"És érzed hogy a személyiségrészeid harmóniába kerültek?:)"

Azt a fenenagy harmóniát nem érzékelem :) De szerintem hosszabb távon csinálva érezhetű egyfajta nagyobb nyugodtság. Vagy inkább türelemnek nevezném. esetleg elfogadásnak?

Nálam inkább olyan eredménye van, hogy hiedelmek könnyebben tudatosulnak. valamelyeset elkezdődhet a változásuk is, legalább is remélem, de inkább a tudatosulás része amit nekem ad ez a gyakorlat. Mintha az eredeti célja is inkébb ez lenne, de ebben nem vagyok biztos :)

""Fogtam" a legdurvábbakat és felidéztem az álom lényegi képét. És hagytam, hogy változzon magától spontán a figyelem által."

Nekem ez nagyon tetszik, érdemes vele kísérletezni! :)

"Ezt a gyakorlatot követően kalandos, színes álmok jöttek. Így visszanézve egyben jövőt előrevetítő álmok is voltak."

Pár napja kedvet kaptam az ilyen jövőre vonatkozó álmok gyűjtésének. A gyakorlat kezdete óta ell is kezdtem egy álomnaplót vezetni, és majd időnkénz visszaolvasom, van-e küztük ilyen jós erejű :)

Köszönöm, hogy ezt leírtad, ennek kapcsán kezdek rálátni, hogy az én álmaimban visszatérő motivum a menekülés volt. Az egyikben csak tagja voltam egy csoportnak, amelyik folyton menekült, de nem érintett érzelmileg, csak sodródtam velük, a másikban konkrétan én menekültem, egyedül és magányosan, egyik helyről a másikra, de mindehol ott termett valaki, aki elől menekülnöm kellett.

Egész életemben a menekülés volt a mozgatórugója a változásoknak, úgy is mondhatnám, a menekülésnek köszönhetem a rengeteg új tapasztalatot, új helyszínt, új életteret, új embereket. Ha nem kellett volna "menekülnöm", még mindig ugyanott laknék, ugyanott dolgoznék, ugyanazokkal lennék, ahol, akikkel kezdtem az "életemet".

Szívesen veszem, ha valakinek van valami meglátása, ötlete evvel kapcsolatban:)

Én már közben feladtam ezt a kísérletet, de most érdekelni kezdett, lehet, folytatom:)

Érdekes:)És érzed hogy a személyiségrészeid harmóniába kerültek?:)

Nekem visszatérő, magamnak adott szuggesztió, hogy "van időm és van terem". Ez az egyszerű mondat, mikor mélyen átélem mélyen megnyugtat. Ekkor jövök rá, hogy az az alapvető létélményem, hogy nincs elég időm és nincs elég terem. Egy aktív álomsorozatos időszakomban is visszatérő téma volt a tér és időbeli akadályoztatottság. Szerintem ez nem egyedi.

Felírtam mindig az álmokat és egy nagy katyvasznak láttam. Nekiültem, hogy jó, akkor van-e benne vmi visszatérő elem. A pozitív álmokat érzelmi, testi szabadságként, a negatívokat pedig valamiféle akadályoztatottságként éltem meg. "Fogtam" a legdurvábbakat és felidéztem az álom lényegi képét. És hagytam, hogy változzon magától spontán a figyelem által. Ezt a gyakorlatot követően kalandos, színes álmok jöttek. Így visszanézve egyben jövőt előrevetítő álmok is voltak. Szóval talán érdemes ránézni erre az "anyagra", ami belőled jött és ilyen módon továbbvinni a pszichés kotyvasztólaborodba:)

Azt gondolom volt olyan nap, amikor olyan típusú álmok jöttek, amelyek rávilágítottak bizonyos hiedelmeimre. Többségében nem olyan álmok jöttek, amelyek ilyen típusúak. Ez valszeg azért volt, mert nem sikerült kellőképpen "mély" tudatszinten megcsináéni a szuggesztiót. Egyszer talán sikerült, a többi napon kevésbé. (Egyszer el is felejtettem.)

Ez igen:) és a kísérlet céljával kapcsolatban jutottál valamire?

