Azért a melegek ellen küzdő csodaharcosok mellett erős érdemeket szereztek ebben az összefüggésben az évek óta a többségi társadalmat kifejezetten provokáló,obszcén,hivalkodó felvonulásukkal maguk az érintettek is.

Az ember igyekszik elkerülni a vonalas nézeteket ezen a téren,de az éremnek azért itt is két oldala van.de abbahagyom,mert ez nyilván nem politikai lap vagy topik,ezen kérdés meg ezekbe a régiókba vezetne.

Mindenesetre kicsit karcosan nézve a dolgot,a felvonuló homoszexuálisok meg tudat alatt heteroszexuálisok,nyilván azért olyan harsányak.:)

hamt=halt

Köszi, most olvasom éppen, mert kölcsön kaptam egyik hiri-motu batátomtól. Ééééés nagggyon jó!!! Mindenkinek ajánlom! Csak ízelítőként az eddigi kedvenc részem belőle:

"- Seth, a lu di-o tu mase-a laslé?

- Ne, o me tola ne a mase-a laslu.

-Di-o tu hanuda? Seth ia mase-a lasl"

(Magyarul:

-Seth, te meghaltál?

-Nem, nem haltam meg.

Hallod? Seth nem hamt meg."

Csak lazításképp:

http://www.youtube.com/watch?v=rXTrgAXWGgU

Ez a kérdés engem is többször zavar, mert néha úgy értelmezem a szövegek alapján, hogy a tudat egy képesség, egyfajta fókusz, amin lehet változtatni, amit át lehet állítani, máskor pedig úgy érzem, hogy a tudatot, mint "létezőt" használja Seth. Talán az lehet a feloldás, hogy a "tudatállapotunk" a képesség, mi magunk pedig "tudat" vagyunk. És ennek a tudatnak van tudatállapota. Vagy mi. :) Nem tudom, talán Nic tudna ehhez bővebben hozzászólni, ő elég sokat olvasta a szövegeket eredetiben. Én nem akarok sok hülyeséget összehordani, lehet már most is megtettem.. :))

Azért írtam úgy, hogy ha legközelebb belefutsz .... (és eszedbe jut) előre is köszi.

Bár lehet, hogy előbb belefutok én, általában ha nagyon foglalkoztat valami és lapozgatok, rövid időn belül megtalálom a kérdéses részt. Ezen már meg sem lepődök, annyiszor előfordult.

Hát ez így még sosem fogalmazódott meg bennem, ahogy te leírod. Érdekes gondolat.

Ha legközelebb belefutsz ebbe a könyvben (az entitás több, mint a saját tudatának összessége), leírnád, hol van?

Igen,valahogy tényleg efféléket ír.A tudat az entitás egy képessége,gondolom,ezért sem veszíthető el,meg birtokolható,mert az entitás több,mint a saját tudatának az összessége/ezt a mondatot nekem is ízlelgetni kell,mikor ideérek,mert nem könnyű mondat:)/.

Valahogy több a létezés,mint az Öt alkotó tudatok összessége,talán itt lehet a lényeg ebből a szempontból,de nem igazán tudnám kifejteni az okát,miért érzem így.

Hm. Lehet, hogy annyira homályos, hogy nem is tudom egzakt módon megfogalmazni, mi a homály lényege.:)

Így hirtelen ilyesmik jutnak eszembe a Seth szövegekből: a tudat egy energia.... a tudat egy képesség..... a tudat nem olyasmi, amit birtokolunk. Ebből kifolyólag felmerül bennem a kérdés, ha a tudatot nem birtokoljuk, nincs mit elveszteni. Persze lehet, hogy ML tudata nem az, amiről, mint tudatról Seth egyébként beszél. Mármint a mi tudatunk, ami molekuláris, ill. tömegtudat.

De alapvetően nem áll össze bennem a "tudat" mint fogalom képe. És igazán meg sem tudom fogalmazni, miért. Valszeg azért, mert nem tudom mihez kötni a felsorolt "jelzőket". Szóval homály a köbön.

Semmiképp nem kár ezen agyalni,azzal dolgozunk,amink van,vagyis a 3 dimenziós agyunkkal.:)

Mi a homályos a tudat mibenlétében?

