Ma reggel az az ötletem támadt, mi lenne, ha megpróbálnánk arra a lehetségességre koncentrálni, amelyben belendül az "Ismeretlen" valóság kiadásának folyamata, és amelyben a jelen állapothoz képest a lehető legrövidebb "idő" alatt megjelenik. Nem kell tudnunk, hogyan, miként, csak azt kell tudnunk, hogy minden lehetőség megvalósul valamelyik párhuzamos valóságban, és azt, hogy azon múlik, melyik szelfelágazódásban maradunk, melyik eseményt fogadjuk el "valóságnak".

Azt képzelem el, semmivel nem valószínűbb a nem megjelenés, vagy a még évegik húzódó folyamata ennek, mint a gyors lezajlás, vagy azt, hogy van Lucasnak és más résztvevőknek olyan szelfje, aki olyan belső elvárásokkal és döntésekkel viszi tovább az ügyet, amik által a lehető leggyorsabb megjelenés valósul meg, és én ezekhez a szelfekhez kapcsolódom a további választásokban, ami a lehetségességek közüli választásokat illeti.

Sőt, nektek is van olyan szelfetek, akik együttműködnek ebben, és hasonlóan választanak. Ezekkel a szelfjeitekkel szeretném tovább követni történelmi linearitásban való tapasztalásomat.

:)

Vagyis nem élő, hanem hús-vér, mivel meghalt 1976-ban.

A fészbuk a megalakulásának 10. évfordulójára minden felhasználóról csinált egy egyperces kisfilmet a legjellemzőbb pillanatairól. Én két Heidegger kép között vagyok látható. Ezt nem tartom véletlennek, az öreget tartom a valaha élt egyik legnagyobb, sőt a XX. század legnagyobb - élő, és nem médium-filozófusának.:) Vagy azt hitték, hogy a fater vagy a nagyfater és azért tettem ki annyi képet róla.

nagyon klassz történet, köszi, hogy megosztottad!

Nekem is érdekes volt. :)

Érdekes dolog történt tegnap, de lehet, hogy csak nekem érdekes:)

Van egy befogadott kiscicánk, és tegnap este hosszú órákra lelépett, először a kis élete folyamán, láttam, hogy egy másik macska után eredt a szomszéd kert mélye felé. Éjfélkor még hiába hívogattam, és nagyon ideges voltam, mi lesz vele egész éjjel, ha lefekszem, és kint marad a mínuszokban. Nem is nagyon tudtam aludni, többször felkeltem, kinéztem, hívtam, semmi.

Aztán elaludtam, és egy nagyon éles képre ébredtem, őt láttam, hogy az ajtó előtt van. Felkeltem, kimenetem, és ott volt:) Ami érdekes volt, hogy amikor az "álombeli kép" után közvetlenül megláttam a valóságban, a valóság tűnt olyan furcsán meglepőnek és valószínűtlennek.

Nagyon tetszenek ezek a festmények, olyan "varázslatosak":) Mintha álom és ébrenlét határán lebegnének.

http://www.behance.net/gallery/architecture-1/9493557

Ha nem azoknál az "egyetemes igazságonknál" maradok, amikről Seth is beszél, akkor viszont elég zagyva mesék benyomását kelti nekem, amiket olvasok Kryontól.

Mintha egészen mást tekintene pl. "istennek", mint Seth. Seth mondja valahol, sok helyen a saját interpretációját mondja, és valószínűleg más tanítók is így vannak evvel:) Ahogy a mindenféle dimenziókban más-más meséket kreálnak a "tudatgestaltok", a tanítók is így lehetnek evvel:)

Így keletkeznek az univerzumok:) Minden lehetőség kiaknázódik, és mindenki megteremtheti azt a mesét valóságnak, amit el tud hinni, és amit szeret vagy akar valamiért:)

A seth korszakom előtt én is olvastam kryont, a magyarországi hanganyagot is meghallgattam. emlékszem mennyire beszippantott akkoriban. amikor seth után ültem neki, hogy megnézzem mi újság mostanában a mágneses ráccsal és egyebekkel, azt éreztem nincs türelmem hozzá. de van olyan barátnőm, akinek sethhez nem volt türelme, nehezen felfoghatónak érezte. ha jól emlékszem seth azt mondja, h az angyalok, arkangyalok is energia gestalltok. szóval mihály arkangyal serege is létezik ilyen módon. másnál ez verné ki a biztosítékot...épp ma olvastam azt a részt, h seth azt mondja, a halál után is vannak tanítók és ezek között is vannak, akik mgasabb szintű tudást adnak át van aki kevéssé. de attól még nem kóklerek. 