Én ezt ma már ki is próbáltam egy témában, meglátjuk milyen sikerrel :)

No megjöttem a beszámolóval. :) Bocsánat, akinek hosszú :)

Úgy csináltam, hogy amikor felébredtem, rámondtam mobilra az álomtöredékeket. Sokszor egymás után többet, ahogy éppen eszembe jutottak. Utólag pedig leírtam őket egy doksiba, azt copyztam be ide, ellátva pár megjegyzéssel (amiből lehetett volna sokkal több, de nem akartam túlzásba esni, így is kap tőlem adott időben egy-egy Túró Rudit, aki képes volt végigolvasni :) )

Május 8., kedd

5:15

1. Elég bonyolult, mozgalmas álom, egymás után ugranak be a különböző részei kb 25 perc alatt, úgy próbálom összerakni a történések megfelelő sorrendjét. (Amit nagyon nehéz meghatározni.)

Valamilyen csoportos csapatjátékban veszek részt többedmagammal. Különböző színű (egyik szín arany, talán zöld a másik), furcsa, nem egészen téglatest alakú (rövidebb oldalán háromszög alakú rész hiányzik, hogy téglatest legyen) dolgokat kell csúsztatni, lökni egy derékmagasságban levő pályán. Hosszúkás, különböző színű papírt kell perforáció mentén tépni és a neki megfelelő színű téglát ráhelyezni és így csúsztatni. Nekem kell tépni a papírokat, amit elég gyorsan kell csinálni. Úgy érzem, nem megy olyan könnyedén, mint ahogyan mehetne. Azt a megélésem, hogy talán nem vagyok benne olyan jó. A téglacsúsztatásnál, valakiknek felfelé is kell később csúsztatni a téglákat egy meredekebb pályán (sínen?). Talán kérdezem is egy csapattársamat, hogy ez mennyire nehéz, de ő azt mondja nem nehéz. Talán abba is hagyom, vagy csak jelzem, hogy ez nekem nem megy, de ez utóbbi nem biztos.

(A téglacsúsztatás mintha már egy következő játék lenne, nem az első. Lehet az a komplex játék volt előtte, amit olyan nehéz leírni, aminek az elején az a rács volt emberekkel. Lásd később)

Helyszínváltás: megyünk le ketten egy zárt folyosószerű, szűkülő „pályán”. Lejutva egy helyiségbe, kell majd valamit csinálnunk. Mintha az előbb leírt téglás csúsztatásra készülnénk (mert hogy a fenti még csak gyakorlás volt), ehhez képest más feladat vár a lenti helyiségben. Van már lent valaki, nagy darab nő, talán valami „békefenntartó”, furcsa kommandós szerelésben, aki háttal állva csinál valamit. Játékostársam mondja, hogy ”sokkoljam” őt a kezemben levő furcsa szerszámmal. Két kézzel kell fognom valami hosszúkás, fémes szerszámot, ezzel kell „kiütnöm”. Először a kezeihez érintem hozzá, amelyek csuklónál egymáshoz közel vannak (mint amikor bilincsbe van az ember keze), aztán pedig a háta mögé teszem, lehet ott még hozzá sem ér. Mintha megrázkódna, vagy megijedne. Hogy miért kell kiütnöm, nem világos. Lehet a nő és egy másik illető, aki közben eltávozik a helyiségből a játékban egy nehezítő, bennünket akadályozó váratlan tényező lenne, akiknek az a feladatuk, hogy késleltessenek bennünket a feladat teljesítésében. Idő szorításában vagyunk, valamit gyorsan kell megcsinálnunk, de mintha kicsúsznánk az időből. Valamilyen furcsa (átlátszó?), kajákat(?) tároló dolog/szekrény(?) is van a helyiségben, talán azzal kellene valamit csinálni (kinyitni? és kivenni a tartalmukat?). Nem tudom pontosan, hogy kaja van-e benne, de valami gusztustalan dolog. Talán már el is kezdik magyarázni, mit kellett volna csinálnunk, mi lett volna a feladat.

Másik álomhelyszín, de szintén valami játékos verseny: nem tudunk végigcsinálni egy pályát, mert az időből kicsúszunk és egy másik csapatnak filmet kell forgatni, pontosan kell kezdeniük. Nem látjuk már a játékot, mintha megszakadna valamilyen összeköttetés, vagy közvetítés/kapcsolat (képernyőn keresztül) Valaki (a csapatból talán? vagy játékszervező?) szabadkozik, sajnálja, hogy nem tudtuk végigcsinálni, de mindenképpen a másik csapatnak kellett következnie. Talán majd máskor sikerül, esetleg bepótoljuk.

