Szerintem van.

Jó ez a bizonyosság érzés. Csak olyan élményeket élsz át, amilyeneket akarsz, tök kafa. Meg te is :)

Biztos van összefüggés. :) Egyébként "véletlenül" mostanában egy nap nekem is hasonló érzésem volt, bár utána nem voltak ilyen jó tapasztalataim.

Időszakosan szoktam olvasni Seth-et, tehát egynéhány hónap kihagyás után mindig elolvasok egy-két fejezetet, van, hogy az egész könyvet, mindet ami megvan.
Mostanság megint olvasom, és a minap egy egész estéts tök jó érzés kerített hatalmába, amikor arra gondoltam, hogy a belső énem úgyis sokkal jobban tud mindent, így nekem elég csak ráhagyatkoznom, ha nyitott tudok lenni, ő úgyis oda irányít, ahova tartok. Ez egyfajta ilyen bizonyosságérzés.
Másnap mindenki feltünően kedves volt velem, minden jól sikerült. Kora hajnalban, mikor kerékpároztam a munkahely felé, egy srác integett, hogy ne menjek ezen az úton, mert tele van üvegszilánkokkal. A cégnél a feletteseim mindenben kikérték a véleményem, megkaptam a kért szabadságot annak ellenére is, hogy nagyon feszített most a munkatempó. Délután sikerült olcsón beszereznem olyan nadrágot, amit már évek óta nem találtam sehol sem. Idehaza is minden nagyon jól sikerült.
Most nem tudom, van-e összefüggés a szerencsesorozat és az érzéseim közt, de szerintem van.

Örülök, hogy bőség van. :)

Nem kényszerítetted, h adjon, hiszen Sethnél szabad akarat van. :)

Szerintem a "realizálást" mindig szó szerint végzi a belső Én, hacsak nincs teljes káosz, amiben nem ismeri ki magát:) Különben nem kellene pontosítgatni menet közben, ahogy Seth írja.

Nevethesz nyugodtan, mert tényleg elég komikus tud lenni, amikor szidja az ember a kívülállókat, és közben saját maga intézi úgy a dolgokat, ahogy aztán lesznek:) Legfeljebb nem veszi észre.

Azóta rendeződött a dolog, utóbb kiderült, nem állt szándékukban nem fizetni, csak nem értek rá, nekem viszont jó alkalom volt rálátni, mit csinálok ott belül:) És azóta újabb nagyobb összegű "ajándékot" is kaptam valakitől, egy olyan régi "szívességem" viszonzásaként, amire már nem is emlékeztem. Nehezemre esett ugyan elfogadni, de felfoghatom úgy is, hozzásegítem a másikat az "adás" gyakorlására, ami nála is beindíthat számára előnyös belső változásokat. Mert hogy az illetőre sok minden jellemző, de az adakozás nagyon nem:) Bőség van.

Nagyon szellemes bejegyzés, nevetnék is rajta, csak épp téged nagyon kellemetlenül érint ez dolog. Azért azt el kell ismerni, hogy valóban szó szerint realizáltad a hitedet.

"Viszont azért nem annyira szeretném, hogy úgy "gyarapodjak", hogy mások kevesebbet kapnak"

Magamtól idéztem:) és olyan jól beültettem magamnak ezt a gondolatot, olyanformán, hogy nem akarok úgy gyarapodni, hogy másoknak kevesebb legyen, hogy most a munkámat sem fizetik ki.

Persze, hisz, akkor nekik kevesebb lesz, és én ezt ugyen nem akarom. Elképesztően tehetséges valóságteremtő vagyok, vaze.:)

ja, úgy értettem, konkrétan benáthásodtál...

Hát minden lehet, de mindenesetree tény, hogy vagy 3-4 alkalommal annyira erősen felturbóztammagamban az öröm érzést, és próbáltam kisugározni, igen erőteljes energiát beletéve, hogy szinte bedugult az orrom.. (aztán azért elmúlt :) )

(Szerintem a benáthásodást nem az érzelem erőssége okozta, hanem az érzelem kiváltotta, valamilyen belső konfliktus)

Na kiderül, hogy csupa valóságteremtő mester sorakozik itt, csak nem tudja magáról?:)

Hasonló tapasztalatom van: amikor én ezt művelem, akkor én is egy idő után magára az érzésre koncentrálok, azt próbálom kisugározni. Olyannyira, hogy régen még olyan is volt, hogy annyira felfokoztam az érzést, annyira túlzásba vittem, hogy egészen egyszerűen benáthásodtam.. Szó szerint tele lett az orrom pár perc múlva, és utána sokáig fújni kellett.. Testi szintre is hatással volt az erős érzelem. Azóta azért vigyázok, mennyire erős érzelmet generálok ilyenkor magamban..:)