:)  Lehet. Így aztán kár is ezen agyalni?

Azt hiszem, a tudat mibenlétének homálya zavar engem ebben a kérdésben. valószínűleg elleszek evvel egy darabig.

Valahogy úgy van ez,hogy M.L.,amikor rájön a benne rejlő végtelen lehetőségekre,és azok szinte szétfeszítik,kibocsáttatásra vágyván,akkor M.L.kibocsátja őket a létezésbe,de ezzel-legalábbis részben és"időlegesen"-elveszít valamit önmagából,ezzel az aktussal.

De az is lehet,hogy ez szimbólikus beszéd a részünkre,fordítása más eseményeknek,amelyek nehezen leírhatóak.

Sorry a nem szó szerinti megfogalmazásért.

"A jó és rossz harcában lévő nagy energia" jutott eszembe olvasás közben egy részről.

"... némelyikőtök választhatja ugyanazon események némelyikét, s ott össze fognak olvadni a valószínűségek. Az ilyen kereszteződési pontok nagymértékben töltöttek és kreatívak. Ezek a kereszteződések megtörténhetnek egyéni és tömeges tekintetben is. Egyetlen történelmi eseményt szimultán módon több valószínű valóságban is elfogadhatnak...."

Én valahogy úgy tudom elképzelni, hogy az energia nem önmagában a jelenségekben van, hanem a rá fordított fókusz, ill. a fókuszáló saját érzelmi energiája válik érzékelhetővé a fókuszáló számára. ezzel a kérdéssel valószínűleg sok valószínű valóság foglalkozik, és az arra ráhangolódó (fókuszáló) számára érezhető az összeadódott energia. (Aztán lehet, hogy ezt csak én gondolom így.) üdv, tida

Egyszer voltam egy numerológusnál. Azt mondta valamelyik, egy hivatalos papíron lévő számról, hogy nem jó energiái vannak, változtassam meg és javaslatot is tett, mire. Abban azért megegyeztünk, hogy a számoknak önmagukban nincs hatalmuk felettünk, mi is kellünk ahhoz, hogy hatalmat adjunk a dolognak. Így aztán nem is törődtem az említett számmal.

Kis idő múlva el kellett intéznem egy hivatalos ügyet, a szóbanforgó szám is szerepelt benne.

Amikor megkaptam az új papírokat, nem akartam hinni a szememnek. Avval a módosítással szerepelt rajta a szám "tévedésből", amit a numerológus javasolt.

Szóval a gonosz lecsapott..:) bocs, ezt nem tudtam kihagyni.

Gyorsan jelölj be pár embert az iwiwen, lehet, hogy már belőlem is a gonosz beszél.

Üdv Roy. Jó kis történet. Én ezer éve nem tudok olyan emberrel összeakadni, aki olvassa Seth-et.

Hogy a vonzás törvénye ilyenkor hol van?

Néhány érdekes szinkronicitás történt azért a napokban.Tegnap késő este elmentem egy barátom születésnapi kerti partyjára,ahol a hangulat emelkedését követően olyat estem,hogy kezem-lábom csupa zúzódás,az iwiwen épp 666 ismerősöm van,2 hete tervezem a volt mesterem meglátogatását,és pont augusztus van,ami nálam ezekre a témákra valamiért a legfogékonyabb időszak...

Azt hiszem,visszaveszek kicsit az erre a területre tolt fókuszból...:)

A felvetett elméleti tapogatózáshoz nem tudok most hozzászólni, én is csak tapogatózom.

Az energiakör , amit említettél, érdekes... hihetetlen megérzéseim vannak időnként egyes emberekkel kapcsolatban, akik itt vannak, és ezek sorra beigazolódnak. Valamilyen módon - nekem kicsit még "félelmetes" - kezdek ráeszmélni, mi is az az "energia" , ebben az olvasatában.

