Oldalainkat jelenleg 36 látogató olvassa
Regisztrált tagjaink száma: 1187

letuniv01

Mike Greenlar fotói

Jó vibrációk

Swaha Devi interjúja Deena Zalkind Spearrel

Body & Soul Magazine, márciusi/áprilisi szám [1]

Úgy véli, nagy szakadék húzódik a húros hangszerek behangolása, valamint az emberi lények és az állatok behangolása között? Nem így Deena Zalkind Spear esetében, kinek élete nem más, mint a harmóniateremtés gyakorlata.

Swaha Devi cikke

Deena Zalkind Spear sosem gondolta volna, hogy gyógyító lesz belőle. Épp ellenkezőleg: tudósnak tanult, s 1971-ben szerzett diplomát neurobiológiából a Cornell Egyetemen (Cornell University). Doktor szeretett volna lenni, de míg az orvosi iskola felvételi vizsgájára tanult, ráébredt, hogy nem akarja gyógyszerekről szóló tanulmányokra fordítani energiáit. Új hivatást keresett, s eközben ébredt rá, hogy vonzódik a hegedűkészítéshez. Miután megtanulta az alapokat, ő és Robert – férje és társa a hegedűkészítésben – közel 25 évet szenteltek annak, hogy elsőrendű hangszereket alkossanak meg, és kényes igazításokat hajtsanak végre. Munkájuk eredményeként hűséges és nagyhírű zenészekből álló ügyfélkört vonzottak magukhoz.

1995-ben azonban valami különös történt: Spear felfedezte, hogy a fából készült részek mindenféle fizikai manipulációja nélkül is ki tudja igazítani a hangszereket. Majd azt találta, hogy drámai táv–hangzásjavításokat tud végrehajtani telefonon át. Nem kellett hozzá sok idő, s új képességeit már emberek és állatok gyógyítására is felhasználta.

„Minden energia – a hegedűk, az állatok, az emberek, a burgonya-chips, a gondolatok, az érzések és az események is. Mind vibrálnak” – írta Deena a 2002-ben megjelent Az angyalok fülei (Ears of the Angels) című könyvében, a krónikában, melyben elmeséli, hogy hogyan vált akusztikai kutatóból gyógyítóvá. „Ha vibrál, behangolható.”

Hogyan tette meg az utat a bal agyféltekés, lineáris beállítódástól a jobb agyféltekés, intuitív beállítódásig? Hogy megtudjam, meglátogattam Singing Woods-ban, a New York állambeli Ithacában fekvő otthonában, mely egyúttal gyógyító centrumaként is szolgál. A 19 hektáros menedékhely központjában Frank Lloyd Wright ihlette épület található, melyet Bob Spear tervezett és épített. Minden részletet úgy kiviteleztek, hogy szem előtt tartották a gyógyítást, a nem mérgező anyagoktól kezdve a falak színes palettájáig. Meleg fogadtatásban részesített Deena és Bob, valamint kutyáik, Pocca és Yuppee Dupp (aki, mint Deena figyelmeztetett, hajlamos a szellemeskedésre).

letuniv01

Swaha Devi: Könyvedből tudom, hogy te és férjed az egész országban hírnevet szereztetek mint hangszerkészítők, húros hangszereket készítetek és korrigáltok, s tudom azt is, hogy olyan magas rangú zenészekkel is dolgoztatok már, mint amilyen Mstislav Rostropovich csellista.

Deena Zalkind Spear: Igen, úgy érezzük, nagy megtiszteltetésben részesülünk. Maestro Rostropovich, akinek számos világszínvonalú hangszer van a birtokában, néhány évvel ezelőtt vásárolt egy Spear-csellót, s még a Fehér Házban is játszott rajta. Nagyon örültünk – még ha nem is arra az elnökre szavaztunk.

SD: Hogyan fedezted fel, hogy fokozott hang-tudatosságodat képes vagy gyógyításra is használni?