Köszi az infót.:)

Nem vagyok szakértője:), és mindig is idegenkedtem tőle, és hát itt a honlapon sincs jó szemmel nézve;) Amennyit eddig tudok róla, hogy sok könyv megjelent a közvetítéseiről, és több országban jártak, egy amereikai pasas a médium, úgy emlékszem azt mondta, 23 éve beszél. Tanítónak mondja magát a "mágneses szolgálattól":) Korántsem olyan "intellektuális" mélységű és részletes dolgokat ad át, mint Seth, de nagyon sok átfedés van a mondandókban, pl. a sokdimenziósság, az egyidejűség, az energia, a linearitásból való kivezetés, stb. Egy "családként" jellemzi magát, nem entitásként, és sosem volt ember, amolyan felvigyázó-tanítónak tűnik nekem nagyon leegyszerűsítve.  Azt állítja, Seth is ebbe a családba tartozik, amelyikbe ő, Mihály arkangyal családjába......:) Sok minden tetszik, amit mond, pl. ahogyan "ő" interpretálja a "gonosz" nemlétezését, vagy a fény-sötétség metafórája szerintem brilliáns:) És hétköznapi kérdésekre válaszolgat, amitől friss és aktuális. (ha meg tudunk közben bírkózni az angyalok, Gaja, kristályrács és hasonlók világával - bár ő az emebereket is angyaloknak tekinti, mindenkit, aki "isten" része)

Misi szereti nagyon, nem tudom, ő hová tűnt időközben:(

Ma olyanom volt, hogy végighallgattam a belinkelt hanganyagot, és nagyon jólesett....:)

Ki ez a Kryon, honnan "jött" és mit közvetít? Már ha zanzásítva elmondható.

Nekem mindig előítéleteim voltak a Kryon közvetítésekkel kapcsolatban, főleg a sok ezoterikus és vallásos színezetű kifejezés miatt, ahogy a fénymunkás és mágneses szolgálat kifejezések is kifejezetten taszítanak... Azt hiszem, mivel sokféle hitrendszer van jelen, ezekhez igazodva beszélnek a különböző "tanítók", mert a tudás nem egyféle hitrendszerű embercsoporthoz kell eljusson, hanem minél többhöz, a maga módján. Mindezeket a számomra "idegen" kifejezéseket félretéve (helyén kezelve) olvasom mostanában Kryont:) Nagyon érdekesnek találtam a Magyarországon történt közvetítés egyes elemeit, az alábbi linken a harmadik letölthető hanganyag kifejezetten a magyaroknak szól, és ezen kívül egy szerintem nagyon jó - újabb megközelítés hallható az egyidejűségről. Engem elég mélyen megérintett, és mindenféle energiák táncoltak bennem, mialatt hallgattam:)

http://www.kryon.com/cartprodimages/download_budapest_09.html

http://superiorhirek.hu/ez-tortenik-az-agyadban-az-olvasast-kovetoen-megdobbento/

Hümm, a Seth könyvek olvasása ezek szerint fizikai agyi gimnasztika. kiváncsi lennék a Seth könyv olvasók agyi huzalozásában vajon kimutatható hasonlóság?:)

:)

A Seth-közösség félelmetes kritikus. ;)

Majdnem azt írtam, két fronton támad, csak akkor megkaptam volna a kioktatást itten, hogy rossz a hozzáállásom.:))

Igen, csak a belső énem két fronton tanít, most nemsokára fognak eltiltani a szakmámtól, ez egészen bizonyos, semmi máshoz nem értek, tehát munka nélkül albérletbe menni, anyámat itthagyva a bizonytalanba...vannak itt még mindenféle gubancok, meg kérdések, amik árnyalják ezt.

csak egy javaslat: gondolkozz az elköltözésen. ha a lelkiismeretfurdalásod tart vissza és azt érzed, hogy rosszabb lenne, ha elmenél, cserben hagynád anyukádat és ezzel még több támadási felület érné őt, és emiatt még rosszabbul éreznéd magad, akkor nem a legjobb ötlet persze. de talán jobb lenne ha úgy támogatnád, ha lenne hova hazamenned, ahol nyugalom van. vagy legalábbis csönd, ahol a saját életedet el tudnád különíteni attól, amelyik nem a tied. tudom, hogy rettentő önzőnek tűnik ez a verzió...

Eddig nem nagyon tudtam elképzelni, hogyan használták tárgyak mozgatására, gépek meghajtására a hangot. Most már értem a dolgot.

Illetve hát ha jól emlékszem az egyiptomi piramisok építésére illetve tárgyak szállítására is használták a hangot. Útóbbi kezdeti lépései köszönnek éppen vissza ebben a kisfilmben.

Japán tudósok...

Seth is beszélt arról a Seth Könyve 15. fejezetében, hogy egy korábbi civilizáció a hangot használta gyógyításra vagy háborúra, illetve, hogy azzal hajtson meg gépeket vagy mozgasson tárgyakat.