Nincsenek ilyen előitéleteim/legalábbis remélem/.Ki mennyire ismert meg a hsz.-eim alapján,mennyire érzi meg,mik azok a hülyeségek,amik engem foglalkoztatnak,stb,mennyire alakul ki az energiakör...szerintem ilyen dolgokon múlik.:)

Minden észrevételt kiváncsian várok,bár azt nem szeretném,hogy én legyek a beszélgetés központja,a felvetett elméleti tapogatózás izgalmasabb téma szerintem.:)

Gondolkodtam, hogy leírjam-e, milyen érzeteim vannak a leírt álmoddal/ álmaiddal kapcsolatban, de én úgy érzem, ezek túl személyes dolgok lennének ahhoz, hogy egy internetes fórumra kerüljenek. Meg persze lehet, hogy az én megérzéseim számodra nem "igazak".

Kösz Tida!

Pedig azt hittem,zavaó,ahogy csapongok a téma körül,de belőlem csak így,spontán módon és egymás után tud kiugrani az ilyesmi,összegezve és átgondoltan nem.:)/remélem,ez elnézhető/.

Ok!

Mindenképpen jó lenne,ha minél többen "álomfejtenénk"magunkat alkalomadtán,mert ez a jó kis beszélgetés is abból indult ki,pedig bizonytalan voltam,hogy megírjam-e az álmokat vagy sem...:)

Igen.:)

Most meg az jutott eszembe,hogy a jó-rossz polaritásban levő energia lehet,hogy visszautal a lét-nemlét dilemmára,egyszerűen témájánál fogva arra tekeri a fókuszt,és akkor érthető,hogy miért van akkora energia benne...

Na most beindultam rendesen,remélem,nem kapok ki...:)

Azt nem tudom eldönteni,hogy a jó-rossz harcában levő borzongatóan erős eneria csupán az érzet része,vagy egy rejtélyé,márpedig ha utóbbi,akkor az megérzésem szerint az M.L.feleszmélése előtti állapottal,dolgokkal függ össze.De ez pusztán megérzés.

Bocs,nagyon elkalandoztam.

Egyébként a jó és a rossz örök harcáról ma már azt gondolom,hogy nem lehet igaz,maga az egyidejűség ténye is cáfolja az elméletet,hiszen akkor már győzött volna valamelyik oldal,mégis,van egy olyan érzésem,hogy olyan szegmensei,állapotai élhetőek meg a létezésnek általa,melyek máshogy nem,és furcsa módon gigantikus nagyságú energia "fekszik el"ezen a területen,ami állandó agyalásra késztet,hogy ez miért lehet.

De a Seth-elmélet nálam legyőzte a jó-rossz polaritást,csak nem értem,miért van akkora energia benne,ha intenzíven belemerül valaki.

Az"ahol a Ricsi van,az veszélyes hely"az lehet,hogy úgy hangzott el,hogy "ő úgy tudja,ahova a Ricsi megy,oda megy ez a veszélyes helyzet",ebben már nem vagyok biztos.

De annyira nem lepett meg,mert a személyes Seth-éra előtt volt egy mesterem,akivel a jó és a rossz örök harcában hittünk,ősistenekben és ősgonoszokban,és annyira erős energia volt benne/még azzal együtt is,hogy csak jó van,de megteremtjük a rosszat is/,hogy ott annyira belenyúltunk a "lépesmézbe",hogy az még ma is megborzongat,ha rá gondolok.

Tehát ilyen értelemben nem ért váratlanul ez az álommegjegyzés.

Bocs a sok személyes részért.

Üdv Roy!

Kösz a tartalmas észrevételeket!

Sorban:nekem az autoszuggesszuó nem megy,spontán-félspontán módon jönnek ezek a dolgok.Sőt általában az erősen kételkedő/vagy érdekes módon máskor a nagyon fáradt/ periódusban nyom rám "entitás bácsi"ilyen lórúgásszerű ébresztéseket.)

Ez komoly.

Az első álomleírásodról meg akartam kérdezni, hogy tényleg újra és újra meglepődsz?

Aztán eszembe jutott az én egyetlen (sokkal softosabb) visszatérő álmom, amikor is járkálok az épp aktuális - mindig más - otthonomban, és mindig rálelek egyszer csak egy olyan szobára, vagy lakásrészre, amit még sosem láttam, nem tudtam, hogy van - és mindig, újra és újra meglepődök.