Van egy része az álomnak (a történések sorrendjében nem tudom elhelyezni), amikor elmondják nekünk, hogyan kellett volna megcsinálni egy feladatot: kitalálni 4 emberről akik egy rács mögött vannak, hogy kik ők, hova tartoznak(?). Egy részében a játéknak mondom egy csapattársnak, aki valamilyen vezetőféle szerepet vállalt megára, hogy jegyezze meg kik tartoznak hozzá, mert majd később ez fontos lesz.

Ez egy rendkívül bonyolult, komplex álom, sok történéssel, változással, hasonló tematikával az egyes álomrészek között. Nem tudok többet felidézni.

2. Mintha egy rendezvényt szerveznének mások. Odamegyek ismerőseimhez, barátaimhoz, akik egy játékot játszanak. Örülök neki, hogy vannak itt ismerősök, leülök hozzájuk. Mintha valami labdaszerűvel játszanának, esetleg pöckölni kell valamit. Én is mintha bekapcsolódnék kicsit a játékba. Kellemes érzés, hogy csatlakozhatom hozzájuk, hogy ismerem őket.

Megjegyzés: az első álomrészélet leírásában visszatérő motívum a sikertelenség mind egyéni, mind csapatszinten, valamint a késlekedés. Nagyon részletes álom, amiből ennek ellenére nagyon sok részlet elveszett. Nehéz volt összerakni, a részletek sorrendjében is több esetleges tévedés lehet. Több helyszínen zajlik, mindegyikben valami csapatos játékhelyzet jelenik meg.

Május 9. Szerda

IÁSZK szuggesztió 2. nap, ami érzésre, nem sikerült nagyon jól

Ébredés 2:53-kor

Testnevelésórán kellene igazolni valamilyen óralátogatást vagy hiányzást. Összekapcsolt papírlapokat hajtogatok és keresem a helyes sorrendjüket, mert a tanár olyasmit kérhetett korábban, hogy ez sorrendben történjen meg (talán fénymásolnia kell). Nekem nem sorendben van, és ez elég kellemetlen. Sorban állnak utánam mások, mintha az én igazolásom is kellene nekik, és úgy érzem, miattam most akadályoztatva vannak. Elém jön valaki, vagy szándékosan engedem magam elé őt. Közben tudom, ha nem sikerül elkészülnöm, amire ő végez, akkor hajlok arra, hogy majd később pótoljam be esetleg. A tanár férfi, elég szigorú. Dühös vagyok, valószínűleg magamra, elég kellemetlen a helyzet.

Megjegyzés: előző napi álomban színes papírok, itt most papírlapokat hajtogatok. Ismét nem sikerül valami, akadályoztatás újra megjelenik, de most mintha én akadályoznék másokat.

Másik álomrészlet:

Jéghokihoz vagy floorballhoz hasonló játékot kezdenénk játszani többen, ehhez kezdünk el gyülekezni, és készülődünk. (Már a pályán vagyunk, talán ütögetünk már, de még nem indult el az igazi játék)

Megjegyzés: előbb tesióra, most egy sport.

10. Csütörtök (IÁSZK 3. nap)

Ébredés 5:18-kor 

Valamilyen futball meccs zajlik éppen. Valamilyen olyan fogadást tehettem, hogy legalább két nem fejesből született gól lesz, amit azonos csapat szerez. Mintha utólag már tudnám is, hogy a végeredmény sok gólos: talán 7 gól esik a meccsen és döntetlen lesz – ami focimeccsen lehetetlen; 3,5-3,5 lenne, és ez nem lehet, de ez nem tűnik számomra meglepőnek az álomban. Mintha tv-ben nézném, és azon kell drukkolnom, hogy ne fejjel essenek a gólok.

Megjegyzés. Újabb sport. Első napi álomban volt egy jelenet,  amikor képernyőn közvetítés megszakadt, most is tv-n nézem a meccset.

11. Péntek

IÁSZK 4. nap; szuggesztió este lehet elmaradt

Későn feküdtem, 1 óra után

Az álom fontos részei nem maradtak meg, pedig több percet fordítok arra, hogy fel tudjam idézni.