Valahogy olyan semminek érzem a boldog új évet kínságokat, mert ettől úgysem lesz boldogabb:) vagy nem ettől lesz boldogabb,

de egy öregúr azt mondja, jó az nekünk, ha a lelkünkkel is részt veszünk az emberiség nagy ünnepeiben, még ha képmutatásnak is látjuk, úgyhogy

Boldog Új Évet Mindenkinek!:)

Ez már nekem is eszembe jutott, de mivel tiszta hülye lesz, ha iszik, így nem lesz könnyű megvalósítani, főleg az állandó pocskondiázó, agresszív beszéde miatt, amivel egyelőre irritál (állandóan olyasmivel támad, amiben nincs igaza). Szóval ebben a megváltoztatandó hozzáállásban meglesz nekem a kihívás. Ma már nem leszek, megyek vendégségbe. BUÉK!:)

Tudod mi az izgalmas ebben?:) Írtad, hogy közös "energiakör"-ben van ilyenkor a család minden tagja. És én azt vettem észre, amikor megváltoztattam a hozzáállásom, megértés alapon, a család többi tagjának a viszonyulása, viselkedése is változott. És nem megbeszélés alapján, csak úgy magától.:)

Igen, világos teljesen.:) (ettől még az igazságérzetem folyamatosan lázad egyelőre, majd ezt is le kell szerelni valahogy).

Másfajta odafigyelés és tudatosság kell-ez nagyon klassz gondolat.:) Hárítás is van bennem egyébként, rendesen, igyekszem nem tudomást venni róla, és valóban, ez is kisugárzódik, nyilván.

És még az is benne van a pakliban, szerintem nálad is, hogy az igazságérzet lázad. És komoly dilemma volt számomra, hogy ha kedvesen leszerelgetem a hülyeséget és az igazságtalanságot, akkor hol van az őszinteségem, meg az igazságérzetem. És ez megint butaság, mert abban az állapotban, ahol ő van, nem ilyenek a játékszabályok. Nem tudom, ennyiből érthető-e, mire gondolok:)

Szívesen:) Én sem az "akció"-ban:) tudtam pozitív gondolatokat intézni felé, az első a felháborodás és a harag volt. És nem vagyok az elfojtások híve:) Csak picit később gondolkoztam el a dolgokon, és jutottam arra, mi értelme haragudni valakire, aki azt sem tudja, mit beszél, és gondolkodni sem tud tisztán. És mi értelme ezt elvárni tőle.

Az egyébként még most jutott eszembe, az előzményben benne volt részemről egy elzárkózás, amiről Roy is beszélt, annyira nehezen viseltem, hogy igyekeztem inkább nem tudomást venni róla, nem direktben, de nyilván érezhető volt a személyének a hárítása részemről.

Szóval a hozzáállás több szinten befolyással van a dolgokra. Egészen másképp kell kezelni egy ilyen embert, mint amit általában megszoktunk. Másfajta odafigyelés és tudatosság kell ehhez, mint "normál" emeberekhez, engem például erre tanított ez az időszak. Nem könnyű, az biztos. De a hajlandóság sokat segít ebben.

Köszi, értékes gondolatok.:) Biztos, hogy kihívásként kellene kezelni, úgy jobb eredményeket lehetne elérni. Nehéz magát kontrollálnia az embernek, ha agresszív szitkozódást hall órákon át, ezt még gyakorolnom kell. Nem tudom, képes leszek-e pozitív gondolatokat intézni felé, mert eléggé haragszom most már rá, bírkózom ezzel a haragérzetemmel, meg kell majd szelídíteni valahogy. Ő magától agresszív, amikor az, tele van sérelmekkel (vélt sérelmekkel leginkább), és így jön ki belőle. Szerintem nem nagyon emlékszik másnap, hogy mit tombolt össze előtte előző nap, illetve tudatalatt emlékszik, nyilván, de tudatosan nem, engem szokott gyanúsítgatni, hogy kijárok a hátul levő ivóhelyiségébe éjszaka, és ott összekutyulom az italait, amit persze ő tett meg előző este teljes részegen...szóval nem könnyű. Most épp csendben van ma, hál istennek, már ennek is tud az ember örülni. Kösz mégegyszer a szempontokat.:)

Jelen pillanatban éppen nagyon hasonló érintettség folytán tudok együttérezni veled.

Bár én nem élek együtt alkoholistával, de nemrég időlegesen így hozta a sors. Mostanában egyébként több okból kifolyólag kezdem átértelmezni a "te teremted a valóságod" tételt, szerintem nem mindig közvetlenül a hiteinkkel van a baj, hanem kihívásokkal kerülünk szembe, amik által lehetőségünk van "gyakorolni valamit", vagy más nézőpontokat találni. Persze, végső soron ezek is a hiteinkkel állnak összefüggésben, csak kicsit indirektebb módon.

Én például a magam esetében arra jutottam, nem szabad komolyan venni egy "elmebetegség" tüneteit produkáló ittas ember szavait. Nem szabad (vagy nem okos dolog) úgy kezelni, mintha azok között a "játékszabályok" között működne, mint egy józan, "normális" ember. Mert nem úgy működik, nem abban a keretrendszerben játszik éppen. Elvárni sem lehet tőle, és ha az ember mégis elvárja, összezavarodik az amúgy is "zavart" állapotban, és agresszívvé válik, mert nincs olyan eszközök birtokában, amit elvárnak tőle. Lehet persze, hogy másképp van, ez csak az én gondolatom erről.

