontaneitásra utal.

Ismered Szent Ágoston szavait?
„Szeress és tégy, amit akarsz!” - és itt a spontaneitásról van szó. Ha a belsőből fakadó spontaneitás, szeretet, játékosság, vitalitás által cselekszel, akkor minden cselekedeted jó lesz. A spontaneitástól félni nem kell: „Ti egyfelől túl komolyan veszitek az életet, másfelől nem veszitek elég komolyan a játékos létezést.”

Írtam a minap, hogy akkor van baj, ha azonosítod magad az érzéseiddel, a cselekedeteiddel, a veled történő eseményekkel, ha belesüllyedsz az illúzióba :)

Gondolj bele, milyen lenne, ha tudatosan lélegeznél - minden harmadik pillanatban figyelned kellene arra, hogy beszívd, majd kifújd a levegőt, állandóan azon aggodalmaskodnál, hogy vajon jól csinálod-e, és biztos vagyok benne, hogy minden második ember el is cseszné olykor-olykor a légzést...

Szerintem nem kell megtanulnunk tudatosan teremteni, sőt, azt mondom, jobb is, hogy nem tudunk tudatosan teremteni.
Szerintem inkább el kell fogadnunk, hogy van egy belső énünk, amelyik sokkal hatalmasabb tudatossággal rendelkezik, mint a hétköznapi, tudatos énünk (most tekintsünk el attól, hogy a személyiség, az identitás, a tudat egyrészt elméletben ennél több részre is felosztható, másrészt valójában nem osztható fel, nem különíthetők el egymástól a részek), és egyszerűen csak rá kell bíznunk magunkat.
Én legalábbis, a lineáris, szűk látókörű, időbe és térbe zárt hétköznapi, tudatos énemmel nem akarok semmit sem teremteni. Meg szeretném hagyni a teremtést annak a résznek, „aki” időtől, tértül, linearitástól függetlenül részletesebben és helyesebben átlátja a dolgokat, jobban tudja, mi kell nekem, mi a jó nekem. Nem bízom magam egy csöppnyi intelligenciájú hangyára, ha egyszer rábízhatom magam egy extraordinary IQ-val elefántra is. Hisz az elefánt is én vagyok, még ha nem is vagyok hajlandó tudomást venni róla.

A tested mozog, él, lélegzik, a szíved ver anélkül is, hogy tudnál róla, pontosan mi is történik odabent.

"   „Valami nagyon nem állt össze nekem ebben a Tolle-idézeteben...”

Lehet, hogy csak az idézet rövidsége miatt..."

Ez lehetséges, én nem nagyon olvastam Tolle-t, egy-két videóját néztem csak végig, de én "kevésnek" éreztem, Seth után:) lehet, hogy ha előtte olvastam volna, jobban megragadott volna.  

"Egyébként, nekem ez már a dolgok kicsit túlkomplikálásának tűnik, mármint hogy ennyire mélyen agyalunk a részleteken."

 Biztosan átesik az ember néha a ló túlsó oldalára, vagy bizonyos stádiumokban a nem egészen értés folytán belegabalyodik a részletekbe, de ettől én még nem gondolom, hogy a dolgok mélyére nézés baj lenne. Én legalábbis igénylem és érdekel.

Avval nem értek egyet, hogy "túl nagy teret engedtek az intellektusnak, részletekbe menően elemeztek olyasvalamit, ami a hétköznapi, éber tudat úgysem tud felfogni".

Szerintem a "túl nagy teret engedünk az intellektusnak" nem arra vonatkozik, hogy ne elemezzünk, ne nézzünk a dolgok mélyére, hanem azt, hogy az intuíciók rovására, a spontaneitás rovására kap túl nagy hangsúlyt az intellektus. 

Ahhoz, hogy "tudatos teremtőtársak" lehessünk, kell, hogy egyre tudatosabbá váljunk azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket Seth átad. Ha nem vagyunk tudatában a cselekedeteink, motivációink, hiteink - az illúzió mögötti aspektusok részleteivel, hogyan váljunk tudatosabbá? A tudatossághoz tudás kell. A spontaneitáshoz meg bizalom.

Nem kell persze, hogy mindenkit érdekeljenek ezek a részletek. Engem érdekelnek, és nagyon sok mindenben segítettek már az életem során.:) 

És sok minden van, amit mondjuk tíz éve az éber tudatom nem tudott felfogni, ma meg már igen.