DZS: 10 évvel ezelőtt kezdődött, az első kutyám halálával. A férjemet és engem annyira feldúlt a dolog, hogy két hónapra abbahagytuk a munkát. Hetekig sírtam.

Gyermekkorunkban érzelmeink bizonyos részeinek befagyasztásával tartjuk magunkat biztonságban, aztán felnőttként utunkba állnak ezek a védekezések. Az, hogy szerettem azt a kutyát, majd átéltem a halála feletti sokkot és kétségbeesést, szétoszlatta gyerekkori védelmeimet. S apám két évvel később bekövetkezett halála fejezte be a munkát. Imádtam apámat, és halálának traumája szertefoszlatta a fennmaradó korlátokat is, melyek intuitív képességeim útjában álltak. Bár tudom, hogy kétségbeejtő események nélkül is lehetséges tanulni, úgy látszik, némelyikünknek ez szüskéges hozzá.

Négy hónappal azután, hogy a kutyám meghalt, beiratkoztam Barbara Brennan Gyógyító tudomány képzésére (Healing Science Training), egy négyéves programra, ami arra készíti fel az embereket, hogy szakképzett energiagyógyítók váljanak belőlük. Mindig is érdekelt a metafizika és a gyógyítás, és vonzott a képzés. Akkoriban pszichés analfabétának tekintettem magam – nem láttam aurákat, s tudatosan nem részesültem pszi-információban. De első évem vége felé, amikor az osztálytársaim azt gyakorolták, hogyan generáljanak egy bizonyos frekvenciát vagy színt, rájöttem, hogy képes vagyok ráérezni, mikor hibáznak. Ekkor ébredtem rá arra, hogy végül is talán nem vagyok reménytelen az energia-érzékelő tanszéken.

SD: Tehát csak egy olyan érzékelési tartományban kellett lennie az energiának, ami erősebb volt a számodra?

DZS: Igen, vagy talán az segített, hogy kora reggel volt, és félig még aludtam!

SD: És milyen áttörést értél el édesapád halálát követően?

DZS: Évtizedeken át dolgoztam hegedűkkel, s közben újító fizikai technikákat fedeztem fel, hogy szebb és erőteljesebb hangzást állítsak be. Néhány módszernek az volt a lényege, hogy megütögettem a hegedűk külsejének bizonyos pontjait, majd emeltem és leszállítottam a hangmagasságokat; ezt azzal értem el, hogy kis fadarabkákat kapartam le fizikailag a hangszerek belsejéről.

Egyik este, egy héttel apám halála után, szórakozottan ütögettem egy kredencet, és észrevettem, hogy elég, ha egy hangmagasság megváltoztatására gondolok, és meg is változik – mintha csak fizikailag megkapartam volna a fát. Ez aztán jó kis löketet adott nekem! Fokozatosan félretettem az eszközöket, és kizárólag mentális energiát kezdtem használni a hegedűk hangjának javítására. Most, hét évvel később, amit gyógyító energiával képes vagyok megtenni egy hangszer hangzásának javítására, messze felülmúl mindent, amit fizikai eszközökkel elérhetnék. S még csak ott sem kell lennem fizikailag: a befogadók akár az ország másik végén is lehetnek.

Szünetet tartunk, hogy lemenjünk meglátogatni Bobot hangszerkészítű műhelyében. Spearék az 1970-es évek eleje óta dolgoznak csapatként. Mivel Deena gyógyítói gyakorlata most sok idejét és fókuszát elveszi, Bob tervezi és készíti el az összes hangszert, s Deena csak a végső simításokat végzi el – manapság már anélkül, hogy megérintené őket.