Van két visszatérő álmom:

Az egyikben ufók támadják meg a földet,mindenki menekül,én is,egy faluban megkérdezek valakit,mi ez,mire azt válaszolja:"mondták neki,hogy ahol a Ricsi van,az veszélyes hely".:)Ez engem meglep álmomban.Végül Pesten elkapnak,bevisznek a szobába,ahol 4 nem emberi külsejű ufó vár rám,nagy tisztelettel,mondom nekik,hogy tudom,hogy meg fognak ölni,erre hatalmas nevetésben törnek ki.

Elég életszerű és visszatérő álom.Gondolom az ufók nem ufók,hanem valami más létformájú entitások lehetnek valójában.

Annyira jó esőszag van. (Pesten) érzitek?

És itt a 2.része.Nagyon sajnálom,remélem talpraáll.

http://www.youtube.com/watch?v=2LWYjOaV7h4&feature=related

Ez most nagyon "off" lesz.

Így járnak az ember kedvencei,Tom Sizemore-t régóta nagyon kedvelem,a nagy vitalitása miatt,erre ő is belefutott pár "szép"dologba...:(

http://www.youtube.com/watch?v=Z1Kf8E-vpng

Én az első variációt nagyon is valószínűnek tartom. De lehet, hogy a kettő egyszerre.

Jók ezek a kis történetek.

Elnézést kérek mindenkitől, de egy pár napra nagyon elfoglaltá tettem magam. :o

Tulajdonképp egy picit ide tartozik. Az utóbbi napokban képszerkesztő programot kellett használnom. Életemben nem tanultam erről a témáról semmit, így egy kicsit meglepődtem azon, hogy pár nap  alatt teljesen magamtól (a súgót se használva) nagyon alap szinten, de szerintem egész jól elboldogultam a programmal. Még "csak úgy" egy billentyű parancsra is ráéreztem. A végén az jutott eszembe, hogy még mielőtt elkezdtem ügyfélszolgálaton dolgozni, jelentkeztem egy állásra ahol képszerkesztőt kellett volna használnom.  Nagyon szerettem volna azt az állást, de persze nem kaptam meg, mert nem volt tapasztalatom. Talán van egy lehetséges énem akinek sikerült és most azon a téren dolgozik és most ő "segített". Ám, azt tartom valószínűbbnek, hogy az akkori vágyam valamilyen szinten most teljesedhetett be. Ez hívhatta elő azt a helyzetet, amiben rákényszerítettem magam erre az új területre és (nem kevés káromkodás után) nagyon elégedett lettem (félig sikerült) műveimmel. Azt már említenem se kell, h Az "ismeretlen" valóságot olvasom, és ez az egész eset párhuzamben áll ezzel a könyvvel.

Na, a sok felesleges szöveg után... Nic, ha még érdekel, elindítod a kísérletet?

 Üdvözlettel,

        Atta
 

Kösz az észrevételeket,Tida!

Igazából megint sikerült kiírnom magamból a bajomat tegnap,nekem úgy látszik,terápiás a Seth.hu.:)

Ha terhelem vele a közösséget,akkor elnézést érte.

Azért egy közeli hozzátartozó vagy egy barát/nekem mindkettőből kijutott/ilyen problémáival szembesülni elég kemény dolog a mindennapokban.

De lenyugodva inkább az alapdilemmám foglalkoztat,hogy az entitásom miért szervezett több nagy pszichés stabilitást igénylő tevékenységet egy teljesen instabil környezetre,de nyilván szereti a kihívásokat.:)

Az jutott eszembe, ven-e úgy, hogy nem engedjük meg másoknak, hogy ne a mi elvárásunknak "megfelelően" éljék az életüket - talán abból kifolyólag, hogy nekünk sem engedték ezt meg mások, így aztán mi sem engedjük meg magunknak, hogy pl. szarul érezzük magunkat, ha olyanunk van. Akár tartósan.

Meg az jutott még eszembe, vajon hol a mi felelősségünk "határa" mások életével szemben és hol van a magunk életével szemben. Hol "válik el egymástól" az "önzetlen" segítőkészség, az empátia, az együttérzés, és a "felesleges", senkinek valódi javára nem váló "mazochizmus" - mely az én olvasatomban valamifajta értelmetlen, lehetetlen teher- vagy felelősségátvállalást jelent, mentális szinten is.