És sok olyan is van, amit ma sem tud felfogni, de ha foglalkozom ezekkel, és "gyakorlom", ismételgetem, újratanulom, pát év múlva sokkal tisztább lesz, és jobban rögzül, ill. "észben tudom tartani" olyan esetekben, szituációkban is, amikben eddig nem - és ez leginkább akkor lesz "megélt" tudás, ha visszaigazolás történik a szituációk, viselkedések elemzése kapcsán.

Rick Strassman: A Lélek Molekulája - tudat, DMT és a "harmadik szem"

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rYAbXnejYPo

Egy erdekes dolog a tobozmirigyrol!

Igen, én is azt mondom, ennek a világnak jót tenne egy kis befeléfordulás, valami olyan módon, ahogy eddig még sosem. Ha Tolle nem is tökéletes, még mindig nagy segítség lehetne.

--

Atta, a Tao Te Kinget olvastad? Gondolom, igen...

"tehát a kérdés, kinek? nem adok eleget, ha úgy érzem, nem kapok eleget:) Lehetséges, hogy nem másokról van szó, hanem a Belső én szükségleteit hagyjuk figyelmen kívül."

Balogh Bela egyik nagyon jo szuggesztioja A VILAGOMBAN MINDEN RENDBEN VAN.Ezt csak azert ideztem mert mindenki a sajat vilagaban el ahol egyedul csak o tud valtoztatni a dolgokon.Azaz ha valamivel elegedetlen vagyok akkor egyedul en tudok valtoztatni rajta.Tehat ha nem kapsz eleget akkor csak te tudod megforditani ezt a dolgot.Mindenkinek az eleteben a sajat gondolatai,hiedelmei a mag es minden e mag kore rendezodik.Te vagy a rendezo azaz Te vagy mindennek az origoja.

Maximalisan egyet eretek Veled:)

En mar tobbszor eszre vettem magamon hogy egykicsit "elszallok" ugymond tul Sethezek mindent:)

Tollevel semmi bajom barcsak mindenki olvasan es ertene mert sokkal konnyebben emesztheto mint Seth.

„Valami nagyon nem állt össze nekem ebben a Tolle-idézeteben...”

Lehet, hogy csak az idézet rövidsége miatt...

Egyébként, nekem ez már a dolgok kicsit túlkomplikálásának tűnik, mármint hogy ennyire mélyen agyalunk a részleteken.
Szerintem ez már majdhogynem felesleges, ugyanis a hétköznapi, éber tudatunkkal sosem fogjuk tudni felfogni a mélyebb valóságokat. Seth azért adott át ennyi anyagot, hogy tudatosan is tisztában legyünk ezzel-azzal, de könyvei lényegében a belső énnek szólnak, ezt ő maga írta.
Nem tudom, érthető-e, mire célzok. Arra gondolok, szerintem túl nagy teret engedtek az intellektusnak, részletekbe menően elemeztek olyasvalamit, ami a hétköznapi, éber tudat úgysem tud felfogni.

„Valójában tényleg nem tudunk "bántani másokat", vagy "ártani másoknak" - tágabb aspektusból. Ez a tény azonban nem ment fel minket a cselekedeteink felelőssége alól, akkor sem, ha a másik ebbe egy másik szinten beleegyezett.”

Erről van szó.

És amíg ennek nem vagyunk tudatában, vagy amíg ennek szükségét érezzük, hisszük, addig jön ez visszafelé is.

Így igaz.

„Van szent tiszteletlenség és van léha tiszteletlenség. Te játékot játszol. E kettő egy és ugyanaz. De bizonyosodj meg arról, hogy ezzel tökéletesen tisztában vagy.”

Másfelől viszont a másoktól érkező "bántás" - sértés, harag, leordítás, lekezelés, stb. - hatása megint csak tőlünk függ. Magunkra vesszük vagy nem.

Így van, mélyebb értelemben ez annyit jelent, hogy egyesülsz-e formával, vagy sem.

---

„— De hát nincsenek is lépcsőfokok.
— Számodra egyelőre vannak.
— És nem illuzórikusak?
— De azok — felelte Seth.
— Hát ha ezek mesterséges akadályok, melyeket a saját utamon emelek, akkor nyilván el is távolíthatom őket.”

