Üdvözlünk a Seth.hu-n!
Érezd jól magad!
Híd a tudomány és a szellem között - Előszó
Norman Friedman
Előszó a szerző Bridging Science And Spirit: Common Elements In David Bohm"s Physics, The Perennial Philosophy and Seth c. könyvéhez (első kiadás: Living Lake Books, St Louis, MO, 1994)
A könyvhöz Fred Alan Wolf, Ph.D. írt bevezető sorokat. Pár méltató szó tőle: „A Bridging Science and Spirit roppant nagy feladatot visz véghez. Sok éven át értékes kutatási dokumentumként szolgál majd azok számára, akik érdeklődnek egy olyan perspektíva iránt, mely tudománynak és spiritualitásnak egyaránt tisztelettel adózik.”
Előszó
Mielőtt utunkba belevágnánk, két vallomással is tartozom.
Először is, szenvedélyesen rajongok a jelenkori fizikáért. Hosszú évek óta figyelemmel kísérem a kvantum- és relativitáselméletből folyó filozófiai bonyodalmakat. De nem vagyok gyakorló fizikus: tanúként szemlélem a vitákat. A tribünről nézem a játékot – a valóság magyarázatát célzó folyamatos kutatást –, és nem a kispadról vagy a pályáról. Bizonyos értelemben a kisebb ligamérkőzésekben [*] játszottam (baccalaureatusi fokozatot szereztem fizikából, és doktori képesítést műszaki tudományok terén); ez segít abban, hogy a legtöbb meccset közelebbről is nyomon tudjam követni. Bár matematikatudásom nem kellően mély és alapos ahhoz, hogy meg tudjak ütni egy metaforikus 135 km per órás gyorslabdát [*] a fizikában, azért megértem a folyamat mögött húzódó elveket.
Előnnyel is jár, ha az ember a tribünről szemléli a dolgokat. Engem nem kötnek a mindennapi gyakorlat és a szokásos versengés követelményei. Így, hogy nem vagyok részese a mérkőzésnek, a látóköröm is szélesebb: nem terhelnek azok a korlátozások, melyek együtt járnak a csapattagsággal. Rajongóként büntetlenül megválogathatom, milyen játékot tapsolok meg, és milyenre fújolok. Ha egy meccsről adott elemzésem eltér a menedzserétől [*] vagy a játékosokétól, nincsenek különösebb következményei.
Nézőpontom különlegességét mégis bizonyos mértékű alázattal hangsúlyozom. Sosem tévesztem szem elől, hogy függök a játékosoktól, és tiszteletben tartom szakértői tehetségüket. Bőségesen fel is használom tudósok és filozófusok tudását, megjegyzéseit és nézeteit a következő lapokon.
Második vallomásom az lenne, hogy a játék iránti érdeklődésem időközben mohó kíváncsisággá nőtte ki magát, ami messzebbre vezetett a tudományos kutatás ismerős játékterénél. Röviden: ez a könyv nemcsak a fizikából (elsősorban David Bohm elméletéből) merít eszméket, hanem a misztikusoktól is; e területet az Örök filozófia [Perennial Philosophy] Ken Wilber-féle megközelítése képviseli, valamint – kapaszkodjanak a karfáikba – a Sethként, médiumi tevékenység révén ismert szellemi entitás. Bár e három forrás módszere, koncepciója és nyelve jelentős mértékben eltéréséket mutat, a valóságleírásukban fennálló párhuzamok igencsak meghökkentőek.
Most bizonyára azon tűnődnek, mit keres egy jóravaló fizikarajongó misztikusok és médiumok társaságában. Hadd kezdjem a magyarázatot azzal, hogy legalább nem vagyok egyedül. Sok olyan könyv született az utóbbi évtizedekben, mely a misztikusok beszámolóiból ismeretes tapasztalatokat a modern fizika filozófiai következményeivel hasonlította össze. Talán Fritjof Capra A fizikai taója című könyve a legismertebb közülük. Nagyenergia-fizikai kutatásai és a meditációs technikákban való jártassága miatt Capra egyedien kvalifikált e kapcsolódások kommentálására. Meglátásai szükségképpen általánosak, mert eltérések állnak fenn a misztikus és a fizikus megközelítésében, de azért is, mert a misztikus élmény természeténél fogva kifejezhetetlen szavakkal, hisz célja az egészre hangolódás.