Nagyobb társaságban vagyok, esetleg középiskolai haverokkal, ismerősökkel, de ez nem tiszta. Egy nagyobb teremben vagyunk, amiből haladunk kifele. Én valahogy egyre kisebbé válok a többiekhez képest. Próbálnak a többiek, vagy mások ártani nekem – nem tudom felidézni, hogyan. Próbálom valahogy visszaadni, visszavágni, revansot venni rajtuk emiatt. Visszafordulva, mintha megtaszítanám a nálamnál magasabb emberek tömegét, tudva, hogy majd ezáltal elkezdenek majd dőlni, és mint a dominók, az egész tömeg el fog dőlni. Egyikük (vagy többen) meg akarna/-nának dobni valamivel, amit én talán elkapok. Aztán mintha azt akarná(k), hogy valakit hagyjak békén, vagy ne legyek körülötte. Én pedig mondom, hogy ezt nem tehetem. (Talán az is benne van az álomban, hogy azért nem tehetem, mert  szeretem, de ez nem biztos) Vagy én vagyok az apja annak, akivel viaskodom; vagy ha nem is, mindenesetre nálam fiatalabb.

Megjegyzés: érdekes volt, ahogyan egyre kisebb lettem és mentem össze.

12. Szombat

5:38

IÁSZK utolsó napja

Sajnos az álom jó része úgy érzem, nincs meg.
Ülünk egy társaságban, emberek búcsúznak el egymástól. Talán valami későbbi találkozókat szerveznek, mint hogy ha valami ünnep előtti találkozók lennének. Mintha egy ismerősöm is ott lenne. Telefonon felhív valakit röviden. Mintha azt terveznék, hogy ők is találkoznak. Van ott egy srác, akivel talán találkozom majd később (?). Aztán megyek hazafele, arra, amerről jöttünk, villamossal egy másik ismerősömmel. Beszélgetünk, kevéssé figyeljük, merre kell menni, talán ő figyeli, hogy arra, amerre jöttünk. Átvillan bennem, hogy jár-e még az a villamos így estefelé, amivel jöttünk.

Mintha egy rokonommal is találkoznék vagy beszélnék az álom másik részében, de ez nem biztos.

Megjegyzés: egyik nap, már ezen a héten, tehát ez után az álom után, egy összejövetelen voltam, ahol az álomban telefonáló illető beszámolt róla, hogy találkozott a résztvevők számára egyaránt ismerős, jelen nem levő illetővel, aki nagybeteg. Elmondta, nagyon jót beszélgettek, jó hangulatban és a közös ismerősünk szívesen veszi, ha személyesen nem is, de legalább telefonon felhívjuk, vagy ráírunk viberen. Az álomban és a valóságban is megjelenő motívum az ismerős, a telefonálás eméítése, találkozó szervezés illetve az ünnep előtti időszak (ugyanis Pünkösd előtti héten történt az összejövetel). Nem akarom mindenképpen ráerőszakolni a prekognitív jelzőt az állomra, de mindenképpen érdekes az egyes motívumok megjelenése.

6:24 

Mintha utolsó tornaórám lenne. Éppen átöltözünk egy ismerőssel. Pakolok ki cuccokat a táskából, egymás mellett öltözünk. Készülődés közben talán kérdezem tőle, hogy kint vagy bent leszünk. (Azzal a céllal, hogy milyen ruhát vegyek fel.) Talán hosszú ujjúban vagyok illetve tornacipőben. Ez utóbbi lehet, nem annyira tűnik a legjobb választásnak, ha végül is kint leszünk. El tudjuk képzelni, hogy kimegyünk, mintegy elbúcsúzva a kinti tornaóráktól is. Késésben vagyunk, 7-től lenne az óra, de már negyed van. Az ismerősöm hamarabb elkészül és megy előre, én pedig utána. Bonyolult útvonalon lehet eljutni az öltözőhelytől a torna helyéig. Nehéz leírni az útvonalat. Mintha egy korábbi (talán előző esti) utamra visszaemlékeznék, amikor (talán előző irányban mentünk ezen az úton.) Az öltözőben mások is vannak. Van nálam kulcs. Többen most is ott öltöznek, illetve jönnek vissza, így átvillan bennem, hogy akkor nem is tudom, vagy nem is kell majd bezárnom az öltözőt. Több helyiséges öltözőről van egyébként szó, ami nem csak öltöző: vannak, akik csak ott üldögélnek (mint egy étkezőben asztaloknál?), vannak, akik pingpongoznak – éppen egyik pontot ér el, amint elmegyek mellettük. Mintha egy diák focicsapat is ott öltözne. Nem világos, ki az ismerősöm: egyrészt egy mostani ismerősöm neve ugrik be, miközben megyek: hogy ő megjegyezte az útvonalat. (Az előző álomban pont ez az ismerősöm szerepelt, amikor mentünk a villamossal) De mintha közben mégsem ő, hanem egy másik, általános iskolai osztálytársam lenne, akivel együtt megyek. Mintha tudnánk, hogy a tornaórán lányok lesznek, és mi ketten vagyunk fiúk. Tudom, hogy a tanárnő a gyermekkori tornatanárnőm, de őt nem látom.

