Jól emlékszel, szerintem is az volt.

Nehéz volna azt gondolni, hogy ez nem prekognitív álom volt. (Jó ide ez a kifejezés? Jól emlékszem?)

Egész különös álmom volt a héten, olyan éjfél és hajnal három között ébredhettem föl 2022 03 11-én. Egy repülőtárgyat láttam éjszaka, ahogy kinéztem az ablakomon át, ami akár üstökös is lehetett, elmosódott volt. Csóvát húzott maga után, azzal a bizonyossággal tudtam, hogy közel van és a távolba ahova halad le fog zuhanni. Távolról láttam, hogy zuhantában vörössé festette az eget, mintegy érzékeltetve az erőszakos becsapódást is.

Másnap hallgattam a rádióban, hogy átrepült Magyarország fölött - jó "lassan" - talán 40 percbe tellett egy Tu-141-es drón, egy elég nagyobbacska féle katonai jármű. A kialakult Orosz-Ukrán helyzet miatt nem tiszta az egész szitu, de Horvátországban "landolt", de szerencsére amint tudom személyis sérülést, halálos szerencsétlenséget nem okozott. Állítólag nem fizikailag nem lőttek rá. Még el sem ismerik semelyik oldal, hogy ki fija borja lehetett.

Hogya valóság mélyebb szintjein persze kik és miként próbálhatták meg eltéríteni arról nincs fogalmam. A csóva amit húzott és álmomban üstökösként gondolhattam kicsit, simán lehetett a hajtómű energiája az éjszakai égbolton. 

Tökéletes megérzés! :)

Tegnap a kertben locsoltam, néztem a mángoldot, meg a rebarbarát, és az jött a fejembe, biztosan lesz olyan butuska, aki mángold képet tesz fel az FB-re, és rebarbarát fog odaírni. Még jól meg is néztem, hogyan különbözik a kettő levele a levélnyélre csatlakozásnál. Ma reggel az első átpörgetéskor ott volt egy kép mángoldról, és a cím az volt, ettél már rebarbarát?

Köszi! Hát nem, csak a büszkeségem sérült. :D

Hú de érdekes. Remélem, nem túl nagy baj történt...

Ma egy kellemetlen esemény ért. Amire már napok óta készültem, az balul sült el. Az érdekes az, hogy hétfőn volt egy álmom ami már elővetítette a mai sikertelenséget. Abban két olyan részlet is volt ami akkor nem tűnt érdekesnek, de ma kiderült, hogy tökéletesen értelmezhetőek a mai nap eseményei alapján, vagy pontosabban fogalmazva, előre jeleztek olyat ami csak ma történt meg.

Hopp, az idézetet nem lett volna muszáj bemásolnom, de mindegy, most már így marad.

Milyen érdekes, tegnap reggel munkába menet azon elmélkedtem, mi is a tér és az idő. Meditációm során már felfedeztem, hogy a kettő nem különül el egymástól, más szóval, az "itt és most" ugyanaz. Ha fejben "itt" vagy, akkor azt csak jelen időben, a mostban tudod megtenni, és ugyanígy, ha a most-ban létezel, akkor "itt" is vagy. Végeredményben azt gondolom, hogy a tér és az idő olyan mentális konstrukciók, melyeknek a "gyújtópontja" tebenned van, és ez azért lehetséges, mert ezek az emberből, pontosabban a tudatból vetülnek kifelé, valójában a tudatosság a tér és az idő "középpontja".
És ahogy ezen elmélkedtem, beértem a munkahelyemre, munkakezdés előtt átpörgettem a facebookot, és pont egy témába vágó Tolle idézet jött velem szembe. Hogy ez most a facebook nagyon okos algoritmusainak köszönhető, vagy valami másnak... ¯\_(ツ)_/¯