Mielőtt elindultam Észak-Kaliforniából, hogy interjút készítsek Deenaval, tanúja voltam egy táv-behangolásnak Leslie Ludena hegedűművész otthonában, aki a San Franciscói Opera (San Francisco Opera) zenekarában játszik. Ludena személyesen játszott nekem hegedűjén Deena hangolási „ülése” előtt és után is; az ülésre telefonon került sor. A hangszín még az én képzetlen füleimben is figyelemreméltóan zengőbb lett, s gyorsan bársonyos lett a korábban nyers felső tartomány. Deena elmondta, hogy a zenésznek is küldött gyógyító energiát, mivel annak alacsony vitalitása – infleunzás volt – befolyásolta a hangszer hangzását. Ludena, aki szerint hegedűje úgy hangzott korábban, mint egy szivardoboz, az újonnan helyreállított hangzást „csokoládésan” melegnek, édesnek és gazdagnak jellemezte. Amikor három héttel később ismét beszéltem vele, elmondta, hogy a továbbra is nagyszerűnek érzi a hegedűt – és saját magát is nagyszerűen érzi.

SD: Hangszerekkel végzett munkád hogyan vezetett el ahhoz, hogy embereken és állatokon is végrehajts „hangolásokat”?

DZS: Ugyanabban az időben, amikor beléptem a gyógyító iskolába, elkezdtem dolgozni az intuitív Marlene Sandlerrel is. Ráállt arra, hogy telepatikus képességeivel megpróbáljon hegedűkkel kapcsolatos információt szerezni. Marlene szerezte meg az első keresztezési technika jellemzőit, amit használtam: hangamagasságuk kiegyenlítése érdekében megütögette a testeket, ahogy én fizikailag tettem a hangszerekkel.

Ez primitív ahhoz képest, amit most teszek, de fontos tanulói lépés volt. Most többszörös dimenziókban végzek olyan hangolást, mely mindent részt egyszerre céloz meg.

SD: Részleteznéd ezt?

DZS: Nem vagyunk képesek arra, hogy megértsük a létezés bonyolultságát. De ugyanoda sorolhatók ezek a gyógyítások, mint ahová a gondolatminták, más életidők vagy a lélek. Ha megpróbáljuk kontrollálni a gyógyítást azzal, amiről úgy gondoljuk, hogy tudjuk, akkor nem megy azokra a mély szintekre, ahol mi teremtjük az életünket.

SD: Elmondod az ügyfeleidnek, hogy miről szól a diszharmónia?

DZS: A hang és a vibráció kinesztetikai érzékével dolgozom, és nem áll módomban, hogy például ilyen fogalmakra fordítsam le: „Az ön problémája az, hogy utálja a sógorát”. Így néha konzultálok az ügyfelekkel, vagy olyan intuitív személyekhez küldöm őket, akiknek észleletei szavakkal megragadhatók, mégpedig úgy, hogy ez tudatos megértéshez vezet a problémákat illetően, melyek egy-egy betegség mögött rejlenek.

SD: Milyen érzés vibrációt váltani?

DZS: A nem egészséges energiát néha sűrűnek vagy nyúlósnak, néha pedig valamilyen más, kellemetlen érzékletnek érzem. Megtanultam, hogy ne dagonyázzak abban, amit meg szeretnék változtatni – ugyanis könnyű beleragadni. Valódi ez az energiaanyag. A gyógyítókat rossz irányban befolyásolhatja, ha belemerülnek ügyfeleik fájdalmába. Ez rövid pályafutáshoz vezethet. Amikor először dolgoztam egy rákos beteggel, akit kemoterápiával kezeltek, a saját hajamból is csomók kezdtek hullani! Mára már megtanultam félreállni. A gyógyító számára a halál csókjával egyenlő a vérző szív. Míg a szívnek nyitottnak és szeretetteljesnek kell lennie, leválasztottnak is kell lenni a tényleges gyógyítás során.

SD: Beszéljünk néhány általad véghezvitt gyógyításról!

DZS: Az egyik drámai eset egy veseátültetéses nőhöz kapcsolódott. Súlyos fertőzések jelentkeztek nála, mert a kilökődés elleni szer, amit szedett, csökkenti az immunválaszt. Úgy nézett ki, a halálán van. A doktorok drasztikusan csökkentették a dózist, hogy teste harcolhasson a fertőzés ellen, de féltek attól, hogy újabb átültetésre lesz szüksége.