Persze hogy tudatosan csinaltad csak azt a bizonyos tudatossagot nem ebben az eletedben szerezted meg:-P hanem emlekszel hogy hogyan is kell:)

A tegnapi újabb fejlemény, hogy valaki dolgozott nálam, és kb. felét-harmadát kérte, mint a piaci ár általában. Dolgozott nálam már korábban is, normál áron, de miután láttam, hogy szépen, rendesen csinálja a dolgát, megbízható és becsületes, nem is számolgattam utána, csak fizettem mindig, amennyit mondott. Most csak azért számoltam utána, mert csak kb-re saccolta a mennyiséget, és kíváncsi voltam, jól saccolt-e. Hát teljesen jól saccolt, vagyis nem tévedésből kért keveset.

Volt egy másik ilyen is, de azt most elfelejtettem. Viszont azért nem annyira szeretném, hogy úgy "gyarapodjak", hogy mások kevesebbet kapnak, mégha nem is direkt ráhatásom miatt. Valamit módosítanom kell a dolgon:)

És az a fura, hogy nem is tudatosan csináltam így, csak valahogy így jött:)

Hú de frankón leírtad ezt:) Én sosem tudom ilyen konkrétan megfogalmazni, de ahogy olvastalak, pergett vissza előttem, vagyis tudatosult, hogy pontosan ezt csináltam, sőt, a negyedik lépést is!!!:)) Akkor már csak egy nagyon jó, szabad, könnyed, "egyetemes" boldog érzésben ringatóztam, és evvel az érzéssel mentem aztám tovább utamra a hétköznapi teendőkben:)

Nagyon jo!!:)

Amikor elkezdtem figyelni arra hogy amit jol meg valosagteremtek:) az mikor is robban be a fizikai sikra vagyis mikor valik kezzel foghatova. Ugy minnel jobban foglalkozol vel es probalgatod annal hamarabb valosulnak meg.

  1. lasd a belso szemeid elott elesen tokeletesen a kivant dolgot._ pl penznel az is tokeletes ha mondjuk olyan jelenetet vizionalsz amibol az jon le hogy tehetos vagy boseg vesz korul , nem kell penz kotegekkel furdeni:))  --- a minnel elesebb kepet a koncentracio fejlesztesevel erhetjuk el. Semmi nincs a fejunkben egyetlen egy mas gondolat sem csak az ohaj.

2. Toltsd meg erzessel/eld at  mintha mar regesreg a tied lenne

3. Most egybe nezd /lasd amit krealtal es e kozben meg inkabb arra kell figyelni arra az erzesre ami latvanytol megszuletett benned.

4. Es vegul bar ez sajat fejlesztes de nekem ez adja a turbot neki ettol hamarabb hozzam kerul az ohajom:) amikor megvagyok az elso 3 lepessel akkor utana csak az uj erzesre figyelek es ekozbe szepen eltakarom a belso szemeimet hogy ne lassak semmit es csak valoban az erzesre figyelek vagyis belemerulok abba az orvenybe aztan ezzel az orvenylo erzessel jovok ki a valosag teremto muhelyembol.

Szerintem is jól hangzik. :)

Szemrennelés a szemrebbenés n (sőt nn) dimenziós változata.

:)) pedig annyira jól hangzik:)

A szemrennelés nem egy új gyógymód, hanem szemrebbenés akart lenni.

Na látod, ezen se agyaltam, el akartam rontani és egyből sikerült is. :)

Cöcö. Nem vagyok kezdő. Én nem agyalok a nehézségeken, egy szemrennenéssel megteremtem őket. ;)

A kettő együtt szerintem:) oda-vissza hatás:)

"milyen sokat segítettél nekem evvel a mondatoddal. Amikor azt olvastam, "várjuk a további.......".."

Milyen érdekes, hogy az ember anélkül segít, hogy tudná..:D Lehet nem is ő segít igazából, hanem mi magunkon.. :D Mindenesetre grat!!:)

Hát ja:) csendben megjegyezném, nem jöhetnének létre ilyen pozitív tapasztalatok, ha közben olyasmin agyalnék, milyen akadályai lehehetnek, vagy milyen nehézségekbe ütközhet a dolog, mint pl. egy könyvkiadás esetében;) Pedig fel tudnék sorolni százat is:)

Jó ilyen pozitív tapasztalatokat olvasni.

