Név: Regisztráció
Jelszó:

Most itt vagy: Fórum >> Seth.hu közösség >> Bocsánat

1 |
db/lap
Pancsa | 2005-03-21 19:41:28 Válasz erre Adatok E-mail (1)
Eddigi hozzászólásai:
1 db

Kedves Materialist!

Úgy gondolom, kellemesen beszélgettünk el, emailen keresztül egymással. Legalábbis én nem éreztem magam rosszul, és kifejezetten jó érzéssel töltött el, hogy beszélgethettem Veled, mégha csak az internet sorain keresztül is.

Azóta is még néha el-elolvasom a pancsa-címemre írt gondolataidat. Eszembe jutsz néha... így is mondhatom. És nem rossz indulatúan, hanem bizony kellemes érzések fognak el. Hogy miért? Magam sem tudom. Nem haragszom a történtekért. Nincs is miért tulajdonképpen.

 

A helyzet, amit teremtettél számomra, ismét megtanított valamire. Hogy az, amit a magunkénak tudunk, sosem a miénk. A ragaszkodás, a birtoklás semmi több, mint ennek az illúzióvilágnak egy teremtett egó-cselekménye. És bizony arra jöttem rá "tetted" során, hogy mennyire ragaszkodom egy email címhez, mennyire pótolhatatlannak tartottam azt, amit elveszettnek hittem. Pedig nem az volt.  Hiszen mindig mindent mentek wordbe. Kivéve persze a reklám leveleket. De a mentések által a címeket is mentettem.

 

Így tehát az els? "sokk"-hatást követ?en ráébredtem, hogy tulajdonképpen semmim sem hiányzik. S?t. Egy valamivel sokkal több van! Mégpedig Veled, kedves Materialist. Szívemben nem úgy ?rizlek, mint aki ártott nekem, hanem mint aki megtanított egy igen fontos dologra. Hogy ne érezzem úgy, hogy bármit is elveszítek, amikor mindig minden a rendelkezésemre áll, és tulajdonképpen soha semmi sem volt, van, lesz az enyém. Minden az Univerzumé, a Mindenségé. Én magam csak ideiglenesen használom a testem, a számítógépem, a létid?met. Még magát ezt a síkot is, mely olyan létezési struktúra, amely sokkal teljesebb tapasztalásokhoz juttathat, mint mondjuk egy 2 dimenziós síkban. Persze ezt csak feltételezem, de érezni érzem, hogy jó helyen vagyok, és épp az történik velem, ami számomra szükséges.

Így vagyok azzal is, ahogyan mi megismerkedtünk tulajdonképpen. Nemhogy harag, de végtelen szeretetet érzek azóta is feléd, akármilyen furcsán hangzik ez most. Megmagyarázni nem tudom. De talán nincs is szükség rá. Egyszer?en csak így érzek.

 

Mi tagadás, hiányoltam beszélgetéseink folytatását emailcímeinken keresztül. Most is így érzem. Azt hittem, azért nem jelentkezel többet, mert nem akarsz tovább beszélgetni velem. Mert talán el szeretnéd felejteni, ami történt, és a velem való további beszélgetés erre emlékeztetne. Remélem azért, hogy ez mégse így van. Hogy nem gondolsz már Te sem vissza rá negatívan. Én nem teszem.

 

Csak hálával tartozom számodra, hogy tanítással, egy tanítói tapasztalással segítettél a gyakorlatban is megtanulnom valamit, amit az egó nehezen hajlandó megérteni, elfogadni. Tényleg köszönöm Neked.

 

Én magam nem tettem semmilyen intézkedést a címed feltöréséért. Amikor az enyémet "elveszítettem", arra vonatkozólag próbáltam segítséget kérni, hogy újból bejuthassak, akár úgy, hogy feltörik. De általam senki nem tudta meg címedet, és nem kértem senkit, hogy törje fel.  Értelmetlen, és felesleges is lett volna. Nem szükséges hogy elhidd, csupán arra kérlek, érzékeld soraimból azt, hogy nem tettem ilyesmit, és mást sem kértem erre.

Ritkán járok azóta errefelé. Ezért írásodat csak most olvastam. Örülök, hogy jelentkeztél.

 

Szeretettel:

Pancsaa

 

Ui: A múlt, a jelen pillanatpontukban segít a döntéseink meghozatalában. Megragadni benne olyan, mintha létid?nk kerekét visszatartanánk az el?rehaladásban. A Jelen pillanatpontunkban történ? figyelem az, amely segítségül hívhatja múltbéli tapasztalataink emlékeit, hogy a döntéseink a jöv?nket pozitívabbá tegyék.  

  Előzmény: materialist [0] (2005-03-10 02:53:02)
 
materialist | 2005-03-10 02:53:02 Válasz erre Adatok E-mail (0)
Eddigi hozzászólásai:
1 db

Ál pancsa vagyok!

Hepyend + miegymás.

De látom hogy valaki nem hisz az ál pancsának. „Valóban ? ír?”

Becsületes leszek és mondom /írom/ hogy nem az eredeti pancsa vagyok, hanem ál.

Hol-volt, hol-nem volt, volt egyszer hogy pancsával eszközölt levelezésem

végetért. Ui. elvesztettem a materialist@freemail.hu passwd-ét.

Valaki feltörhette a fiókot :-) ….  /korsó + kút/

Pancsa: rég visszajöttem a tót barátaimtól és „örömmel láttam” hogy  

valaki ügyeskedett a freemail-nél. ---- kösz!

Már azt hittem hogy nem emberb?l vagy.

De a postafiók nem vész el, csak átalakul. ;-)

Tehát itten vagyok mostmán. Ééés…

habár világnézet megosztás nem lesz, legalább legyen bocsánatkérés az userekt?l.

Ez a minimum!

Tehát: elnézéseteket kérem az ostoba és medd? írásaimért, + az élett?l elrugaszkodott

fikciókért. Nem volt más, mint élménybeszámoló ébredés után, és nem el?tt, mert-

még Nemere barátunk megharagszik ;-)

Szóval kedves pancsa:  Remélem túltetted magad ezen a semmiségen? /pass + törés/

Nem vagyok utolsó „vérpistike” hogy legázoljak becsületes embereket holmi nézeteltérésért.

 „Bár a kultúrált beszélgetés nem társadalmunk vívmánya, holott /kultúrált/”

Remélem nem változott szelekciód, /absztrahációd/ az „élet” értékeivel kapcsolatban!

Nehéz manapság úgy élni „a tudással” hogy a kenyér is m?anyag!

„……………..

Metagalaktika,

Galaktika születik, és  teremt,

Galakszis születik, teremt, és végül átalakul,

Csillag születik, él, és végül rombol,

Bolygó születik, él, és végül meghal,

Ember születik, él, és végül elpusztul, és feltámad porából.

A por, teremt!

………………………..”

Ecetera-ecetera….  ÜDV MATERIALIST!

Utó. materialist@freemail.hu volt és már halott.

ÜDV!

 
1 |
db/lap


© 2003-2020. Seth.hu - Minden jog fenntartva | Szabályzat | Elérhetőség