Felismertem, hogy az átültetett szervben a saját energiájára van szüksége, és nem a donor energiájára. Akkor nem lenne szüksége annyi kilökődés elleni gyógyszerre, és kevesebb fertőzése lenne. Megkezdtem a donor energiájának eltávolítását; szörnyű volt. Később megtudtam, hogy nyugtalan fiatalember volt, aki ökölharcban halt meg. Az intuitív Louise Cook azt javasolta, hogy ahelyett, hogy kihúznám a donor energiáját, váltsak technikát, és egyszerűen töltsem bele a páciens saját energiáját a vesébe, amit meg is tettem.

A doktor másnap megvizsgálta a kreatinin-szintet (a vérsalakszintet mérte – SD), arra számítva, hogy rosszabb lesz, de javult, mert a nő elfogadta a vesét. Ezután sokkal kevesebbre volt szüksége a kilökődés elleni szerből.

SD: Megosztanál velünk néhány állati gyógyításról szóló történetet?

DZS: Az egyik példa, amit a könyvben hozok erre, egy Brodie nevű kutyáról szól, akinek a füleiben súlyosan sebes szövet volt a fertőzések miatt. Az állatorvosok azt gondolták, meg kell majd operálniuk, hogy megmentsék a hallását. De felejthetetlen gyógyulásban volt részünk. 24 órán belül az egész sebes szövet eltűnt, és a kutya fülei azóta is rendben vannak.

Néha több esélyem van látszólagos csodákra állatok esetében, mert náluk kevésbé valószínű, hogy merev koncepciókhoz ragaszkodnak – hacsak nem emberi gazdájuk miatt ragaszkodnak valamihez. Hasonló ez egy hangszerbeli diszharmóniához, mely gyakran a zenészben lévő diszharmóniában gyökerezik. Mindkét esetben be kell hangolnom az embert is.

Az egyik ügyfélnek például olyan macskája volt, akinél cukorbetegség alakult ki, ami inzulin-injekciókat igényelt. Egyre csak küldtem neki az energiát, a macska viszont mintha ezt mondta volna: „Köszönöm, de felesleges”. Az intuitív Carka Gordantől megtudtam, hogy a macska a gazdája energiáját tükrözte, akinek pedig nem volt elég édesség az életében. Amint a macska gazdája értesült erről, otthagyott egy nem kielégítő állást egy jobb munkahelyért. Mivel boldogabb, a macska már nem beteg.

Mi teszi lehetővé a távgyógyítást? Először is, alapja van az új fizikában, ami a kölcsönös kapcsolódásokat hangsúlyozza. A holografikus univerzum elmélete kimondja, hogy az egészt annak bármely része tartalmazza, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért haladhat át a gyógyító energia az idő és a tér látszólagos határain.

Dr. Larry Dossey, a gyógyítás újabb megközelítéseinek közismert szószólója, kiterjedten írt az elme-test orvoslásról, valamint gondolataink és imáink gyógyulásra gyakorolt hatásáról. Az egyik kutató, aki az ima hatalmát vizsgálta az orvoslás terén, a néhai Dr. Elizabeth Targ volt: a San Franciscói Orvostudományi Iskola (San Francisco Medicine School) Kaliforniai Egyetemével (University of California) összeköttetésben álló Alternatív Gyógyászati Kutatóintézet (Complementary Medicine Research Institute) korábbi igazgatója. Egy mélyenszántó, kettős vak kísérletben Targ 20, előrehaladott AIDS-ben szenvedő páciensről készült fotókat adott különféle spirituális tradícióval rendelkező embereknek, és megkérte őket, hogy imádkozzanak ezekért az emberekért; 20 AIDS-es páciens nem részesült imában. Az eredmény cáfolhatatlan volt: azok, akikért imádkoztak, hatszor kevesebb AIDS-cel kapcsolatos rendellenességről számoltak be, és javult T-sejt-számításuk eredménye, ami elismert immunológiai mérés.