Köszönöm a visszajelzést!:)

Ma "csak" egy pozitív visszajelzést(:)) kaptam egy megrendelőmtől, álmélkodó "maga ilyet is tud csinálni?" kérdés formájában:)

És elmesélném azt is, most milyen sokat segítettél nekem evvel a mondatoddal. Amikor azt olvastam, "várjuk a további.......", éreztem az azonnal megjelenő belső nyomást, ami mindig is jelentkezni szokott, ha úgy érzem, elvárnak tőlem valamit. Gyakorlatilag ez önmagában blokkolni szokta a "teljesítményemet", vagy legalábbis sokkal nagyobb erőfeszítés kell hozzá evvel a "stresszfaktorral".

De pár pillanat múlva - mely pillanatok alatt leírhatatlan gyorsasággal pörgött le bennem egy belső párbeszéd önmagammal -, már el is illant ez az egész. És most egészen úgy érzem, készen állok arra, hogy ezt a régi hülyeséget levetkőzzem magamban:)

Ne hagyd abba, várjuk a további (remélhetően pozitív) fejleményeket!!:)

Ha már itt vagyok, egy kis motiváló példa személyes tapasztalatból:

A napokban elkezdtem egy "áramoljon a pénz hozzám" projektet, de nem vettem túl komolyan. Aztán tegnap gondoltam egyet, hogy a fenébe, gyerünk, áramoljon, bőség van és meg is érdemlem:) Már este jött egy telefon, hogy kifizetnének valamit, amit kölcsönadtam, de hadd maradjon, és bár nekem nem kell már, és tiltakoztam a kifizetés ellen is, ragaszkodtak hozzá. Ma pedig jött egy telefon, egy baráti beszélgetéssel, ami egy baráti segítség-felajánlásba is fordult, ami mentesít egy nagyobb összeg kifizetésétől. És ma jött még egy telefon egy munkával, amit bár köszönök szépen, de munkám van elég a pénzkereseti munkán kívül is, úgyhogy maradjunk csak az anyagiak áramlásánál:)

Emlékeztek még arra, amikor azt mondja:
Az információt különbözőképpen lehet rendszerezni, avagy a tudást amelyet reprezentál a világod, különbözőképpen rendszerezheted.
Már régóta mozgat egy több embertől hallva, hogy gyakran sok betegség nem is betegség, csak a társadalmi közös megállapodás miatt lesz az.
Fontos megjegyzés: mivel közösen azt mondják betegség, ezért akként is kezelik, és azzal a szemlélővel is szokták/akarják hitetni, viszont így valóban az lesz: tehát azért jelenkeznek a negatív tünetek mert betegségként kezelik vagy akként választja magának az egyén.


http://www.boredpanda.com/i-paint-music/

Sziasztok! :))

 Most néztem a viasatot és ment a Star Trek - feltűnt mennyiszer említi az ´öreg bölcs´ :)
A II. Évad 19. részét néztem - arról szól, hogy az egyik tag belekerül egy idősíkba és egy új életbe kerül.
Koindenciák vannak benne - azonos barátok vagy nem ismertek, szintén felvételizik a Voyagere-re, de nem veszik fel - semmire nem emlékszik felesége van egy új élete - nagyon érdekes.
Csak hogy mennyiszer említik a könyvben :)


Am vannak olyan tapasztalatok amiket nem tudok elmondani, de majd egyszer szívesen megosztom, de szerintem abban ´helyzetben´ már nyílvánvaló lesz.

Van az a Seth által javasolt "tudati cselekedet", hogy ha valaki nem éppen kedvezően viselkedik velünk, képzeljük el az ellenkezőjét, képzeletben játsszuk le, hogy megváltozik a viselkedése.

Próbáltam már ilyesmit, és működik. De sosem jut magamtól eszembe olyanokkal, akikkel szorosabb, vagy nagyon régi kapcsolatban vagyok.

A minap valakinek panaszkodtam, mennyire stresszben vagyok előre a találkozástól, és felhívta a figyelmemet az elvárásaimra. És tényleg, én várom el az ismétlődést, ahogyan előre vetítem a jövőbe az ennek megfelelő eseményeket. Na most - bár csak kutyafuttában - elképzeltem, hogy most másképp fog viselkedni az illető, mint eddig. És így lett:)

Mennyire készpénznek veszem, hogy ha valami régóta megy ugyanúgy, sokszor ismétlődve, magamban kell keresni valami hibát, valami hasonló hozzáállást, tulajdonságot.

Miközben lehet, hogy csak arról van szó, mit várok el, régi berögződött tapasztalatok alapján. Csak egy gondolatfolyam. Ami hitté vált.