Utcán is kell menni, egy szakaszát nagyon vékony hólepel borítja.

Az út egy szakaszán nagyon próbálok sietni, de egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül, mert egyfolytában lassulok. Már-már úgy megyek csak, mint egy lassított felvételen. Miközben alig bírok haladni, olyan gondolatok villannak be, „mi értelme / célja az életnek / földi létezésnek?”. A lassúsággal van valami kapcsolata annak a gondolatnak, hogy „megéli / megtapasztalja magát a Minden Létező / Isten”. Ez nagyon lassú mozgású szakasz egy kültéri ajtó (talán üveges vasajtó) előtt van, ami egy épületbe vezet.

Miközben megyek, beugrik olyan gondolat, hogy az utolsó tornaóra vajon milyen lesz: talán kosárlabdázni fogunk és még utoljára dobhatok kosarat.

Épületen belüli szakasza is van az útnak: egy aula vagy nagyobb terem ismerős, mintha előző este itt lett volna egy koncert és az együttesnek a felszerelése még mindig ott lenne. Megismerem, hogy jobb felé kell folytatnom az utamat egy folyosón. Az ismerősöm már ott van, aki közben úgy döntött, hogy mégsem tornázik, mert már túl sokat késtünk.

Megjegyzés: ebben és az előző álomban is van olyan motívum, hogy megyek vissza egy útvonalon, ahol korábban, előző este mentem.

Újabb tornaóra; korábban hiányzást kellett igazolnom, most lekésem.

Többfajta sport is megjelenik újra.

Nagyon érdekes volt amikor nagyon lelassult a mozgásom, és közben érdekes gondolatok jöttek. Mindkettő furcsa a maga nemében, együtt járva különösen érdekes.

7:20

Egy helyes fekete hajú, szemüveges, fiatal lánnyal beszélgetek, éppen mennénk el egy vendéglátó ipari egységből. Nálam még van egy pohár víz, amit még gondolom, megiszok, ezért még leülünk kicsit. Valamilyen „olvasóprogramról” beszélünk. Kapcsolat van a MOMO névvel, talán így hívják ezt a programot. Kérdezi, meg tudom-e nyitni. Játékosan elkezdünk egymás ujjaival játszani kölcsönösen. Aztán egyre bátrabban. Már hirtelen egy ágyon vagyunk, odafészkelődik hozzám, elkezdünk csókolózni. Kellemes jó érzés. És akkor csörög az óra és felébredek.

Megjegyzés:

Vettem az álom után egy ekönyvolvasót magamnak (mellesleg éppen azért, hogy az eddig nem olvasott Seth könyveket elektronikus formában el tudjam olvasni.) (Esetleges kapcsolat tehát az „olvasóprogrammal”).

Meg tudom-e nyitni – kérdezi a lány. Nos, első nap volt nehézségem azzal, hogy a már Kindle felhőben tárolt könyveket megjelenítsem az eszközön. Második nap sikerült.

:)

Nem vagyok slendrián. Azt írtam slendriánul csináltam.

Ok, ajánlat akkor egyéni kipróbálásra. 

A hatalompont gyak. sztem azért nem ajánlott a term hipnózissal pl, mert akkor a jelenre koncentrálsz, term hipnónál meg vmi olyat akarsz elérni, ami nincs a jelenben. Én legalábbis erre gondoltam, hogy ezért nem ajánlja. Egyébként csak annyit mond erről, hogy a nap különböző időpontjait válasszuk a két gyakorlathoz, nem azt, hogy ne csináljuk együtt.