Nekem egyébként amúgy is szokásommá vált a sajnálom, szeretlek kántálása:), ebben a helyzetben is gyakran tettem, ami azért is jó nekem, mert ha rögtön erre kapcsolok, fel sem merülnek negatív gondolatok a másik felé, amik, mint tudjuk, tudat alatti szuggesztiókká válnak, és ha fogékony rá, elfogadja, és annak megfelelően cselekszik, vagyis még rosszabb lesz a helyzet.

Plusz, küldtem tudatosan olyan gondolatokat, hogy hidd, el, tudsz ezen változtatni, bízz magadban, én is bízom benned, stb.... komolyan is gondoltam, persze:)

Végül is az átmeneti "létállapot" ebben számomra konszolidálódott, bár a helyzetet magát nem oldja meg, de jóval elviselhetőbbé tette mindannyiunk számára. Azt nem tudom tartósan mennyit vagy hogyan tudnak ilyesmik változtatni, de ha elég elszánt az ember, sose lehet tudni:)

Szerintem se Te tehetsz róla, hogy valaki alkoholista a családodban, de az ebből származó Téged érintő kellemetlenségeken lehet szerintem ilyen hozzáállással változtatni. A saját hozzáállásunk megváltoztatásával. Tudod, ha kihívásnak tekintünk egy ilyen helyzetre és nem problémaként, könnyebb lehet:)

Egyébként, ha nem emlékezetvesztéses állapotban van egy alkoholista ilyenkor, nagyon is tudja, mit csinál, és lelkiismeretfurdalása is van, még akár közvetelenül az agressziója után is, és tényleg csak bántjuk vele, ha ráolvassuk ilyenkor a dolgot, épp elég nehéz neki anélkül is.:(

És lehet ennek mindenféle egyéni változata, de az biztos, nem jókedvében lesz valaki alkoholista:(

És azt sem árt megfigyelni, mitől lesz agresszív, lehet, hogy tulajdonképpen "igaza van", ha mondjuk cseszegetik, bántják valamivel, stb... van persze olyan eset, amikor alaphelyzetben is antiszociális valaki, és az alkohol ezt felerősíti, ilyenkor nem tudom, mi van, de a hozzáállásnak biztosan van szerepe ilyen helyzetek megszelídítésében is, ha nincs más megoldás, mint maradni.

Ezek a személyes egyéni tapasztalataim, meglátásaim, hátha tudsz használni valamit ebből.:):(

Köszi az ötleteket.:) A kórház nem működik, mert magától nem megy be, és amíg nem ön és közveszélyes (márpedig nem az), addig kényszergyógykezeltetni nem lehet. Elköltözés: agyaltam már rajta, de nem tudom, itt hagyjam-e anyámat vele kettesben, itt bejönnek felelősségérzeti szempontok is. A nem leszúrás az biztos jó gondolat, kár másnap szembesíteni, mit csinált, én nem is szoktam, anyám szokása inkább. A hiedelmeimet azért hoztam elő, mivel ugye mi teremtjük a valóságunkat, akkor minden válsághelyzetet is mi teremtünk, vagy legalábbis közös teremtésben azokkal, akik részt vesznek benne. Leginkább elkeseredett, cinikus megjegyzés volt.

Ma már jobb kicsit, tegnap kialvatlan voltam, és este, ahogy hazaértem, a műsor fogadott, és elengedett az idegrendszerem, kiakadtam egészen egyszerűen.

Majdcsak leszb valahogy, úgy még sosem volt, hogy sehogyse lett volna, hátha konszolidálódik kicsit a helyzet, mert most áll át a nyugdíjaslétre, és hátha kicsit később megszokja az új helyzetet és kicsit jobban reagál.

Az tényleg elég kellemetlen, hogy magával az élethelyzettel egyszerűen nem tud mit kezdeni az ember, nincs a kezében a megoldás.

Kösz mégegyszer a tippeket.:)

A legfontosabb: nem gondolom, hogy bármit meg tudnék oldani más valóságában..

Második legfontosabb: nagyon meg tudom érteni a helyzetet: az ember tanácstalan, mert már mndent kiprbált. Szeretne segíteni, mert mégis csak egy fontos ember az életében, de nem tud. Úgy érzi, ő mndent megtesz, de a másik féltől nem ezt látja. Kemény.

Mégis pár gondolat: nem hiszem, hogy bárkinek jót tudunk tenni akarata ellenére, ha ő ezt nem fogadja el. Az alkoholizmus betegség. Kemény függőség, ami, ha olyan stádiumban van, erős motivációval gyógyítható vagy legalább is tünetmentessé tehető (absztinnencia). Sajnos van az az állapot, amikor már nem, főleg ha, ahogyan írod, nincs betegségbelátás és változásra való motiváció. A szövődményekről nem is beszélve.

Ha pszichotikus, akár így, akár úgy: kórház. Csupán a környezetváltozás is lehet jótékony. Ettől lehet nem hagyja abba, de indukálhat változást.

Ha megtehető, és nem jelent embertelenséget: elköltözés. És emellett napi kapcsolat, ellátás stb.  Mindenkinek jobb ez így.