Namármost, én azt gondolom, alapvetően Seth mondanivalója az, hogy többek vagyunk, mint egy rakat hús, vér, gondolat és érzelem. Tolle is ugyanezt mondja.
A tartalommal való teljes azonosulás végett szenvedünk. Magunkat a külső, és a belső tulajdonságaink által definiáljuk, egyetlen, véges életben, egyetlen lineáris idősávban, egyetlen személyiségben gondolkodunk.

„Ti egyfelől túl komolyan veszitek az életet, másfelől nem veszitek elég komolyan a játékos létezést.”

Ez a tartalommal való egyesülés illúzió, amit túl komolyan veszünk, mert úgy tudjuk, ez az egyetlen valóság.
Ezért félünk a haláltól, az eseményektől, az érzelmektől, a magánytól, az egyedülléttől, olykor akár a sikertől, a kihívásoktól, ...
Nem lényegtelen az sem, hogy ezt az illúziót mi teremtettük magunknak, de nem azért, hogy totálisan belesüppedjünk, hanem, hogy Minden Létező kifejezze, megismerje önmagát a fizikai teremtés által.

Képzeld el, hogy festő vagy, és rajzolsz egy háborús képet. Egy idő múlva elkezded bámulni, tetszik neked, és teljesen arra fókuszálsz. Közben továbbra is fested, de szinte öntudatlanul, azaz legalábbis a képre koncentráló tudati fókuszod nincs tisztában azzal, hogy „valaki” folyamatosan alakítja a képet. Számára a kép valóság - ha a képen kibontakozik egy ember halála, az az erősen koncentráló tudati fókusz szinte sokként éli meg, miközben fogalma sincs róla, hogy ez az egész csak egy kép, és ezen túl van még egy nagyobb valóság.
Tulajdonképpen, Tolle is ezt mondja, bár persze nem olyan mélyen kielemezve, mint Seth, de akkor is ugyanezt. Azt, hogy te a teremtő tudat vagy, és nem a tartalomba mélyedő tudat.
A részletek engem igazából már nem érdekelnek annyira :)

„hidd el...”

Én elhiszek neked mindent... :)

A bántás illúzió, de az illúzió éppoly valóságos annak, aki átéli.

Érezted már magad rosszul amiatt, mert bántottál valakit, akit egyébként szerettél? Valóságos volt az érzés?

Hétköznapi értelemben, a mi fogalmaink szerint létezik olyan cselekedet ill. szó, amivel másokat bántunk. A tágabb keretrendszerben nem létezik.

Igen Seth is azt mondja hogy az ego miatt vagyunk ott ahol vagyunk.De az o magyarazata megis valahogy jobban segiti nekem az egeszben:0

Erre gondolok

"Az ego valoban a fizikai valosagot akarja megerteni es tolmacsolni, ahhoz viszonyul. A fizikai letben valo fennmaradasotokat akarja ezzel segiteni. Ha viszont szemellenzot adtok ra, azzal korlatozzatok erzekeleset, termeszetes rugalmassagat. Aztan, amikor hajlithatatlanna valt, rafogjatok: ez az ego termeszetes mukodese, sajatossaga.

Olyan valosaghoz nem kepes viszonyulni, amelynek erzekeleset elzartatok elole.Gyatra segitseget nyujhat csupan a tulelesben, ha nem engeditek meg neki, hogy hasznalja kepessegeit, hogy felderitse a valodi kornyezetet, amelyben mukodnie kell.Bekotitek a szemet, aztan rafogjatok, hogy vak."

Seth konyve I kotet 128. oldal.

Tulajdonképpen igazad van. Azt nem tudom, hogy Tolle tudja-e, hogyan teremtjük a valóságot hiedelmeink által, ő erről nem beszél. De valahol ő is "kicsi én"-ként említi az egót, és valahol azt is mondja, hogy meg se próbáljuk elérni a "megvilágosodást" (az egó legyőzését), mert nem fog menni. Igen, ha úgy vesszük, minél többet gondolkodunk az egóról, annak kihajításáról, annál inkább éltetjük őt.
Tolle azt mondja, NE próbáljuk meg leállítani a fejünkben szóló hangot, és ne akarjunk ellent állni az érzelmeknek, hagyjuk őket átvonulni magunkon, de ne süllyedjünk beléjük, ne azonosítsuk magunkat velük.
Ebből a szempontból hasonlít Seth-re, aki azt mondja, a rántotta, amit megeszünk reggelire, nem mi vagyunk, így a gondolataink, és az érzelmeink sem mi vagyunk. Tolle szerint az a lényeg, hogy legyünk tudatában annak, hogy van egós énünk, és ismerjük fel a működését -- ez a tudás már elengedő lesz ahhoz, hogy rést üssünk az egón.