Saját életemben azt veszem észre, sokkal könnyebb aggódni, kétségbeesni, pszihésen belemerülni egy hozzám közelálló ember "problémájába", -ez zsigerből jön -, mint azt "sujkolni" magamba, hogy evvel a hozzáállással nem segítek, és a magam életét is akadályozom. Nehéz úgy fordítani a gondolkodásomat, hogy - vagy meg kell engednem a másiknak, hogy végigvigye a saját harcát, vagy/és elő kell bányásznom magamban egy bizakodó hozzáállást. Bizni a másikban, hogy megoldja, amivel kűzd. ... Egyszer már sikerült egy konkrét esetben, lehet hogy csak "véletlen" egybeesés volt.

Remélem, megtalálod a saját válaszaidat, ezek csak a bennem felmerült gondolatok arról, amit én érzékeltem a leírásodból, és persze valószínűleg ez nem ugyanaz, mint a Te saját történeted lényegisége.

Bocs, ha bármilyen módon zavar a reagálásom, de belőlem meg ez kívánkozott ki.

Megint bocs mindenkitől a panasznapért,de ez most piszkosul kikivánkozott.

Illetve inkább azt nem értem,hogy egy labilis belső és külső pszichés környezet mellett hogyan lehet nagy pszichés stabilitást igénylő belső kutatást végző életet élni.Ez így dupla csavarnak tűnik.

Nekem most olyanom van,hogy egyszerűen nem értem,és lassan tartósan kétségbe is esem attól,hogy a lelki,pszichés problémák hihetetlenül erősen jelen vannak az életemben,a családi,és baráti környezetemben.

Egyszerűen nem értem,miért kell ezzel ennyire rősen szembesülnöm az élet minden szegmensében,igazságtalannak érzem a dolgot,bár nyilván nem az.Roppant nehéz egy családtag vagy egy jó barát leépülésével együttélni,ezt feldolgozni,elfogadni.

Hát a fene sem tudja,de nagyon elegem van mindenből.Nyilván majd egyszer megvilágosodik ennek a dolognak az értelme is.

Olyanom van...

Olyanom van, hogy mától bizonyos okokból Roy felhasználónévvel fogok a seth.hu-n fórumozni. De én magam nem változtam, illetve csak annyira, amennyire mindannyian változunk. Minden pillanatban újjászületek...:)

Ycyor

Nekem ezek a gyakorlatok nem nagyon mennek, főleg "irányítva" vagy "megrendelésre" nem. Eddig egyedül a szarukból készült kapu szuggeszzió - nem vagyok biztos benne, hogy jól írtam - kipróbálásakor tapasztaltam eddig soha nem tapasztalt "dolgokat". (remekül tudok fogalmazni)

De engem is érdekelne, mire jutottál.

Érdekes, én is az Ismeretlen valóságot böngészem több minden más mellett. (Pl. netről leszedett anyagok az Early-kből). És én is pont az első gyakorlatot olvasgatam. Nálam is olyan időszak van, hogy igénylem az anyagban az elmélyülést, gyakorlati szempontból is. Most indítottam két napja egy füzetet,amiben egy adott témával kapcsolatos valóságteremtésemet írom. Afféle saját kísérlet. (Tudjátok az a napi pár perc erős fókuszálás és átélés erős pozitív érzelemmel kísérve.) 

(Amolyan színházi félre: megbeszéltem én valakivel úgy 2 hónapja, hogy fogunk kísérletezni és gyakorolni, azóta várom az illető jelentkezését, de eddig hiába... esetleg félreértés volt és egymásra várunk? Vagy csak el van havazva? Ha gondolja és netalán olvassa még a honlapot, akkor jelentkezhet ezügyben a mailemen... :) )

Szóval én benne vagyok valami jól átgondolt kísérlet félében.

"Egyetemes kozmikus magányérzet" - ez szép megfogalmazás, tetszik.

Szerintem nem kell elnézést kérned semmiért. :)

Nagyon örülök annak, amit írtál. Korábban nem éreztem ezt, amikor ezt a részt olvastam. Most viszont olyan furcsa "mélységeket" mozdított meg bennem, hogy hirtelen úgy éreztem, ez valami nagyon mély mag a teljes seth szövegben, le is írja, hogy ezt többször el kell olvasni.

