Név: Regisztráció
Jelszó:

Blog

Így is lehet festeni
Lucas - 2006.7.12., Szerda
Nem is olyan régen, talán egy-két hónapja azon kezdtem el gondolkodni, ahogy néztem ki a lakás ablakán a negyedik emeletről, hogy a parkolóban lévő autók össze-vissza parkolnak. Arra gondoltam, hogy kéne festéket venni, és szépen felfesteni a parkolót, hogy több autó férjen el, mert így mindig maradt az autók között annyi hely, hogy oda már nem fért be egy újabb. Ezen felül, mivel tíz emeletes a ház, három naponta ürítik azt a két kukát, amibe a ház dobálja a szemetét, és a kukásautó nem jön be, hanem a gondnok szokta kitolni a kukákat a parkolóba, majd miután kiürítették, vissza. Ez rendszerint nem jött össze, mert azt a helyet, ahol ki lehet tolni a kukákat, mert nincs padka, azt is elfoglalta egy parkoló autó. Két hétig tarthatott, hogy amikor kinéztem a girbe-gurbán parkoló autókra, akkor eszembe jutott ez a felfestés dolog. Azután egy nap látom, hogy a gondnok lelkesen festi fel a parkolót, hogy melyik rész az, ahova ne parkoljanak az emberek, mert ott kukatolás folyik rendszeresen.

 

 Szóval nem én végeztem el a melót, nincs is felfestve teljesen, mert csak a padka nélküli részen lett megoldva, de hát ez van. :) Körülbelül ennyire tartottam fontosnak az egész ügyet, hogy azért megjelent a valóságomban, de csak annyira, hogy felfigyeljek arra, hogy mit is képzeltem el az elmúlt időben.

 Persze, hogy a racionalizálásnak is adjunk egy pofont, véletlen is lehet, de a parkolón látszik, hogy ez bizony nem szagolt festéket vagy 10 éve. Vagy a gondnok most unta meg, hogy kerülgetnie kell az autókat, mindegy. Mindenki megtalálhatja a hitei szerint, hogy melyik verzió nyugtatja meg. Én a valóságteremtésre szavazok. a lényeg úgyis azon van, hogy festék került a betonra, így vagy úgy. :)


Kommentek
atta
Szia Lucas!

Lehetséges, hogy jövőbe látás volt a dolog. Évekkel ezelőtt volt, nekem is hasonló élményem. A Szülőotthon mellett volt egy üres terület. Sose érdekelt, de egyszer csak felnéztem az épület tűzfalára, és azt gondoltam: ide lehetne építeni egy házat. Pár hét múlva elkezdtek építeni oda egy társasházat. :)

Üdvözlettel,
Atta
2006.07.12. 10.11
ycyor
Helló Lucas!

A telkemen kellene festeni...;) Hmm?? :)

Én mindig azon gondolkozom ilyenkor, vajon mennyi a szerepem az ilyen dolgokban. Általában azt szoktam valóságteremtésnek aposztrofálni, mikor tudatosan van egy vágyam, elképzelésem valamiről és tudatosan dolgozok érte. Ráadásul nem bombázom kételyekkel és bejön. Lehet, hogy egyfajta ráhangolódás volt egy lehetséges jövődre, amit már megteremtettél (értsd: már elhatároztad, hogy bevonzod a valóságodba) és nem az ablaknál történt elgondolkozásod volt az indítólépés. Nem tudom, nekem mindig nehéz ezeknél a dolgoknál meghúzni az éles határvonalat. :)

Valami ilyesmit mondott atta is, ha jól értettem.

Ja, zöld színnel kellene a kerítést festeni.. :) Bár a szín lehet vita tárgya... :)
2006.07.12. 14.54
borzas
hello,

Nekeme erről az esetről a sejtek prekognitív tulajdonsága jut eszembe.

A prekognitív sejt tudat kapcsán az, hogy a sejtek egyszerre reagálnak a "múltbeli" és a "jövőbeni" eseményekre.

Elmerengés adott pillanatban a parkoló felfestése kapcsán, lehetséges, hogy a már " jövőbeni "felfestett parkoló idézte elő az elmerengést?

Üdv

Borzas
2006.07.12. 15.16
Lucas
Hű, nagyon sok dolgot lehet felemlegetni ezekkel az esetekkel kapcsolatban. Az a Seth mondat jutott eszembe, ahol azt mondja, hogy minden, amivel a valóságomban találkozom, azt én teremtettem oda, kivétel nélkül. És így van ezzel mindenki. Ezért szerintem elmostam a határokat a "tudatos" és "nem tudatos" termetés között, és inkább arra hajlok, hogy a gondolataimra adott reflekció, amit a környezetemnek hívok, pontosan olyan, amilyennek én akartam látni.
Még hajlok arra is, hogy minden gondolatom, amit csak gondolok, az valamilyen - mondjuk energia -, formában távozik belőlem, és a környezet (amiről megállapítottam fent, hogy reflekció) ezt tükrözi vissza. Nagyon érdekes lenne, hogy ha fel tudnánk venni pl. egy nap összes eseményét és gondolatát, amit valaki átél, és összevetni, hogy mi történt meg, és hogyan történt meg. Most csak azokat látom, ami nyilvánvalóan szembetűnik, viszont ezekből meg egyre több van.
A múlt-jelen-jövő témához szerintem Nic kell, mert neki van meg az a csodálatos képessége, hogy rengeteg nézőpontból megvizsgálja a dolgokat. Gondolok itt arra, hogy mit lehetne kezdeni azzal, hogy ha kivetítem a vágyam a jövőbe, akkor a jövőben bekövetkezett esemény hogyan hat vissza rám, és a gondolataimra, amit befolyásol ezáltal, ami kihat újra csak a jövőre, esetleg behozható még ide az elmúlt festések emlékei is, a festék illata, vagy az ecset szőrének az érintése.

Ycyor, a kerítéshez csak annyit, hogy akarhatom én, hogy a kerítésed le legyen festve (majd pl. éjszaka odalopózom, és lefestem :) ), de szerintem próbáld ki, hogy elképzeled, hogy a kerítésed le van festve, bonyodalom és nehézségmentesen. Nagyon érdekel, mit fogsz tapasztalni!
Ki tudja, lehet, hogy egy barátod felhív, hogy maradt festéke valamilyen épitkezésről, és nincs-e szükséged rá, és egy sör mellett lefesthetitek. :) Imádom ezt a valóságot. :)

Hopsz, még egy dolog eszembe jutott, az "indítólépés" kapcsán. Talán ez lehetett a szimbolikus tett, amit Seth is említ, hogy tegyél meg, ha valamit szeretnél bevonzani az életedbe.
2006.07.12. 15.42
A kommentezéshez be kell jelentkezned!


© 2003-2017. Seth.hu - Minden jog fenntartva | Szabályzat | Elérhetőség