A TÉR ÉS AZ IDŐ VALÓDI TERMÉSZETE
Vedd fontolóra a következőt: ha nem volna más, csak csönd, akkor az számodra nem létezne; nem tudnád, mi az. Csak a hang megjelenésével válik a csönd létezővé. Hasonlóképpen, ha csak tér volna, és nem volnának benne tárgyak, akkor az számodra nem létezne. Képzeld el magad, amint a tudatosság egy pontjaként lebegsz a gigászi méretű térben, ahol se csillagok, se galaxisok, csak üresség! A tér hirtelen már nem is lenne hatalmas; nem is létezne! Nem lenne sebesség, sem innen oda irányuló mozgás. Legalább két viszonyítási pont szükséges ahhoz, hogy távolságról és térről beszélhessünk. A tér abban a pillanatban teremtődik meg, amikor az Egy kettővé válik. S ahogy a „kettőből” „tízezer dolog” lesz - ahogy Lao-Ce nevezi a megnyilvánult világot -, úgy válik a tér egyre hatalmasabbá és hatalmasabbá. A világ és a tér tehát egyszerre, ugyanabban az időben keletkezik. Semmi sem lehetne tér nélkül, s maga a tér mégis semmi. Az univerzum megszületése - ha tetszik, az ősrobbanás, a „big bang” - előtt nem létezett holmi hatalmas űr, ami arra várt volna, hogy megtöltsék bolygókkal. Nem volt tér, mivel tárgyak sem voltak. Csak a Megnyilvánulatlan létezett, az Egy. Amikor az Egy a „tízezer dologgá” vált, hirtelen - látszólag - már a tér is megjelent, és lehetővé tette a sokaság létét. Honnan jött? Talán Isten teremtette, hogy otthont adjon a világegyetemnek? Természetesen nem. A tér semmi, tehát soha nem is teremtődött. Menj ki a szabadba egy felhőtlen éjszakán, és nézz föl a csillagos égre! A sok ezer csillag, amit szabad szemmel látsz, csupán végtelenül parányi töredéke az univerzumnak. A legnagyobb teljesítményű teleszkópokkal már ma ezermillió galaxist lehet észlelni, és minden egyes galaxis egy-egy „univerzumsziget”, ami csillagok ezermillióiból áll! Ami azonban még ennél is bámulatosabb, az magának a térnek a végtelensége. A mélysége, nyugalma és csöndje annak, ami lehetővé teszi mindezen pompa létezését. Semmi sem lehet lélegzetelállítóbb és fönségesebb, mint a tér fölfoghatatlan hatalmassága és nyugodt csöndje! És valójában mi is az? Üresség, gigászi üresség.
Amit elménkkel és érzékszerveinkkel az univerzumunkban térként észlelünk, az maga az externalizált Megnyilvánulatlan. Ez Isten „teste”. A legnagyobb csoda azonban a következő: ez a nyugodt csönd és hatalmasság, ami lehetővé teszi a világegyetem létezését, nemcsak kívül, a térben, az űrben figyelhető meg, hanem benned, a belső világodban is! Amikor teljesen és tökéletesen jelen vagy, akkor az elme nélküli, csöndes, belső térként találkozhatsz vele. Ez benned van, és mélysége elképesztően hatalmas, bár nem mértani értelemben. A térbeli kiterjedés végső soron a végtelen mélységnek - az egyetlen transzcendentális valóság egyik alapvető tulajdonságának - a félreérzékelése.
Einstein szerint a tér és az idő nem különül el egymástól. Nem fogom fel ugyan teljesen, de ha jól értem, akkor szerinte az idő a tér negyedik dimenziója, és ő „tér-idő kontinuumról” beszél.
Így igaz. Amit kívül térnek és időnek érzékelsz, az végső soron illúzió, ám mégis van valamennyi igazságtartalma. Mindkettő Isten lényegi tulajdonsága: a végtelenség és az örökkévalóság. Ezeket úgy érzékeled, mintha lenne rajtad kívüli létük. A tér és az idő megfelelőjét a bensődben is megtalálod, és azok fölfedik valódi természetüket, s egyúttal a tiedet is. A tér belső megfelelője az elmenélküliség csöndes, nyugodt, végtelenül mély birodalma; míg az időé a jelenlét, az örök most tudatossága. Emlékezz, a kettő közt nincs különbség! Amikor a teret és az időt a Megnyilvánulatlanként - elmenélküliségként és jelenlétként - fölismered magadban, akkor a külső tér és idő továbbra is létezni fog ugyan számodra, de azok már sokkal kevésbé lesznek neked fontosak. A világ is létezni fog, de többé már nem kötöz meg!
A világ végső célja tehát nem a világban található, hanem azon túllépve - „transzcendálva” - leljük azt meg. Éppúgy, ahogy nem lennél tudatában a térnek, ha nem lennének benne tárgyak, a világra is azért van szükség, hogy fölismerhesd a Megnyilvánulatlant. Talán hallottad már a buddhista mondást: „Ha nem lenne illúzió, megvilágosodás sem lenne.” A Megnyilvánulatlan a világon és végső soron rajtad keresztül ismeri meg önmagát. Azért vagy itt, hogy lehetővé tedd az univerzum isteni céljának a kibontakozását. Ennyire fontos vagy!

/Eckhart Tolle – A Most hatalma/

Ilyen mértékű honlap látogatottság mellett ez valóban koincidencia. :)

Elég ritkán nézek be ide, de amikor igen, rendszeresen találok aznapi, vagy előző napi hozzászólást. Ami szintén ritkának mondható.

Igen, ha te megváltoztál, akkor gyakorlatilag a múltad is megváltozott. Én köszönöm a válaszod, eszembe juttatad, hogy lehetséges túllépni a múltunkon.

Nem tudom:) Minden esetre az a hozzáállásom, amit ott felismertem, lehet, hogy belül megváltozott, mert eltűnt az életemből az az aspektus, amitől hasonló képpen szenvedtem a jelenben. És köszönöm a kérdést, mert ez nekem már feledésbe merült, és most láttam rá, hogy bele kellett gondolnom:)

Sikerült megváltoztatnod a múltad?