A szkeptikusok talán azt mondják, hogy az embereket gyógyulást célzó szuggesztiók befolyásolhatják. De Targ alanyai nem tudták, részesülnek-e imában. S Deena hozzáfűzi: az a képesség, hogy a hegedűk hangszínében hallható változásokat keltsen, impozáns objektív evidenciát nyújt arra, hogy az energiagyógyítás valós.

SD: Munkád sok mindent elárul az orvoslás jövőbeli lehetőségeiről.

DZS: A hagyományos orvoslásban szinte minden jobbá tehető energiagyógyítás bevonásával. A jövő orvoslása annak megértésében rejlik, hogy hogyan teremtünk egészséget és betegséget – gondolatokból és hitekből, melyek pedig azokat az energiamezőket teremtik meg, amik testünket teremtik.

SD: Mit mondanál, mi a gyógyítás esszenciája?

DZS: A gyógyítás a szeretetteljes, kreatív energia megértéséről szól, ami vagyunk – és hogy hogyan térjünk vissza hozzá, amikor megijedünk, és elveszítjük.

YUPPEE DUPP: (megnyomva egy beszélő játékot): „Szeretlek! Szeretlek!”

SD: Gyógyítási technikáid egyaránt vonatkoznak érzelmi és fizikai egészségre, valamint a nehéz helyzetek elsimítására is. Mi a kulcsa az energiával végzett munkának?

DZS: Az egyik dolog, amit megtanultam – érintsen bár a hangolás hangszereket, állatokat, embereket, eseményeket –, abban áll, hogy ha ellene szegülsz az energiának, akkor azt energizálod, amit nem akarsz. Amikor először éreztem kellemetlen vibrációkat, kényszeríteni próbáltam őket a változásra. De nem lehet hatékony, elegáns gyógyítást végezni ide-oda rángatással és izzadtsággal. Ha már leszögezted a szándékod, sor kerül a változásokra, miután elengeded magad, és jó érzésekre fókuszálsz.

SD: Más szavakkal, ha konfliktusod van valakivel, akkor ahelyett, hogy háborúznál, visszavonulsz, és találsz valami békés helyet magadban?

DZS: Pontosan. És ez teszi lehetővé az energia áramlását. Mármost, a másik személynek ettől még szabad választása van, de ha nincs mibe beleütközni, akkor sokkal valószínűbb, hogy elősegíted a másik személy békéjének felszínre jutását.

SD: Erről a jelenségről nekem is voltak közvetlen tapasztalataim. Évekkel ezelőtt folyamatosan vitában álltam valakivel, aki nem volt hajlandó kifizetni az egyik munkámat. Egyik nap úgy döntöttem, teljes mértékben visszavonom energiámat a helyzetről, és annyiban hagyom a dolgot. Meglepetésemre másnap felhívott, hogy bocsánatot kérjen; elmondta, hogy családi problémái voltak, és küldött nekem egy csekket.

DZS: Ez az. Ha elérkezel a saját békédhez, a dolgok eltolódhatnak. Ha a férfi ellen szegültél volna, energiát tápláltál volna ebbe. Nagyon nagy személynek kellett volna bocsánatot kérnie. De amikor a béke helyére mentél, alapjában véve kijelölted az energiát, amit akartál. Volt egy részed, ami meg tudott neki bocsátani, és hagytál a férfinek egy rést. Ő pedig telepatikusan tudta ezt.

Valójában mindannyian telepatikusan tartjuk fenn a teljes valóságot. De legtöbbünk blokkolja ezt a tudást. Mindannyian rendelkezünk ezekkel az úgynevezett extra érzékekkel, de a felismerésük már más tészta.