Seth is azt mondja, hogy az ego miatt jutottunk oda, ahol vagyunk, nem? Erre elég jól emlékszem.

Igen pontosan, o - marmint Tole - nagyon leirja az egot.Nekem az tetszik Seth-fele nezetben hogy elmondja hogy az ego abelso En resze pontosabban egy kicsiny resze.Tolle viszont ugy irja hogy az ego az a bizonyos hang a fejbe amit hallunk hogy duruzsol egesz nap.Es o buzdit minket arra hogy ilyenek-amolyanok legyunk.Mintha a tudatunk es az ego ket kulonbozo dolog lenne holott ugye egy tobol nott ki mindketto:)

Pontosabban ugy mutatja be mitha megszallt volna minket valami.Seth elmondja ugye hogy ego nelkul sehol nem lennenk.Mivel az o dolga az orokos valtozas es kereses fenntartasa.Vagyis a hajto motor a szerepe.Seth jobban magyarazza el az egeszet szerintem.Azaz az helyesebb kifejezes sokkal melyebben magyaraz.A sok ezo-fan pontosan ezert vannak tevuton.Mert mindenki harcol az egoval hogy az emberiseg miatta jutott ide ahova jutott.De pontosan ezzel nem tudnak kikerulni ebbol a korforgasbol.Mivel ugye az alapszabaly az az hogy ahova megy a figyelem,koncentracio oda megy az energia is.Minnel jobban le akarod allitani annal jobban eletyre kell hiszen azzal hogy harcolsz ellene ponthogy hizlalod:)

Seth meg elmagyarazza hogy inkabb ismerd meg a "mukodeset".

Egyébként Buddha, Weöres Sándor, Tolle tanításai olyan hihetetlen mértékben kapcsolódnak egymáshoz, hogy az elképesztő... rajtuk kívül természetesen vannak még más tanítok is, de én legfőképp ezekkel foglalkozom, valamint ezen kívül a Tao-val, ami szintén jelentős hasonlóságokat mutat a fent említettekkel.

Jézus, ill. a Biblia tanításait mára annyira eltorzították, hogy szinte lehetetlen kihámozni belőle a lényeget, és sokkal könnyebb félremagyarázni, mint bármelyik másik tanítást. Pedig a Bibliában is ott van ugyanaz a tudás...

Seth picit más, az ő modernsége, vitalitása, közvetlensége, és legfőkébb mondanivalójának mélysége, részletessége, torzítatlansága különlegessé teszi őt az összes tanító közt.

Tolle csak az egóval foglalkozik, valamivel emberközelibb szempontból, mint Seth, bár Seth szövegei tényleg jóval mélyebbek.

Egyébként, Weöres Sándor „A teljesség felé” c. irományát olvasta valaki? Eléggé "művészies", de szerintem rengeteg igazságot tartalmaz, és úgy érzem, Sethez, és Tolle-hoz is közel áll.

http://www.youtube.com/watch?v=ZAg1ZruaHWI&feature=player_embedded

Michael Talbot – Holografikus univerzum

Nem tudom ezt mar lattaktok-e vagy sem.Vagany nagyon:)

Nagyon jokat mond Tolle is.Az Uj Fold cimu hangoskonyvet mar rongyosra hallgattam.Az ebresdztett ra mi is igazabol az ego.Bar Tolle "ellensegnek" mutatja be az egot.

Seth-fele ego fejtegetes sokkal helyenvalobb szamomra:)

Mondom ezt egy Seth forumon:P

„Minél korlátozottabb, minél beszűkültebben egós a magadról kialakított kép, annál inkább az egós korlátokat, a tudattalanságot fogod meglátni és figyelni másokban, és arra fogsz reagálni. A „hibájuk” – illetve amit te a hibájuknak vélsz – lesz számodra az ő identitásuk. Ez azt jelenti, hogy bennük csak az egót látod meg, és így magadban is azt erősíted. Ahelyett, hogy másokban keresztülnéznél az egón, te az egóra tekintesz. Ki néz az egóra? A benned lévő ego.
A nagyon tudattalan emberek a saját egójukat annak a többiekben való tükröződéseként tapasztalják meg. Ha rájössz, hogy amire másokban reagálsz, az benned is megvan (és néha csak benned), kezdesz egód tudatára ébredni. Ebben a stádiumban arra is rájöhetsz, hogy azt tetted másokkal, amit hited szerint mások tettek veled. Felhagysz azzal, hogy magadat áldozatnak tekintsd.”