Nemrég egy furcsa nehéz kapcsolat folytán az az ötletem támadt, megpróbálok belenézni "előző" életekbe. Jött is kettő. Majd az az ötletem támadt, ha a mostani életben lehet múltat megváltoztatni, mi lenne, ha itt is csinálnék ilyet. Igazából nem komolyan álltam neki, inkább "játékos" kísérletként. Ami etután jött, katartikus élmény, felismerés, megértés volt. De a lényeg - mint koincidencia -, egy két napra rá valahol ajánlották Dr. Daubner Béla videóját, és aztán ezt találtam, amit belinkelek. Erről beszél, hogy pszichoterápia során előző életbeli eseményeket megváltoztattat a pácienssel, és sok esetben megoldódik a probléma a jelenben. Amiért plusz belinkelem, nagyon tetszik, ahogy a felelősségről beszél.

https://www.youtube.com/watch?v=IWNNHEl8LDY

Nem hallottam még erről a cenzúra- dologról nála. Persze elképzelhető, ezzel a testtel-tudattal, és elismertséggel, csak nekem kicsit fura infó, lehet, hogy idealizálom magamban kissé a palit.:)

Tobb mint erdekes:)) engem megfogott ez az amolyan "fricska".

De volt egy olyan visszhang is hogy "elment az akadaly" mivel allitolag , sok mindent cenzurazott. 

(és persze hogy Einstein születésnapján)

Van abban valami tudati játék, hogy Hawking 3. hó 14-én szenderült jobblétre(Pi). Nem az én érdemem a felfedezés, csak figyelemreméltónak találtam, és nem is a testi halálán való viccelődés volt a célom vele.

Egy órája azt gondoltam, fel kéne venni a Mechanikus narancs c. filmet. Megkerestem, angolul van fenn a kérdéses lapon, és nem találtam egyértelműen paszoló feliratot hozzá, így letettem róla. 40  perc múlva visszamentem a feliratos oldalra, és az új hozzászólások között találtam egy 3 órával korábbit, ami azt jelzi, hogy a Mechanikus narancs ezen felirata jó ahhoz a verzióhoz is, amit én kerestem. Így azután letöltöttem:)

1. Tegnap beszélgettem a feleségemmel arról, hogy milyen érdekes hely lehet Texas, régóta szeretnék eljutni oda. Ma reggel olvasom, hogy elfogadták Texasban az illegális bevándorlásellenes törvényt.

2. A múlt héten láttam egy gigabike-ot (https://www.youtube.com/watch?v=0LSCmPIECB4), és azon gondolkodtam, valahogy össze kellene rakni egy ilyet csinálni, csak kisebb kerekekkel és tetővel. Tegnap este ezt jött velem szembe a neten: http://lajk.startlap.hu/2016/04/18/ugy-nez-ki-mint-vilag-legkisebb-autoja-de-nezd-mi-tortenik-amikor-kinyitja-az-ajtot-elkepeszto/

De inkább ne probáld megjavítani, mert féltem a weblapot.

box-sizing: border-box;

:D Jah tényleg erről is van koindenciám, ez jóval vidámabb, mint ez.
Most tanulok Html-t és Css-t - tudom bocsi. na - nem akartam!
De megtaláltam a honlap Css alapjait Cssgardenen :)

Amúgy ezt akartam még linkelni:
http://www.thinking-minds.net/carl-jung-synchronicity/

Nem tudom, az koencidencia-e, hogy valaki az öngyilkossággal kapcsolatban kérdezett, de gondoltam, még majd átgondolom, mit lenne jó erre mondani, aztám más felé néztem, épp mellettem volt az egyik kötet, amiben nézelődtem tegnap, és most is eszembe jutott valami amit meg akartam keresni, de egy másik könyvben, azt ütöttem fel, ami mellettem volt, összetévesztve avval, ami a fejemben volt, egyet-kettőt lapoztam, és oda értem, ahol az öngyilkosság szerepelt egy mondatban.

Ezt már régebben le akartam írni, csak elmaradt.

Amikor a földrengésről fordítottam egy Seth szöveget, éppen az olaszországi földrengésről tudosítottak a tévében. Valaki kérdezett egy témában egyik nap, és aznap épp olyan témához értem a fordításban. És volt egy harmadik, csak azt elfelejtettem:)

Miután megnéztem a Pillangóhatás 3-at ma (lásd lenti posztok), rákerestem neten, milyen időutazós, alternatív valóságos filmek vannak, amik érdekelhetnének.. Az egyik a Forráskód című volt, amit kiírtam a listámra. Pár perce kapcsolgattam a tv-t, a Cool Tv-n 19:15-től ment éppen ez a film. Sajnos lekéstem.

Ez jó! :) Hajrá! :)

Koincidencia: kb. 20-25 perce olvasgattam a Pilangó hatás 3-ról a port.hu-n, és írták a kommentelők, hogy elég jó, és arra gondoltam, hogy lehet, hogy meg kellene nézni.:)

Pár napja olvasom az Ismeretlen valóság I-et.

Ma feljöttem ide és látom, hogy Tida nyitott egy új topikot, amiben lefordította az Ismeretlen valóság II. elejét. Ez lenne az egyik koincidencia.