Slendriánokat nem veszünk be a csoportba;)

Bocs, hogy ezt mondom, de szerintem nem szerencsés keverni szuggesztiókat, gyakorlatokat. Ha jól emlékszem, a hatalompont gyakorlatnál kifejezetten írja Seth, hogy ne csináljuk egy időben más - talán ilyen hasonló gyakorlattal. Én nem is látok összefüggést a beírt gyakorlat és az álomszuggesztió között. Viszont köszönöm, hogy beírtad, van két nagyon jó mondat benne:)

Seth egyik könyvében, The early sessions, találtam egy gyakorlatot, ami jó előgyak. lehet a többihez. angolul belinkelem, ha szükséges leírom a lényegét magyarul. Folytassuk a szarusat is, de lehet, hogy ez az egyszeri vizualizáció segít azt is hatékonyabbá tenni:

In your mind´s eye however imagine a run-down, shabby, deteriorating shamble of a house with rotting floorboards and sagging porches. Then imagine that it is burned to the ground and the remaining rubble carted away and burned. Imagine the land now free beneath it, open to the blessing of wind, rain and sun. Then imagine a new house being built there, of your preferred choice, with all new materials, of splendid design, and see this always in your mind where before you saw the previous image. Imagine the summer winds that blow over the land that now fills the interior of the house with scented air. Let the first house represent all negative ideas or constructions, and the new house represent the desired ideas or constructions. Have it firmly in your mind however as to what ideas these refer, specifically. The first object must be seen as completely destroyed, and the area cleared before the new object is imagined in its place. The first object should be deliberately destroyed. What relief to see 27 it vanish. The symbolism will help activate those forces that are necessary in any replacement of ideas. Any object you see can be used in place of the house. Do you follow me? If the exercise is done correctly it is literally impossible for the old idea to obtain any energy for its continuance and your attention is directed to the desired end. The object should be something you can visualize easily however. If you have difficulty imagining the deliberate destruction of the negative object, this is merely a sign of its hold. You may then instead imagine its destruction by an act of nature. The house being struck by lightning for example. If this is the case then the exercise should be continued until you imagine you yourself deciding upon and bringing about the destruction and replacement. If you are not ready to burn down the structure itself, imaginatively, then you are not prepared to rid yourself of the negative behavior, you see. The symbolic destruction is the real destruction. The symbolic creation is the real creation. Such exercises will cut down the physical time involved however.

481 session

Nekem se sok tapasztalat. Mondjuk elég slendriánul is csináltam...De örülnék, ha folytatnánk. Akár más gyakorlatokkal a későbbiekben. Lehetne ez egy ilyen pszichogym csoport:)

Elnézést, tegnap nem tudtam benézni az internetre, azonban Vanyai már belinkelte.

Még én se érzékeltem az Igaz Álmok hatását.

:) Készülök, készülök, de most is annyira álmos fáradt vagyok, hogy muszáj lefeküdnöm :) Fel van mondva mobilon rögzítőre, csak le kell írnom, nemsokára.. :) szerintem holnap :)

Igaz Álmok a Szaruból készült Kapukból

Nalam semmi nem tortent . 4 napon keresztul csinaltam lelkesen , meg az utolso 2 napra bevetettem a titkos fegyvert egy fagolyos karkotot es ahogy lefekudtem elmondtam a szuggesztiot. egy golyot arreb huztam aztan ujra . De ez sem segitett. Pedig ez a modszer nekem eddig aranyat ert. Igaz azt hozza teszem ezzel nem egybol veszed eszre.

DE ahogy eddig is az almok azok nem jonnek.

nemsokára...

Hol olvastad?

Oké, elolvastam a vonatkozó cikket. :) Izgalmas az egész. Az, hogy az Odüsszeiában is szepel, méky benyomást tett rám.

Elképesztő, hogy az ESP-osztálynak milyen tapasztalatai voltak, és itt nem csak erre a témára gondolok. Ha jól látom egyikük, George Rhoads híres szobrász lett.

Igen én úgy tudom, konkrét célja van az IÁSZK szuggesztiónak, illetve Seth szerint konkrét eredménye

Van célja?