Semmiképpen nem fejmosás, amiért így viselkedett. Mert hogy nem hat.

Végiggondolható, milyen következményekkel jár egy-egy ivásos epizód, és máshogy csinálni mostantól, mint ami akkor történik. A teljesség igénye nélkül: ha leszúrtuk miért ivott, nem leszúrni. Ha elzárkózunk előle utána józanon is, mert már józanul sem bírjuk elviselni - nem elzárkózni. Ha már leszoktunk a közös vacsorákról - együtt vacsorázni. Ha már nincs közös téma - néha beszélgetni. Ilyenek. Talán. Nem tudom. :)

Az viszont érdekes lehet, miért gondolod, hogy baj van a hiedelmeiddel? Miért gondolod, hgy te tehetsz erről? Tényleg a leggyengébb képességű valóságteremtő lennél? :) Persze hogy nem. vagy mégis? :) És végül: miért kérsz elnézést? :)

Üdv :)

Mit lehet egy teljesen alkoholista, és amikor iszik, pszichotikus, az őrület jeleit mutató (kötözködő, szóbeli agresszív, túlérzékeny, irracionális beszédű, stb.) közvetlen hozzátartozóval kezdeni? Hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni? Az illető most megy nyugdíjba, és innentől reggeltől estig inni fog, és lemegy a napi két órás műsor. Ugyanakkor nem ön és közveszélyes, kényszerkezeltetni nem lehet, betegségtudata nincsen, józanon tagadja az alkoholizmusa tényét is. Én a másik dolgom mellett ezt már soknak tartom, nem tudom, hogy fogom ezt elviselni, egyáltalán kezelhető-e a szituáció. Ha elköltözöm, akkor itthagyom a másik szülőmmel, és akkor rajta tölti ki egyedül. Van valami energiakör is nyilvánvalóan hármunk között. Tanácstalan vagyok és kétségbe vagyok esve. Minden nap Seth, Mooji és Tolle tanításokat fogok olvasni, nézni, hogy el tudjam viselni ezt a dupla terhelést. Én nem tudom, hogy milyenek lehetnek a hiedelmeim, hogy ilyen élethelyzetek sűrűjében találom magam, amiből egy is sok lenne. Én lehetek a világegyetem leggyengébb képességű valóságteremtője. Bocs mindenkitől, de ennek most ki kellett jönnie, mégegyszer elnézést.

Pardon, Eckhart Tolle.

Az első 10-20 perc után válik igazán érdekessé, mondjuk Eckhardt Tolle nem kis név, az tény.:)

http://vimeo.com/52742195

Belső békés? Ez aranyos. :) Köszönöm!

Áldott Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Boldog Karácsonyt!

Belső békés, boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

https://www.youtube.com/watch?v=sLmk_SN4u1s

Ez is egy komoly Mooji darab.

Szerintem sem. Sok minden mást írtam, de azt, hogy az anyagiak vezérelnék, nem:)

Szerintem leginkább a skype-kapcsolat nehézkessége miatt volt zavarban. Jellemzően engem annyira zavart az akadozó kommunikáció, hogy végig sem tudtam nézni.

Sztem Moojit nem az anyagiak vezetik, ő úgy van vele, hoogy elérakja az isteni természet, amire szüksége van.

Azért érdekes volt látni, ahogy Mooji arcizmai is befeszültek, amikor a skype-os videóban a kötözködővel beszélgetett.

Felmerült bennem, milyen más dolog az, ha egy ilyen "felébredett" embernek csak annyi a dolga ezek után, hogy a benne hívőknek elmesélgesse ezeket a dolgokat, és ebből élhet, mint az, hogy valakinek a "hétköznapi életben" kell tovább élnie.

Mert azon gondolkodom, én már rohadt sokszor "felébredni véltem magam":), de ugyanannyiszor el is felejtettem ezt:) Ha egy felébredés után mással sem tölteném az időmet, mint erről beszélnék, lehet, hogy nehezebb lenne megfeledkezni róla.:)

Nekem ez a gondolatom most annyira tetszik:))

Úgy értem, ezt a "nemkimozdulást" fordítja le "mozdulatlanságra".

Nekem úgy tűnik, erről beszél Mooji:

"Hogy megértsd önmagad, illetve ami és aki vagy, meg kell tanulnod, hogyan tapasztalhatod meg magad közvetlenül, függetlenül az önmagadról alkotott hiedelmeidtől."

A személyes valóság természete I. 48. oldal

Itt viszont mégiscsak felbukkan nála az egó:) "egós identitás"

Furcsa ez a "mozdulatlanság" kifejezés. Szerintem azt akarja kifejezni evvel a szóval, hogy a "belső Én" nem mozdul ki a szeretetből, a harmóniából, persze ezek csak olyan szavak, amik nekünk jelentenek valamit, szóval mintha nem egy "befejezettség mozdulatlanságáról" lenne szó, hanem a mi "elfordulásunktól, mint mozgástól" való mentességről. Ahhoz képest érzékelhető egy, a szeretettől, békétől, egységérzéstől nem-elmozdulás, amit az az egós énünk érzékel, mint elmozdulás ettől.