Még évekkel ezelőtt itt a fórumon volt szó a Pillangó hatás c. filmről, ami arról szól, a főszereplő visszamenve a múltba akarva vagy akaratlanul megváltoztatja azt, ezáltal megváltozik saját alternatív jelene is. A film 3. része Pillangóhatás 3.: A jelenés címmel már évek óta hever felvéve a digitális médiaboxomon. Ma úgy döntöttem megnézem. (Ez csak részben koincidencia, azt gondolom, a könyv olvasása hozta meg az "ihletet"). A film végén a stáblistában látom a rendező nevét: Seth Grossman. Ez is csak apró érdekeség, de vicces, hogy Seth a keresztneve. (Tudom, létező angolszász keresztnév, mégis vicces volt.)

Nem érzem túl nagy koincidenciának, inkább érdekesség. Flan másik topikban feltett kérdése kapcsán pár oerce elkezdtem olvasni a The Way Toward Health-et. Az előszó második oldalán Rob Jane halálának időpontját említi: 1984. szeptember 5-ét. Ma szeptember 5-e van. Pontosan 32 éve történt.

Ma amikor az órásnál vártam egy pár percet, a rádióban pont egy olyan lélektani problémát említettek röviden, amivel már sok éve küszködök. Félóra múlva a közeli ABC-ben a csereberére kirakott könyvek között egy pozitív gondolkodásról szóló könyvet találtam. Ezek a semmit mondó, tucat önsegítő könyvek nem érdekelnek, de azért belelapoztam. Megint csak olyan viselkedési minták leírásába botlottam amiket magamban hiányosságként ismertem fel, egy részüket nem is túl régen.

Ma aludtam nap közben egy kicsit, és egy nagyon érdekes álomra ébredtem.

Régen meghalt nagyapámmal, anyámmal, valós családtagjaimmal történtek az események, nagyon valóságos jelleggel. Amikor indultunk valahová, még a cigimért is visszamentem álmomban induláskor. Egy hatalmas házban laktunk, ahová nemrég költöztünk, nagyon szép lépcsőkön mentem felfelé a különböző szobákba, amik nagyon tágasak voltak. Ott, álmomban az fogalmazódott meg bennem, hogy ha nagy házzal, szobákkal álmodik az ember, akkor az azt szimbolizálja, kitágultak a pszichés lehetőségei, a psziché szobái, miközben élvezettel szemléltem a nagy tereket az új házban.

Az imént erősen úgy éreztem, megnézem, milyen idézet van feltéve a facebook-os Sethközösség oldalra (elég régen néztem be oda). Ez az első két mondat:

"Egy részed tudatosan emlékszik minden egyes álombeli találkozásra, tapasztalatra. Az álmokban nincs több hallucináció, mint a fizikai életben."

Délelőtt eszembe jutott egy ember aki már régóta nem hívott fel (mondjuk nem is hiányzott), nem is gondoltam rá legalább fél éve. Délután természetesen felhívott ez a személy.

Ma este egy akciós ár kiírására nézve jutott az eszembe, mi van ha valaki egy normál boltban próbál alkudni? Eljátszottam a gondolattal, miképp utasítja el a boltos, hiszen nála kötött árak vannak. Erre most pont egy ilyen tárgyú vicces feliratot találtam a FB-on.

Ez már felveti az időutazás-paradoxon témáját: ha visszamegyek a múltba, és megakadályozom saját születésem, akkor velem mi lesz? Ha meghoztam egy rossz döntést, és visszaüzenek múltbéli énemnek, hogy döntsön másképp, akkor...? Gondolom, itt a valószínűségek játszanak szerepet.

Ha jól emlékszem, Seth azt mondja, hogy elég gyakran kapunk ilyen információt jövőbeli énünktől, enélkül a mi fogalmaink szerinti fejlődés nem is mehetne végbe (azt hiszem ezt mondja). Bár azt nem teszi hozzá, hogy ez a jövőbeli énünk valószínűsége fizikailag is megtörtént-e. Valahogy úgy fogalmaz, hogy sejtes szinten a sejtek tudatában vannak valószínű jövőbeli változásainak. Egyébként van gyakorlat is a múlt megváltoztatására.

Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy koincidenciának számít-e: egy képzés vizsgáján, közel száz tétel közül 1 db-ot nem néztem át. Mielőtt bementem volna vizsgázni, 5 perccel előtte gondoltam azért kicsit belenézek. Hát kihúztam...

Más: még régen egy társaságból mentünk hazafelé. Pontosabban mentem. Előttem 30-40 méterrel ment a társaság másik tagja, szintén egyedül. Nagyon erős megérzésem volt, hogy valószínűleg most láttam utoljára. (A társaság mindegy mi volt, rendszeresen (1-2 hetente talán) jöttünk össze vagy fél évig. Később sajnáltam, hogy nem láttam többet. Volt olyan is, hogy amikor eszembe jutott, szinte "visszaüzentem" régi önmagamnak az időben, arra az estére, hogy menj utána, beszélj még vele, mert többet nem találkoztok.