/Eckhart Tolle/

Ez annyira Seth-es :)

Mivel a pillanat véget ér,

Kell, hogy legyen eleje, s közepe,

Ha viszont hármas egység a pillanat,

A világ pillanatnyi nem lehet.-Nagardzsuna

Na szóval, nekem ez hajaz a Seth-féle laza egyidejűségre valamiképp, ezt a hsz.-t nem akarta a rendszer elfogadni valamiért.:)

Tegnap olyan kellemes élményen volt...
Délután aludtam egy jót, elég fáradt voltam, mert előző napokon alig pihentem 4-5 órát.

Mikor este felkeltem, és miután elindultam a munkahelyemre... az idő nyugodt, langyos volt, az ég tiszta, csillagos, úgy éreztem, mint ha minden úszva lebegne a térben.
A buszon is az eget nézegettem, és elképzeltem, hogy itt a sötét föld, a sok kivilágított város, a hatalmas rétek, kukoricások, a járművünk dörmögve suhan (még a monoton motorhang is olyan édesen duruzsolt a fülembe), ahogy a félgömb-alakú égbolt összekapcsolódik a szintén félgömb alakú földdel, mi pedig halkan repülünk a tájban. Olyan volt az egész, mint ha a föld, az ég, és ez az egész bennem lett volna, nem rajtam kívül - mint ha egy kicsit kitágultam volna. Kicsit "flow"-szerű tapasztalat volt.

Ennek semmi köze Sethez, de olyan jól esett leírnom! :)

Jobbulást a betegeskedőknek!

Kösz!

Legalábbis szűkítette a fókuszt, most nem érzem olyan nyúlósnak a dolgaimat. Igaz, hogy persze az ezévi pár napi nyaralásom előtt jött, így azok java kimarad, de nálam ezek a Murphys dolgok annyira jellemzőek, lehet, hogy túlzottan hiszek bennük.:)

Vigyázni kell, mit kíván az ember, ha pl. van világos irány iránti igény, de vannak ellentétes, zavaros hiedelmek is, akkor a kettő együtt kiválthat baleseteket, nyavajákat, kellemetlen külső eseményeket is, utóbbiakat igyekszem egy ideje kizárni, erre most jöttek az eü.-dolgok.:)

Magyarosabban ezt így szoktuk mondani: "Egyetlen hitet sem változtathattok meg anélkül, hogy az ne módosítaná testi tapasztalatotokat."

Vagy tévedek?

Pontosan megertelek mirol beszelsz Most olvasom eppen a Psziche termeszetet es tegnap este voltam a 188.oldalon ahol megemliti azt a bizonyos peldat Sarah nagyneni es a kek vaza esete hogyan keletkeznek es fonodhatnak egymasba az esemenyek ahogy csak valamire gondolunk.A vazas pelda az tiszta volt csak ugye ugy igazan melyen bele gondoltam hogy az osszes gondolatunk amit sugarzunk ugymond "kifele" milyen hatassal van mindenre!Ahogy ezekbe a Seth mondanivalokba benne vagyok akkor veszem eszre mennyire tevutra terelodtunk nemistudom miota!Dobbenet.A konyvben kesobb emliti az EE-egysegeket meg a bizonyos kioldokat,haaaaat azt sem egyszeru felfogni es beilleszteni a sajat valosagkepunkbe.

Nalam ugy van hogy amiota elkezdtem Sethet olvasni-ez ugy kabe 3 eve lehetett-egyszeruen mas ezos,spiritualis konyvek egyszeruen nem jonnek be.Sot hulyesegnek es rengeteg melle beszelesnek tunnek!Egyszeruen annyi mondanivaloja van az osszes Seth altal kozolt mondatnak hogy szinte egyes mondataiban az egesz igazsag es teremtes benne van.Akar hanyszor olvasom annyiszor masra dobbenek ra.