Mindig is dilemma volt egyébként számomra, mehet-e ennél tovább a tapasztalásban egy emberi létezésben tapasztaló tudat (Mooji is ilyennel rendelkezik), mint "saját felismerés", Seth azt mondja, egyszerűen nem elég fejlett a tudatunk ahhoz, hogy olyasmiket érzékeljünk vagy átlássunk, amikről ő (ezen túl) beszél.

http://uniomystica.hu/interju-moojival-2-resz/

Itt a csendről beszél Mooji, hogy vannak teljesen csendes üléseik is, beszéd nélkül.

http://index.hu/tudomany/2013/12/12/szimulaciok_szerint_a_vilagegyetem_egy_hologram/

Ő statikus, örök, állandó, mozdulatlan belső énben hisz, Seth meg dinamikusban, mozgóban.

Szerintem kb. azt mondaná, hogy az igazságot nem lehet elpusztítani.

Lehet, hogy megáll, de lehet, hogy van, amikor valakinek arra van szüksége, amit mond. Végülis azt is mondja, hogy isten (vagy a belső én, ez értelmezés kérdése) gondoskodik mindenről, ami kell.

Szerintem nevetne egyet.:)

Lehet, hogy most nem értem, amit mondani akar (persze értem:)), de ha minden semmi és semmi sem valami, akkor az ő beszéde is semmi, és Papaji története, amit mesél, szintén semmi, esetleg ilyenkor valaki felállhatna a hallgatóságban és suhinthatna egyet a karjával, hogy ez semmi, hallgasson el:)

Szerintem a belső Én nézne nagyot, ha valaki lesemmizne mindent, ami annak "megnyilvánulása", és amiben annyi rengeteg melója van :)) Nekem ez kicsit a ló túloldala:) Mert ha minden semmi, akkor minek ez a fizikai létezés? Minek használja ez a balga belső Én a "fizikai síkot"?

Nekem nagyon tetszenek Mooji gondolatai, meg amire irányul a látásmódja, de mindig van egy olyan érzésem, valahol megáll, és onnan nem tud tovább látni. Kérdés persze, hogy tudna-e bárki, magától, ha nem olvasná el Sethet, és nem "hinné el", amiket ő mond.

Nem, én minden szavát roppantul élvezem. Kérdés, mennyire megvalósítható. Élj a belső énben, ez az üzenete lefordítva Sethre. Nem tudom, mennyiben működhet.

Ezek szerint téged nem csóváltat:)

Ez is volt a célom vele, mármint gondoltam, hogy másokat megfejcsóváltat.:)

Most épp újra elkezdtem olvasni a Személyes valóság természetét, és nagyon furcsa érzeteim vannak ahhoz képest, ahogy az emlékeimben él az első elolvasás. Akkor olyan hatalmas anyagnak tűnt, olyan soknak, nehezen felfoghatónak. Most meg olyan, mintha egy kis zsebkönyv lenne, pedig egy csomó dolog "újként" kap értelmet számomra, mégis úgy "összezsugorodott" maga az információtömeg.

Olyan ez, mint amikor felnőttként újra meglátogatunk egy helyet, ahol gyerekként voltunk, akkor olyan nagynak tűnt, most meg elcsodálkozunk, milyen kicsi:) Persze, a "hely" is egy információcsomag.

Ez az első olyan Mooji videó, ami fejcsóválást vált ki belőlem:)

szép:)

Valóban döbbenetes. Megnyugtatásul egy döbbenetesen szép videó. :)

https://www.youtube.com/watch?v=hxC18jki67Y&feature=c4-overview&list=UUv5x79eULzseS7-cVekm9Wg

Ez egészen döbbenetes....

Ez jó.

Örül a szívem:) És annak is, hogy olyan sok szép jó gondolattal indulsz ennek az útnak:)

Ahogy Mooji mondja, nem történhet veled semmi rossz, minden rendben van:) (Seth is ezt mondja, csak másképp:))

De a legfontosabb az lenne persze, hogy érezze, az élet jó. értékes, akárcsak ő. és hogy ez a hit meg is maradjon végig. csak az a gond, hogy rengeteg dolog miatt aggódok. sokszor félek, az apát nem ismerem sokkal régebb óta, mint a gyereket a hasamban...sose gondoltm volna, hogy ilyen megtörténhet velem, de ez van. mellettem áll, de alig ismerjük egymást és persze tele vagyunk félelemmel. és ezt le kell állítanom valahogy, mert emiatt csak még inkább bűntudatom van. 

szeretném jól csinálni. szépen. a mágikus hozzáállásra nagyobb szükségem van, mint valaha. ha racionálisan nézem semmi, de semmi okom a nyugalomra. mostanában alig volt időm pihenni, így a paranoid tendenciáim is felerősödtek, de ezen most igyekszem változtatni. érzem, hoyg át kell engednem valami többnek. hogy a racionálsi tudat kétségbeesetten kapkod, vagy  lemondóan megadja magát. bizakodni csak azzal a tudattal tudok, hogy bár ismeretlen az, ami felé megyek,  nem ismerem az utat, de alakulhat minden úgy, hogy a társasjáték minden tagja javát szolgálja.