Seth valahol írja, hogy néha lehetséges jövőbeli énünk üzen számunkra, amikor valami nagyon erős biztos megérzésünk van valamivel kapcsolatban. Eszembe jutott később, hogy lehet akkor is ez történt? És aztán később tényleg én üzentem vissza saját magamnak? A választ egyelőre nem tudom, de eszembe jutott, milyen érdekes lenne, hogy ha valamit nem úgy csináltam, ahogy szerettem volna, akkor amikor ez bebizonyosodik, kicsit ráhangolódva a régi rossz döntésre, "üzennék" múltbeli énemnek, hogy máshogy csinálja. Az merült fel bennem, egy ilyen szokás kialakítása, hátha hozzájárulna, hogy a mindenkori jelenemben több megérzésem legyen. (vagyis üzeneteket kapjak jövőbeni énjeimtől, amiket valójában én küldök majd vissza pár nap múlva, ha nem jön be a döntésem, vagy éppen nagyon bejön, és ezt akarom megerősíteni.)

Pár hete birizgált egy gondolatfoszlány, hogy előbb-utóbb nem fog beindulni az autóm, de azt nem tudtam , hogy mikor és hol. Erre a héten a 3 éves akkumulátor megadta magát egyik pillanatról a másikra, szerencsére itthon, nem vidéken.

József Attila verseket olvasgattam pár hete, utána azon töprengtem, hogy ha én zenésíteném meg a "Tudod, hogy nincs bocsánat"-ot, milyen lenne.
Tegnap kutakodtam Deezer-en, kerestem egy előadót, mikor a találatok közt feldobta egy ismeretlen szerző dalát, aminek a címe az volt, hogy "Tudod, hogy nincs bocsánat".

Megnyitottam egy olyan honlapot amit már jó pár hete nem néztem meg. Talán 2 másodperc volt a váltás, közben átvillant a gondolat bennem: mi lenne, ha ez a honlap megszünne? Fél másodperc múlva a következő felirat fogadott:  site has Closed.

24 órán belül kaptam egy kellemetlen levelet, elromlott a segédmotorom, a videóm és a netem is elment, utóbbi hálistennek megjavult, meg pótvideó is akadt. Remek nap volt.:/

7-8 napja a New Horizons űrszondáról olvastam. Az jutott az eszembe, milyen rossz lenne, ha sok év utazás után épp most romlana el a szonda. (Egy gyerekkori kisregényre emlékeztem, amiben a Plútót rosszindulatú lények lakták.)  Egyszer csak megdöbbenve olvasom a hírt: Július 4-én váratlanul megszakadt a kapcsolat a Plútó felé tartó New Horizons űrszonda és a NASA irányítóközpontja között. Szerencsére a hibát azóta javították, de többnapi kiesést okozott a kutatásban.

Van egy téli cipőm, ami legalább 15 éves, de lehet, hogy több, és még mindig cipő, és teljesen vízhatlan. A napokban néztem, milyen gyártmány ez, és arra gondoltam, ilyeneket ma már nem lehet kapni, meg milyen kár, hogy ezt a márkát sem. Vágyakozva gondoltam a régi szép - minőségi - időkre.

Aztán tisztítóba vittem valamit - még poénosabb, hogy egy kisvárosban -, és a tisztítóban cipészet is működik. Meg cipőket is árulnak, egyetlen féle márkájút. Amíg várakoztam, nézegettem a cipőket, és egyen megakadt a szemem. Kérdeztem az eladót, mit tudnak ezek, hogy ilyen drágák? Pont olyanokat tudtak, amikre nekem szükségem volt:), és hát vettem egy cipőt. Itthon nézegettem, és akkor esett le, hogy na milyen márka?:) Ugyanaz, mint az a régi cipőm.

Neked meg hol a belsőérzékelés beszámolód??:)

Ööö.. Mókás zsiráf alakú plüsspárnát?:)

A minap egy filmben mogyoróvajat majszolt egy szereplő, és arra gondoltam, annyira kíváncsi lennék, milyen az, de valószínűleg sosem fogom megtudni. Na és mit reklámoz éppen egy áruházlánc?

És rögtön egy újabb:) Jó régen nem írogattunk ide, miután beírtam az előző hsz-t, meglátom atta nevét egy mostani beírásnál. Egyszerre jöttünk:)

Pár hete elővettem "A psziché természetét", és egy rész nagyon megragadt bennem. Sokat morzsolgattam magamban, "dolgozott bennem". Az események jelentőségek általi szerveződéséről szólt. Ma eszembe jutott, benézek "A tudat ébredése" facebook-os oldalra, és mit látok? Pontosan ez a rész az utolsó bejegyzés.

Még olyanokkal is kapcsolatban vagyunk, akiket ebben az életben nem is ismerünk:)

Szia Roy!

Szüleim egyik szomszédja volt. Gyakran találkoztam vele, de általában csak köszöntem, vagy néhány mondatot beszéltem vele. Karácsonykor amikor szüleimhez mentem, egy gondolat suhant át rajtam. Kb.: Mi lenne, ha most halna meg M. bácsi? v. Mi van ha most halt meg? A lényeg, hogy kérdés volt. Furcsa volt, mert bár régóta beteg volt, elég jól nézett ki, nem gondoltam volna, hogy mostanában megy el. Kedveltem, de nem voltam szoros kapcsolatban vele.