Dr. Christiane Northrup, aki vezető szakértő a női egészség területén, s aki Health Wisdom for Women című hírlevelében Deena művéről is írt, elismeri: az emberek veleszületetten sok olyan dolog észlelésére képesek, melyeket a tudomány nem tud mérni. Több emberhez is bejelentkeztem, akik Deena egyik workshop-ját látogatták Singing Woods-ban, hogy megtudjam, milyenek voltak a tapasztalataik. Deena technikái megtanulásának eredményeként a Salt Lake City-ből származó Laurel Wright képes volt enyhíteni fájdalmán és csökkenteni gyógyszereit, melyeket krónikus fáradtsági szindrómái miatt szedett. Barbara Shiefelbein, a hivatásos Broadway-énekes, aki járt az osztályba, megjegyezte, hogy Deena vibrációs gyógyító munkája után erőfeszítéstől mentesnek érezte az éneklést. A csoport egy sorozatnyi energiahangolást is gyakorolt egy olcsó tanulóhegedűn, drámaian megváltoztatva annak hangzását.

SD: Leírnád egy gyógyítás végrehajtásának tényleges folyamatát?

DZS: Állandóan változnak a technikáim. Az egyik mód a szándék leszögezése, hogy harmonikus energiát tegyek elérhetővé egy adott befogadó számára; érzem, hogy hozzám érkezik az energia, és várok, míg be nem kapcsolódik. Aztán eltolom a fókuszom egy jó érzést keltő belső helyre, és lemondok arról, hogy tudatosan próbáljak bármit is tenni. Általában van egy kezdeti energiaátvitel, de az eredmény végső soron a szándékolt befogadó szabad akaratától függ.

SD: Szükséges tudnod, hogy mi a gond a személlyel?

DZS: Valójában nincsenek szabályok. Néha segít, ha van egy konkrét szándékom, mint amikor gyógyszeres méreganyagot tisztítok ki. Gyakran jó, ha nem tudom: így nem veszek el a történetben. Egyszerűen segítek az egészséghez vezető egyensúly és áramlás megteremtésében.

SD: Gyógyítás során használod a hangod hangzását?

DZS: Néhány gyógyításom során használtam már az ókori nyelvek, különösen a héber és egy kis szanszkrit erejét. Amikor a hangomat használom az energia mozgatására, gyakran nem teszem hallhatóvá azt az ügyfeleim számára. Néha gyengéd, de néha olyan, mint az üvöltés, hogy áttörjek egy blokkot. Nem az a fajta dolog, amit az ember egy Borders-féle könyvdedikáláson akarna végezni!

Nekem is volt szerencsém megtapasztalni Deena lágy kántálását és erőteljes gyógyítását. Az interjú előtti éjjel, amint épp felszállni készültem az Ithacába szállító gépre, hirtelen ráébredtem, hogy elkavartam a kabátomat. 15 percem volt arra, hogy lépteimet visszanyomozva körbefussak a repülőtéren, miközben magammal vonszoltam a cókmókjaimat. Az erőlködés eredményeként asztmás reakcióm lett, és feszülten, nehezen lélegezve érkeztem Ithacába.

De ami balszerencsének látszott, tökéletes entrée-vé válik egy jelentős gyógyítási üléshez. Deena lefektet, s elkezdi használni a hangját, hogy harmonikus állapotot váltson ki. Könnyekben török ki, és ezt az elárasztó érzelmet megpróbálom néhány olyan problémának tulajdonítani, amivel mostanában szembesülök, de Deena azt mondja, hogy sokkal régebbi és mélyebb fájdalom szabadul most fel.

Deena azt tanácsolja, hogy engedjem el magam, és gondoljak valami olyanra, amit kellemesnek érzek. Az elmém különböző történetvonalakat ragad meg és birkózik velük, de Deena minden egyes alkalommal érzi ezt, és gyengéden emlékeztet arra, hogy térjek vissza egy békés érzéshez. Az összeszűkülés néhány percen belül kitisztul, s én könnyebbnek, örömtelibbnek érzem magam. Azóta is könnyebben lélegzem. S ami még jelentősebb: az, hogy elengedtem magam, más akadályokat is felszabadított; így például azokat a problémákat, melyek már nagyon a küszöbön álltak.