Tudom, hogy ebben a helyzetben rengeteg lehetőség rejlik. Gondoljatok bele, egy gyereknek a tudata elég rugalmas. meg lehetne tanítani időben, hogy a belvilágból indul a külvilág, akár már serdülőként megismerkedhetne ha édekli a seth szövegekkel és gyerekként játékosan, mágikusan. képzeljétek, ha mi ilyen közegbe születtünk volna? most nem kéne annyit bajlódnunk a megcsontosodd hiteinkkel. szóval érzem, ha jól csinálom milyen hatalmas lehetőségeket adhatok majd a kezébe. persze ezt is okosan kell. nem korán, nem túl töményen. 

ugyanakkor érzem a felelősség súlyát is. seth írta, hogy a gyerek már az anyaméhben reagál, átveszi az anya hiteit. aztán persze idővel átalakítja. szóval nekem is dolgoznom kell a hiteimmel, hogy jó kezdeti hiteket plántáljak belé. A hatalompontod a jelen, te alakítod a saját valóságodat és ja és ha kifelejtettem volna; jobb ha tudod, kis hét hetes, nincsenek határaid, ja és többdimenziós személyiség vagy:) 

Igen, végül elvetettem az elvetetés gondoltatát:) azaz megtartom a gyereket, igaz a helyzet korántsem ideális. Most nagyobb szükségem van a hitre, mint valaha. Furcsa, mert úgy éreztem minden szépen a helyére billen az életem minden területén. A hipnózis, vizualizációs technikákat kiegészítettem a magical approachban olvasott elengedéssel, a mágikus formulával. nem tudom emiatt-e, de minden teremtésem, mintha felgyoersult volna. Olyan, mintha az elengedéssel, az erőfeszítés hiányával valamiféle lejtős utat kreáltam volna, a szó nem negatív értelmében, inkább a gyorsaság tekintetében. Ha a biciklivel lejtőhöz érünk, kiengedünk, felgyorsulunk. Tényleg minden összejött, amit szerettem volna. 

Gyereket is szerettem volna, azt írtam a naplómba néhány hete, hogy nagyjából 5-6 éven belül...erre is gondolok, amikor gyorsulásról beszélek.

Kösz:)

Gyógyulást!:)

Én valamelyest átlátom, csak most dögrováson vagyok, nagyon megfáztam, talán meg is betegedtem. Moojiban a közvetlenség a jó, nagyon bölcs ember, persze lehet, hogy Jane Roberts is ilyen szuggesztív volt, de emberi értelemben már sajnos meghalt.

Most, hogy elég sok Mooji videót megnéztem, valahogy úgy látom, a tudatos teremtés Moojinál egyáltalán nem merül fel. Vagy még nem néztem meg eleget:)

Nekem most úgy tűnik, Seth több alternatívát vázol fel az élet "jobbá tételére", Mooji ebből az egyikre helyezi a hangsúlyt. Ő azon a vonalon halad, amiről Seth is beszél, hogy a belső öröm, boldogság nem a külső dolgokon múlik (Mármost, a boldogság abból fakad, hogy érzed magadban a benned lévő csodát és örömet, és egyetlen világban sincs más mód a boldogság megtapasztalására.), hogy jobban bízhatunk a belső tudatosságban, mint az elme spekulációiban, és amint ezt felismerjük, az élet egy könnyű, spontán játék lehet, a spontaneitásban pedig maguktól alakulnak át a hitek, Mooji úgy mondja, "kimosódik", ami már nem jó, ami már hasznavehetetlen, és ezen a vonalon haladva nincs szükség tudatos hit-vizsgálódásra, alakítgatásokra.

Az egóval kapcsolatban én látok valami párhuzamot Mooji "személyiség és természetes személy" "megkülönböztetésében" (a skypos videóban a tolmácsolásnál ezek szerintem nem kaptak hangsúlyt, vagy nem úgy, ahogy más videókban). A személyiség-azonosulás az egó, a természetes személy a nagyobb én. Persze tényleg nem úgy részletezi ezeket, mint Seth, mert az általa követett vonal ezt nem is érinti. És most teljesen úgy érzem, nagy hülyeségeket hordok itt össze:)) Mert erősen érzem, hogy hiányoznak láncszemek a két "filozófia" átlátásában:)

Ismét egy komoly Mooji:

https://www.youtube.com/watch?v=E5sbqE1qQRM

Csatlakozom, én sem konkét beleszólási szándékkal írkáltam, egyetértek Tidával abban, amir írt.