Üdv,

    Atta

Szia Atta

Esetleg el tudnád mondani pár szóban, az idős bácsi halála megérzésének a körülményeit? Hogy jött meg az információ (vágom, a belső érzékeken keresztül, de mégis: egyszerűen jött egy érzés - milyen is?? -, álmodban esetleg, hirtelen szomorúság tört rád és eszedbe jutott a bácsi, az adott tevékenységedhez abszolút nem kapcsolódó módon eszedbe jutott, hogy a bácsi lehet meghal, vagy?..)

Értelemszerűen csak így általánosságban érdekelne.. Esetleg még annyi, hogy mennyire voltál vele érzelmileg szoros kapcsolatban?

Üdv,

Roy

Karácsonykor egy idős, beteg bácsi halálát éreztem meg. Ma eszembe jutott, hogy akár találkozhatnék valakivel akivel évek óta nem beszéltem. Este a villamoson össze is futottam vele. Ez utóbbi esetben azért legalább részben tudatosan vonzottam be, mert más okból eszembe jutott és akkor kezdetem gondolni a találkozásra.

http://www.urbanlegends.hu/2012/01/veletlen-parhuzamok-a-mindennapokbol/

Most, hogy keresgéltem a windows probléma körül, találtam egy magyar nyelvű cikket róla. Erre tessék, abban is az elég ritka galibát okoz kifejezést használják. Na, már egy önálló gondolatom sincs, csak csupa koincidencia. :)

A legutóbbi Windows frissítésnél amíg várakoztam azon kezdtem gondolkozni: mi van akkor ha rossz a frissítés? Az ember letölti, aztán el se indul az egész. Inkább meg is nyugtattam magam: nagyon alaposan, sokszor letesztelik a frissítéseket, ezért nincs velük baj. Korábban sose jutott eszembe az a probléma. Tegnap megdöbbenve olvastam, hogy a legutóbbi Windows frissítés hibás volt, ne tegyük fel, vagy ha már fent van töröljük. :o

(Nálam még nem csinált galibát.)

"A baj nem jár egyedül".

Vajon, miért, ha éppen így van?:) Ez egy alaptalan hit, ami kukába való.....

Nem elég a bajom, kaptam egy kamarai vizsgálatot olyan ügyben, amit nem végeztem el, holnaptól napi 4-5 órában pótolhatom az elmulasztottakat. "A baj nem jár egyedül.":)

Szüleimnél én vettem fel a telefont. A néni így mutatkozott be: Györgyné vagyok az ötödikről. Húsz másodperc múlva a TV-ből ezt hallottam: V. György Szálló. :)

Ma hamburgert vettem az egyik gyorsétteremben. Míg fizettem arra gondoltam: ki kéne próbálom  a csirkehúsos változatot. Miután megkaptam a szendvicsemet elég szokatlan volt az íze. Megnéztem a dobozt, csirkehúsos volt. Lám, már megjelent a telepatikus kiszolgálás is. ;)

Tegnap a jóideje eladott lakásomban lévő cirkón járt az eszem, meg hogy hogyan mutattam meg az új tulajnak, hogyan kell utánatölteni a vizet, szinte ott voltam a régi lakásban, és utána csodálkoztam, hogy ez most miért jutott eszembe. Olyan nagyon furcsa "ottlevésnek" tapasztaltam ezt a kis mentális epizódot. Erre ma jött egy vízszámla, igen tetemes összegről, az új címemre, a régi lakásomra szólva, amihez már semmi közöm.

Hoppá! Ez eszembe se jutott. :) Mondjuk, elég messze volt tőlem és épp leszállt, de tigrisugrással én is kiszállhattam volna. :) Nos, ezentúl igyekszem majd kevésbé elcsodálkozni, ha valaki az álmomból szembe jön velem. :)

De ugye elkérted a számát?!

Egyik éjszaka álmodtam egy nővel. Álmomban rúdtáncos volt és a barátnőm. :))) Ezt annyira furának találtam, hogy megjegyeztem az arcát. Délután a villamoson megláttam ugyanezt az arcot. Csodálkoztam is egy kicsit :)

Szinkronicitás. Egy hónapja beszélünk arról az állandó megbízómmal, hogy megvesszük az autómra az éves autópályamatricát, felesben. Egy hónapja ígéri, hogy behozza, nem hozza. Ma mentem hozzá, reggel 9-kor megvettem a matricát, lent (vidéken) ő fél 11-kor jön be a frissen megvett matricával. Megvettük másfél órán belül ugyanarra az autóra az éves autópályamatricát. Állítólag visszaadják az egyik árát némi illeték és utánajárás ellenében.

vagy persze:) arbat.hu - üzletek

Tegnap mondtam Anyámnak, h tavaly hozott az egyik kollégám kvaszt és az nagyon ízlett nekem. Mondtam is neki, hogy majd vegyen nekem is, de hónapok óta nem hozott, igaz nekem se jutott eszembe vasárnapig. Erre ma szólt a kollégám: képzeld, bezárt az orosz bolt, pedig neked is akartam venni kvaszt.