A fizikusok ezzel szemben különálló, leírható részekre összpontosítanak, amikor a valóságot elemzik. Bár talán tudatában vannak a teljes univerzum kölcsönös kapcsolatainak, metodológiájukat a részletek vizsgálata jellemzi. A fizikai részletek értelmezése azonban átfogóbb valóságról tudósíthat. David Bohm fizikus ilyen szemléletet tár elénk. Bohm és Ken Wilber nézeteit több publikációban is összevetették már, így például A holografikus paradigma és más paradoxonok [The Holographic Paradigm and Other Paradoxes] című könyv interjúiban. Mivel ez az anyag könnyen hozzáférhető, és mivel a fizika részletei teszik ki elsődleges érdeklődésemet, az Örök filozófiát csak röviden tárgyalom itt.
Az ezoterikusabb figura, Seth világába Nick Herbert kvantumfizikus egyik cikke nyomán jutottam, melyben a következő kijelentésekkel találkoztam:
„Jane Roberts az emberi személyiség aspektusait tárgyalva olyan "valószínű valóságokból" álló világot ír le Seth-könyveiben, melyben az ellentétek a Heisenberg-féle potenciákhoz hasonlóan léteznek együtt. Túl korai lenne még megállapítani, hogy az ilyesféle elképzelések pusztán kauzális analógiák-e, vagy azt jelzik, hogy az érzéki világ új fizikájának küszöbén állunk.”
Akkoriban még nagyon tájékozatlan voltam a paranormális témákat illetően, és most találkoztam először Jane Roberts nevével, de azonnal megvásároltam egy Seth-könyvet: A tömeges események természete és az egyén címűt. Olyan „keretrendszert” találtam benne, ami hasonlónak hangzott Heisenberg potenciákból álló világához és a kvantumfizika kísérteties területéhez. Más könyveket is elolvastam Robertstől/Sethtől, és elkezdtem kiszemezgetni belőlük a fizikához kapcsolódó részeket. Minél többet olvastam, annál inkább úgy láttam, hogy a fizikusok és a misztikusok valóságleírása között hidat vernek Seth kijelentései. Az ilyen jellegű kapcsolódások elképesztőek, de ahogy Freeman Dyson fizikus fogalmazott: „Ha egy spekuláció nem tűnik első pillantásra képtelennek, akkor reménytelen is.”
Nem foglalkozunk itt a Seth-anyag forrásával. Ha Roberts csalása Seth, úgy figyelemre méltó csalás ez, mert olyan tudományos és filozófiai megértést igényelne, ami igen szokatlan volna egy költő-regényírótól. Ha másfelől Roberts tudattalan elméjének valamilyen ismeretlen szintjéről fakadt a Seth-anyag, úgy e szint bizonyosan a tudás kincsesbányája, ami messze meghaladja szokásos tudatosságunkat. Az így kifejezésre juttatott ideák Seth „igazi” identitásától függetlenül felbecsülhetetlen értékűek bizonyos, a tudomány és a miszticizmus közt fennálló kapcsolatok tisztázásában.
Bár az átlagolvasónak íródott e könyv, némely részét mégis nehéz tudományos háttérismeretek nélkül olvasni. (Több fejezet jegyzetei tartalmaznak információt olyan olvasóknak, akik könnyedén megértik a tudományos témákat.) Azoknak az olvasóknak, akik úgy találják majd, hogy bizonyos részek túl sokat kívánnak tőlük, az lenne a javaslatom, hogy legyenek kitartóak, és inkább csak futólag olvassák vagy akár ugorják át a nehéz részeket, míg egy könnyebben érthető részhez nem érnek. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha az ember megengedi magának, hogy ideiglenesen elfogadjon pár ilyen ideát, ez még akkor is általánosabb és gyakran mélyebb megértésnek nyithat később utat, ha nem is tudja teljesen követni a mögöttük húzódó gondolatmenetet.
Most pedig, miután elmondtam vallomásaimat, és vázoltam az előttünk álló ösvényt, vágjunk bele utunkba!
Ford.: Nic, 2006.
Forrás: http://www.brassringbooks.com/store4/normbk1.htm#BSSIntro
[*] Utalások a baseballra. (A ford.)
Utolsó frissítés: 2006. 10. 29.