Ninna, csak egy kis gondolat, szerintem nem szabad Seth egyes mondatait szentírásnak tekinteni, amit vakon követni kell, az egyéni problémák eltérhetnek az általánosságoktól, millió féle színezetük lehet Seth kijelentéseinek. Ő is azt mondja, hallgasd a benned lévő sethet.:)

Nincs mit.:) Persze lehet, hogy túlnépesedett területekre fokozottabban igaz. No meg nem is akarok Ninna kérdésébe belezavarni az egésszel, csak eszembe jutott, hol van a szöveg.

Köszönjük:) Érdekes, én sosem vonatkoztattam "magunkra" ezt a dolgot, mindig Afrikára vagy túlnépesedett országokra gondoltam, amikor ezt olvastam.

"Amikor a nők egy túlnépesedett világban újabb gyermeknek adnak életet, a tudatos elméjük egy zugában ők is tudják, hogy megsértették a rendet. Amikor a fajotok látja, hogy elpusztít más fajokat, és megbontja a természetes egyensúlyt, akkor tudatában van a bűnnek." Szem. Val. Term. I. kötet, 189. oldal közepe

Valahol a Személyes valóság terészete I. vége felé van.

Én másképp emlékszem:) de most nem tudom megkeresni.

Ez jó ötlet, valami ilyesmit akartam tanácsolni, csak nem mertem:)

Szerintem nem az élelemhez és társadalomhoz köti, hanem a világ túlnépesedése miatt bűnnek nevezi a gyermekszülést, természet elleni bűnnek, ebben a túlnépesedésben, amibe belerokkan a természet. Azt mondja, hogy ezt minden nő érzi is a tudatalattijában, amikor gyermeket hoz a világra.

igen, ez nekem is eszembe jutott, ennek kapcsán pedig, h lehet, h Magyarországon, ahol évente egy kisebb településnyi emberrel csökken a lélekszám, lehet az abortsuz bűn. persze ez csak vicc. az én helyzetem viszont annál komolyabb. megpróbálok segítő álmot kérni, h legyen vmi sugallat a belső selftől, h mi is legyen..

Ez egy elég kényes téma, nagy viták dúlnak a mai napig is, mikortól kezdődik az élet. Én nem tudok állást foglalni, és valahol magánügynek tekintem ezt a dolgot. Azt hiszem, nem véletlen, ha jönni akar valaki valakihez, de ebben a mai társadalomban mégis létjogosultsága van az abortusznak, és ez sem véletlen.

Különben még az a rész is eszembe jutott, ahol azt mondja, olyan társadalmakban, ahol nincs elég élelem, az anyák a lelkük mélyén érzik, hogy bűn világrahozni annyi gyereket. De nem emlékszem pontosan a fogalmazásra, és gyanítom, itt inkább a születésszabályozás szükségéről beszél Seth, és nem az abortusz támogatásáról.

Értem, köszi, ez is valami. sajnos gyakorlati közelbe kerültem a kérdéshez, ezért szeretttem volna vmit tudni erről. Seth fogalmai elég rugalmasak a bűnnel kapcsolatban, de arra tisztán emlékszem, h azt mondja valahol, h elvenni más életét bűn, mert mindig lehet találni megoldást. a gyilkosságok kapcsán írja, nem az abortusz kapcsán, kérdés, h az abortuszt gyilkosságnak számítjuk-e. van-e ott lélek, élet már? sztem igen, mégha ki-be járkál is...hm.

Én nem emlékszem. Csak arra, hogy a magzati testhez a lélek (vagy tudat?) még nincs teljesen "hozzákötődve", ki-be járkál, vagy valami ilyesmi. És ha valahogy mégsem jól jön össze a kapcsolódás, akkor a lélek dönthet úgy, nem forszírozza a dolgot, inkább mégsem jön, és ilyenkor van a spontán vetélés.

Értem.

SOS kérdés:nem emlékeztek Seth mond bárhol bármit az abortuszról?

köszi!

Jaja.:) De azért nem lenne rossz.

Értem. Az "éber" énünknek valószínűleg furcsa lenne, ha emlékezne egy álombeli könyv teljes tatalmára. :)

Az ügyem miatt, nincs még pont téve a végére.

Hogy érted, hogy beszűkült az éber tudatod?

Ja igen, a filmsorozatot végignézem, az biztos, kivéve, ha beleébredek.

A filmsorozatnál valahogy ott vagyok a rendező mellett, vagy akár én rendezem?-de ebben nem vagyok biztos, a részletek nehezen maradnak meg. A könyvet is valakik írják, és én olvasom, vagy együtt írom valakivel. Nagyon bonyolult álmok, az intenzitásuk jobban megmarad, mint a cselekmény részletei.

A filmsorozatot úgy érted, hogy végig látod/názed az egészet? A könyvet végig "olvasod"?

Mostanában, hogy beszűkült az éber tudatom, olyanokat álmodom, hogy az egy csuda. Komplett filmeket, filmsorozatokat, könyveket, mindenféle emberi viszonyokra vonatkozó dolgokat talál ki a tudatalattim. A tudatalatti tényleg a végtelenbe kapcsolódik be, és végtelen az a potenciál is, ami jellemzi, lényegében olyan élményt generál, amilyet csak akar.:)