SD: Mit gondolsz, miért hajlamosabb néhány ember a megbetegedésre, mint mások?

DZS: Néhány ember sosem ismeri el, hogy érzelmi fájdalomban van. Így nem tudnak eljutni a következő lépésig, ami abban áll, hogy az ember tiszteletben tartja: a fájdalom létezik, majd ezt mondja: „Nem jó érzés ez. Valami örömtelibb dologra fogok fókuszálni”. Amikor ezt teszed, ez nem letagadás. De ha figyelmen kívül hagyod az érzéseidet, az letagadás. S a tested azt mondja ekkor: „Már elnézést, de vannak érzéseim, és meg fogom neked mutatni őket”.

SD: Mi a kulcsa a következő lépésnek?

DZS: A megbocsájtás. Egy nehéz helyzetben például a megértés, hogy a másik személy a legjobbat tette, amit abban a pillanatban tenni tudott. A személy viselkedésének valójában nincs köze hozzád, de ez aktiválja sebeidet, s így csőbe húznak. Ha ki tudsz lépni a saját sebeidből, akkor el tudod engedni magad, ami más, mint hogyha fájdalmas érzéseid lennének, és letagadnád őket.

SD: Komoly témával foglalkozol, mégis sikerrel jársz abban, hogy ne vedd magad komolyan. Mitől hoz ez továbbra is világosságot és örömet a számodra?

DZS: Tágabb szemlélettel nézem az életet, a halált és az időt. Valójában nincs kezdet és vég, és sosem semmisül meg a tudat. Ha számlákon, az információs rendszeren, az IRS-en [2] és a tisztaság lehetetlen szintjén hagyod a fókuszod, nem lesz időd az örömre. Apám mestere volt a humorérzék megőrzésének. Miután két gyötrelmes hónapot töltött kórházban, mivel világos volt, hogy a halálán van, nem hagyta ki az alkalmat, hogy elviccelődjön azon, hogy „cool” emberekkel fog találkozni a hullaházban [3].

SD: Milyen fő üzenettel búcsúznál el szívesen az olvasóktól?

DZS: Azzal, hogy a valóság nem olyan, amilyennek szemeink és füleink mesélik nekünk, és hogy az igazi gyógyítás sokkal mélyebbre megy a fizikai testnél. Minden, ami valóságunkban történik, egy belső részünk tükröződése – a miénk, hogy megteremtsük, a miénk, hogy változtassunk rajta.

SD: A hangolás és a harmonizálás gyakorlata tehát valójában spirituális behangolás, mélyebb megértése annak, hogy kik vagyunk.

DZS: Igen, az önmagunkon belüli istenségre, a minket alkotó szeretetteljes energiára való behangolás ez. Visszatérés a kreatív energiához, ami vagyunk. Mindez, ami látszólag történik velünk, nem más, mint az, amit teremtünk – nem pedig az, aki vagyunk.

Swaha Devi szabadúszó író és szerkesztő, aki vadvilág-menedékhelyet épít ki a kaliforniai San Franciscótól keletre fekvő Bradford-szigeten.

Ford.: Nic, 2005.

A cikk forrása: Devi, Swaha, Good Vibrations, http://www.singing-woods.org/article_bodysoul.html

A fordító jegyzetei

[1] Legkorábban 2002-ben, legkésőbb 2003-ban készült a cikk.

[2] Az „IRS” a ’Belső Pénzügyi Szolgálat’ jelentésű Internal Revenue Service rövidítése; kb. megfelel a magyar APEH-nek.

[3] Lefordíthatatlan szójáték. A „cool” szó, ha személyekre vonatkoztatják, általában így fordítható megközelítőleg: ’menő’. A „cool” egy másik jelentése: ’hideg’. A szóvicc e két jelentés egymásra játszásából áll elő.

Utolsó frissítés: 2006. 06. 26.



© 2003-2017. Seth.hu - Minden jog fenntartva | Szabályzat | Elérhetőség