(Az örök kérdés: megérzés v. valóságteremtés? Vagy persze mindkettő. :) )

De persze dobj fel izgalmas gondolatokat, és akkor lehet, hogy felpörög megint.:)

éli

Néha pörög a fórum, néha leáll hónapokra, mikor hogy. Most épp a csendesebb időszakát érti.

gyerekek valami nagyon nem stim itt, alig vannak fent, semmi mozgás beszélgetés..... mi zajlik itt valójában?

Igazad van, ha már álomszinten lefutott a beszélgetés, minek megismételni éber állapottban. :)

Kryont olvasgattam mostanában és számomra nagyon furcsa dolgokat mond az izraeli zsidók szerepéről az egész emberiség "változásában". Konkrétan a lelkükben történő békekötéssel kapcsolatban.

Aztán egy magyar hölgy videójára kerestem rá, aki állítólag szintén Kryon médium. Ezt képtelen voltam végighallgatni, viszont megakadt a szemem a youtube által oldalt felhozott videók egyikén, és elég döbbenetes a tartalma...... egy izraeli (gondolom) ember kifakadása....

Érdekes, hogyan sorolta ide ezt a youtube rendszere, és tolta elém....?

http://www.youtube.com/watch?v=4KuzdUVp6Fw

Ja, és én meg Kryont olvasgattam valamiért, és ott volt erről egy kis "útmutatás":)

Ez alapján hozzám olyan üzenet érkezett, hogy nem kell megkérdeznem, mi baja velem:)

Ez akkor megint véletlen egybeesés, nekem is van hasonló esetem:)

Olyannyira, hogy nem is került sor a rákérdezésre:) lerendeztük más szinten:)

Pár napja úgy érzem, hogy a legkedvesebb barátom kerül engem. A dolog váratlanul ért és nem tudom miben hibáztam. Tegnapra már teljesen ki voltam borulva ("Mi a baj velem? Engem senki se szeret. Itt a világvége." stb). A barátomra is dühös voltam.

Ma reggel elhatároztam, hogy változtatok a hozzáállásomon és magamon is. Több más dolog mellett jelképes cselekedetként elkezdtem rendszerezni a számláimat, papírjaimat. Erre közöttük találtam egy CD-t ami a családon belüli kommunikációs problémákkal foglalkozik. Egy másik barátomtól kaptam évek óta, de gyorsan elsüllyesztettem, mert vallásos kiadvány. Most a pakolgatás közben meghallgattam. Érdekes volt most hallgatni, hogy  nálam sokkal rosszabb helyzetben lévő, vagy épp "bűnösebb" emberek is megtudtak változni, rendbe tették a kapcsolataikat, sose késő változni ("Nem a múlt határozza meg a jövőt." - ez elég Seth-es, nemde?). A sok okos tanács hatására el is határoztam, hogy a lehető leghamarabb megkérdem a barátom, mi is a baja velem? (Persze ezt amúgy is megtettem volna, de csak pár nap duzzogás után.) - Mindenesetre nagyon jókor találtam meg "véletlenül" a CD-t.

Akkor már minden szinten felkészült leszel a beszélgetésre. :)

Valamikor egy ismerős megkért valamire, hogy szerezzek be neki valamit, majd, amikor egy bizonyos helyre megyek. Ez az ismerős aztán más témában több alkalommal teljesen megbízhatatlannak bizonyult, megbeszélt dolgok nem teljesítése, eltűnés, azóta se láttam, stb., úgyhogy nem szereztem be neki a kért dolgot, gondolván, csak a nyakamon fog maradni.

Emlékszem, egyszer végigfuttattam magamban egy párbeszédet, mit mondok majd, ha mégis találkozunk és rákérdez a kért dologra.

Tagnap éjjel egy az egyben megtörtént ez a találkozás álmomban, nagyon valósághűen.

Ma reggel értesültem róla, hogy (valaki más révén) ma találkozni fogok evvel az ismerőssel:)

Erős megint a pangás. Még az árvíz előtt eszembe jutott, hogy milyen régen -tán egy éve- láttam katonai járművet Magyarországon. Másnap és harmadnap, szintén még az árvíz előtt láttam is többet.

Az jutott eszembe ismét, ahogyan a napi híreket hallgattam, hogy aznap, amikor a Bándy Kata gyilkosság ítéletét kihirdették, történt a mostani pécsi polgármester lányának a megtámadása. Már aznap feltűnt, gondoltam beírom ide. Mindkét esemény Pécsett történt, mindkettőben fiatal huszonéves lány a sértett fél.

Tulajdonképp ilyenkor meglovagolódik az elromlási valószínűsége/lehetségessége az autómnak.:/.

Hosszasan küzdöttünk az autóm gázrendszerével, elment a fogyastása, sok elemét kicseréltük, mire jó lett, tegnap (gázüzemű). Mivel nálam nem egyesével jönnek ezek a dolgok, hanem legtöbbször egyik a másik után, ma belehajtottam egy legalább 20-25 cm mély jelöletlen kátyúba sötétben és havazásban, minimum a felnimet kell egyengetni, rosszabb esetben futóműállítás is lesz.