Közben találtam még egy álmot feljegyezve, amiről megfeledkeztem. Ez rossz érzésű álom volt.

Én csak felszínesen tudtam, de nem értettem.

Én sajna kedden abbahagytam a dolgot, mert egész héten nagyon rosszul aludtam. Minden éjszaka felébredtem 2-3x, csak álömtöredékekre emlékszem.

Én nem tudtam.

Nemsokára én is összeszedem, amit tapasztaltam és leírom. Addig is viszont engem nagyon érdekelne, hogy azok közül, akik részt vettek most ebben, kik voltak tisztában az IÁSZK gyakorlat céljával és kik nem tudták? Csak kíváncsiság, semmi egyéb :)

Első napon valami "esszenciát" láttam magam előtt három lényeges részben, de nem tudtam vele mit kezedni. Második nap semmi, harmadik nap semmi, viszont éreztem magamon valami harmonikus állapotot folyamatosan a napok folyamán. Negyedik nap nagyon részletes és élénk álomemlékem volt, amit le is jegyzeteltem, olyan volt, mintha valahol a feudalizmus korában éltem volna, mert valami királyfifélékkel (testvérpár) voltam, egy lánytestvérük is volt, Barbara, és bár jelen voltam, részese voltam a történéseknek, inkább megfigyelőként éreztem magam felébredve, úgy értem, nem volt érzelmileg semmilyen komolyabb érintettségem. (lehet, hogy valami meglehetősen bugyutácska nőszemély voltam/vagyok ott, aki nem sokat ért a dolgokból) Ötödik nap semmi. Azóta se semmi.

Én is folytatom. Ahhoz képest, a korábbi egyszeri kísérletemnél milyen fantasztikus tapasztalásom volt, azt figyeltem magamon, mintha most nem tudnám olyan komolyan venni, mint akkor. Akkor bennem fel sem merült, hogy többször is megcsináljam, lehet, hogy ez a betervezett többszöriség elveszi nekem a dolgok súlyát.

ill. negyedik, ötödik napon (előző hsz javítás)

Az első nap ugyan emlékeztem az álmaimra, de semmi extra, napi események keveréke. A második, hatmadik napon úgy ébredtem, hogy hú ez vmi tök jó volt. Összetett, hosszú álmok, de csak kevés dologra emlékeztem. Éreztem viszont valami vitalitást mindegyikben. Annak ellenére, h a napi történések elég nyomasztóak voltak. A  harmadik és negyedik napon sajnos elalvásnál vagy egyéb gondolatok jártak a fejemben, vagy alig mondtam a szuggesztiókat, másris elaludtam. Innen nincsenek emlékeim. Én a magam részéről még néhány napig folytatom.

Nem igazán tudok tapasztalatokról beszámolni. Nem emlékezem az álmaimra, amikor meg igen, akkor annyira rohantam reggel, hogy nem volt időm leírni se. Egyéb különlegességet se tudok összefüggésbe hozni a kísérlettel. Én folytatom tovább.

Irgom-burgum! Kedves Kísérletező! Hogyan lesz ebből értékes tudományos publikáció, ha álposztokkal töltöd meg a lapot?! :D

Ez most itt a 2. komment. Tsak úgy.. :P Hah, mégiscsak kíváncsiak voltatok és megnéztétek, mi? :)

Holnap, 7-én kezdünk, 5 napon át végezzük a kísérletet, és a hatodik naptól kéretik a tapasztalatok megosztása, ami persze nem kötelező.

Seth így fogalmazta meg a gyakorlatot:

"A héten, mielőtt elalszol, mondd magadnak, ha akarod, hogy lesz egy "Igaz Álmod a Szaruból készült Kapukból". Mármost, ez egy szuggesztió, amit még az egyiptomiak adtak: a Szaruból készült Kapuk. Egyelőre nem akarom elmondani nektek, hogy mit jelent, csak arra kérlek benneteket, hogy adjátok magatoknak a szuggesztiót - azok közületek, akik akarják! - egy Igaz Álomért, ami harmonizálni fogja lényetek részeit. Ez része a szuggesztiónak! Kérjetek egy Igaz Álmot, ami a Szaruból készült Kapukból érkezik, [és] ami segíteni fog lényetek részeinek harmonizálásában."