Egyrészt  - furcsa, amit leírok - magamat éreztem benne, a folyamat leírásában, eszembe jutott például egy nagyon régi gyerekkori "élményem", amikor a "lét" mibenlétén töprengtem, és azon, hogy vagyok én, meg a többiek, és ez hogy van?, és egyszer csak egy nagyon furcsa, mély - úgy tudnám megfogalmazni - "egyetemes kozmikus magányérzet" ragadott magával.

nem volt jó visszaemlékezni, meg le se tudom rendesen írni.

Elnézést mindenkitől.

Annyi kiegészítést tennék még,hogy a Seth II.által mondottak is a hasonlóan erős,túláradó energiájú körbe tartoznak,legalábbis nálam.

Érdekes tapasztalat,nekem is volt hasonló Seth olvasása közben,szerintem ez azzal magyarázható,hogy a jelen tudat kissé össze tud zavarodni a legtöbb energiával rendelkező részeknél,rövid időre megzavarja az erő nagysága,amivel találkozik.

Emellett szerintem a Minden Létező dilemmái a legenergikusabb,legerősebb rész a Seth szövegeken belül is,de talán az általam valaha olvasott minden művön belül is...:)

Én most az 1. Gyakorlati Elemmel kísérleteztem egy kicsit. Elég vicces. :)  Mit szólnátok hozzá, ha indítanák egy új gyakorlatos topicot? Lenne jelentkező? 

Sok sok év után először érzem úgy, hogy Seth nincs rám jó hatással.

sokadszor olvasom Minden Létező "alapdilemmáját".

és azt kezdem érezni, hogy intuitíve "érzem", hogy ez az egész egy mese, és az intellektusom ragaszkodik ahhoz, hogy igaz.

Talán holnapra elmúlik.

Szia Nic!

Jó kis helyzetgyakorlatot találtál/tunk ki nekem. Iszonyúan kellett koncentrálnom erre a "béke dologra", ha már beírtam azt a hülye háborús idézetet a 2012-esbe. Vajon véletlenül?

Én is úgy vettem észre, hogy az adott csillagjegyekben születettek legtöbbször tényleg olyan jelleműek amilyen a jegyük.

A numerológiában sosem hittem. A múlt hónapban egy munkatársnőm, akivel többnyire csak munkaügyben, e-mailekben tartom a kapcsolatot csinált egy kis numerológiai elemzést a születési dátumom szerint. Leesett az álam, annyira jól illeszkedtek a megállapításai! Most már úgy tűnik nekem, hogy születésünket nagyon alaposan megtervezzük.

Üdv,

   Atta

Sziasztok (ujra hosszú idő után:))

Ti hisztek a horoszkópban? Nem arra gondolok, ami minden nap megjelenik az újságokban, hanem az olyan általános leírásokra, hogy egy bizonyos jegy szülötteinek ilyen és ilyen alapvető jelleme van, pl. a kos ilyen természetű, a rák olyan, a halak amolyan...

Csak mert nekem eddig ez bejött.
Nemrég ismerkedtem meg egy érdekes emberrel. Pár hónapnyi ismeretség után (ugy hogy még nem is láttuk egymást, tehát csak chaten beszélgettünk) rákérkezdtem a horoszkópjára, és telibe találtam. Olyan jellegzetes tulajdonságai vannak az illetőnek, amiből ki lehetett találni. Bár lehet hogy az is közbejátszott a dologban, hogy ugyanaz a horoszkópja mint nekem.
Nem ez volt az első eset. 

Van egy ügyfelem,az az egyik családneve,hogy Énok.Tehát mintha Tóth-Énok Géza volna/szándékosan más teljes nevet adok meg/.Ez már motoszkál bennem,amióta ismerem,hogy vajon nem egy olyan archaikus névről van-e szó,amely "szokás szerint"lényegretörő.Énok,tehát én vagyok önmagam oka...:)/zseniális/.

Persze ismert a bibliából Enoch szekere,biztos azzal is magyarázható,bár melyik hangzó volt előbb?Mindenesetre nagyon érdekesnek tartom a dolgot,kiváncsi vagyok,mely nyelvekben található hasonló archaizmus,Persze lehet,hogy félremagyarázom.:)