Ma mondtam Anyámnak, hogy ha jénai tál van a kezemben kicsit félek, hogy leejtem és összetöröm. Hazafelé a járdán egy összetört borosüveg darabjait kellett kerülgetnem. Itthon levertem a poharamat ami rengeteg apró szilánkra tört. Érdekes mintázatnak tűnik ez.

Megnéztem a Tirannoszaurusz című angol filmet (művészfilm, nem tud-fantasztikus). Rendkívüli módon tetszett. majd elkezdtem kételkedni, hogy már láttam egyszer. Ugyanakkor teljesen új volt végig (ha láttam már, idén kellett, mert tavalyi film). Akivel filmeket osztunk meg, már látta, és ajánlotta is nekem, erre emlékszik. Most ugyanolyan intezitással élem meg, hogy már láttam egyszer, mint azt, hogy nem. Mostanában sokat foglalkozom egyébként a lehetségességekel. Hmm. Ez egy komoly dilemma most, szemléltető eszköz a léttől, érzetre láttam is már meg nem is.:)

(eléggé akadozik nekem a fórum, explorerről betölt az adott topik, de nagyon lassan, firefoxról gyorsan tölt be, arról viszont nem enged írni:) 

Szia Tida:)

A nevek valóban nem fontosak. A számok viszont irányadóak - ha numerológiailag elemzed -  milyen rezgést hordoznak. Nevet lehet választani, változtatni is. Ha ugyanolyan "energetikai" értékűt, rezgésűt választasz, mint amilyen korábban volt, tök mindegy:).

Mikor megszületsz:) vannak számaid. (ajánlanám figyelmedbe a kronobiológiát) Ezek meghatározzák a fizikai keretek között milyen képességekkel és korlátokkal vagy behatárolva.

(csakhogy:) ha hiszel, bármi lehetséges, ki lehet lépni a keretrendszerből. majdnem belehaltam a kirándulásba, de így van) 

Minél inkább harmonizál a fizikai létbe hozott "csomagoddal" a "név" amit magadra veszel, annál könnyebben meg tudod valósítani azt, ami vagy. Azt pedig:)  hogy ki vagy:) neked kell kitalálnod szabad akaratodból, bár minden életre választunk készségeket és képességeket, amivel a legjobb eséllyel végezzük el a feladatot:)

Tehát a névvel amit használsz vhol és ahogy megnevezel másokat, lehet változtatni a rezgésszintet. (persze még sok minden mással, de a hangod az hangolja a világot.

A nevek szerepek, amiket a társadalmi szabályok, mítoszok, vallás, tudomány, különböző nemzetiségi csoportok jelentéseiből, hiteiből állnak össze. Ha ezeknek "megfelelően" játszod a szerepet az Élet színházában, könnyedén tudsz lavírozni. A szabad akaratnak pont az a lényege, hogy tetszés szerint választhatsz nevet:) - azaz rezgést - és akárhányszor - gondolj bele, ma már a neten a nicknevek kora van! vagy pl. a művészek milyen neveket választanak:)

- és ha rájöttél:) a számaidra, az aktuális állapotnak megfelelően váltogatnod kell a neveket, szerepeket. Szerinted miért van szerepjáték őrület a világban?:))) a fiatalok többsége ezt gyakorolja. (Élet-színház:) oh yeah:)

az az ideális, hogy akik a partnereid az élet különböző területein:) (családtagok, barátok, kollégák, ismerősök) az aktuális állapotoddal megfelelő "neveken" szerepeljenek, mert úgy könnyebben tudsz velük beszélgetni és tudjátok emelni egymás rezgését.

Én pl. egy csomó barátomnak adtam becenevet és volt, akinek az évek folyamán többet is és folyamatosan változott a neve számomra. Az enyém is számára. Amikor beszélgetünk, fontos lenne, hogy:) a megfelelő nevet-szerepet vegyük magunkra ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el. (Berne emberi játszmák könyvei is erről szólnak...)

pl:) az exem először Dani volt. Aztán kópé. Aztán kisordas. Majd Kiskifli. Majd végül maci:) Én meg Szilvi voltam, aztán kis ribanc - bocsi mindenkitől:) - szexmanó és végül kismanó. 

Gondolom, nincs abban semmi meglepő, hogy maci és kismanó, olyanok, mint két ovis jóbarát:) bármit megbeszélünk de kissé gyerekesek vagyunk. (és most rájöttem, miért nem tudja elintézni azt a hülye mobilnet lemondást:)

 Gondolj bele, a középkorban mekkora esélye volt egy embernek nevet változtatni? 

Ha művész vagy színész volt, ha uralkodó, vagy nemes vagy egyházi személy, vagy a nők számára... ha házasodtak, apácák vagy kurtizánok lettek:) no meg... anyák. (Mammmmiii)

egyébként meg:) még azt is lehet, hogy mondjuk Mózesnek hívnak vkit és közben selyemfiúként dolgozik, bár biztos több nehézségbe fog ütközni ilyen pályán egy férfi, mint mondjuk ha Giovanni-nak hívják:)