Azt sem felejtem el sosem, mikor 19 évesen történt velem valami, ami szintén mélyen érintett. Egy hétre rá bárányhimlős lettem, pedig már fiatalabb koromban átestem ezen a betegségen.

Viszont, pár évvel ezelőtt teniszkönyökem is volt, amit nem tudok hova tenni, akkoriban érzelmileg eléggé kiegyensúlyozott voltam, nem tudom, mi okozta.

Minap mar irtam hogy meditalasaim soran egyre tobbszor kerulok abba a bizonyos "elefenterzesbe".Mindenem megno es konnyu vagyok es marha kellemes erzetet ad.Ugye azt irja Jane hogy ilyenkor a pszi-idobe lepek azaz kilepek a ter-ido dimenziojabol.Tegnap mostmar hatarozottan megertettem mi is az hogy nincs ter-ido pontosabban miaz amikor azt mondjuk hogy mas dimenziokban nincs tavolsag es nincs ido.Tegnap meditalas alatt direkt elmentem erre a szintre.Azt tapasztaltam hogy a szoba en vagyok, ugy "megdagadtam" hogy szinte az egesz szobat betoltottem.Es akkor arra gondoltam hogy odanyulok a szekhez vagy akar a poharhoz de rajottem hogy mindenhol en vagyok ezert mar nalam a pohar.Nincs tavolsag aza 2 meter ahol van a pohar mert mar erzem hogy nalam van.Tehat az idore sincs szuksegem hogy addig amig elerem a poharat - amig megteszem azt a ket metert,mondjuk elolre hajolok- mert mar fogom.Nem tudom hogy attudtam-e adni mit is ereztem de nekem tiszta:D

Most olyan passzban vagyok hogy csostul jonnek ram a meditalas alatt a tapasztalatok.Mondhatni nagyon elkaptam a fonalat.Vagyis jobban hallgatok a szellemivezoimre vagy akar a belso Enemre.Nagyon tetszik.

Sziasztok! 

Pár napja egy kazettát hallgattam. Gondoltam egyet, s visszatekertem egy részhez. Néztem a számlálót, hogy kb. mennyit megyek vissza. Belehallgattam, nagyon meglepődtem. Nem visszafelé ment a szalag, hanem előre felé! Talán elromlott valami. Mindenesetre se előtte, se utána nem volt gond a számlálóval. Le se írtam volna, de szerintem mindenkivel történt már hasonló eset. Amikor a világ egy pici darabja nem úgy működött ahogy illendő lenne.

Üdv,

   Atta

Kedves Babci!

nekem van ilyen tapasztalatom. de én úgy érzem, nem tartozik ide, azért nem írok róla.

és szeretném, ha tiszteletben tartanád ezt a véleményemet. mert akkor talán nem sértésnek vennéd.

üdv tida

Kedves Mindenki!

Kiszavaztatok, OK. nektek nincsenek ilyen tapasztalaitok. Pedig szerettem volna ilyeneket is megosztani veletek.

Kösz a türelmeteket.

Babci

Kedves Atta,

mégis, mit gondolsz, miért leveleztek, időnként ÚTÁLATOS MÓDON, veletek?

EMBEREK VANNAK minden szöveg mögött. Kik mások lennékek, mint érző, fájó, küzdő emberek.

Miért, mint gondolsz? Én nem küzdök? Nem fájok?

Nem ROBOT vagyok - tudom, ez mást is takar. NEM VAGYOK ROBOT.

Én pontosan érző, fájó, küzdő-küszködő emberekkel szeretnék itt gondolatokat megosztani, őszintén, valós problémákról - AMELYEKNEK MEGOLDÁSÁBAN SETH SEGÍTHET - és segít is!

Ha a lényegre koncentrálunk!

Babci

Kedves Atta,

örülök, hogy válaszolsz, emberként - embernek. ÉRZŐ embernek.

És örülök, hogy legalább TE megköszönsz ITT valamit is.

Szeretettel: Babci

Ez a közösségi rész ahová most került a topic :) (Köszönet érte!)

Már elég rég tanultam az ELTÉ-n a Bölcsészettudományi Karon.

Üdv,

    Atta 

Kedves Atta,

Mi az a "közösségi rész"?

Ahogy javasoltátok, nyitottam egy topicot, és persze, oda teszitek át, ahol jobbnak gondoljátok.

És: említetted, hogy az egyetemen az egyik tanárod ... melyik egyetemen? Mit tanulsz? Már, ha akarsz erről itt is beszélni.

Üdv, Babci

Misi, tényleg írhatnál egy kicsit bővebben! :) 

Beszélnél erről bővebben?

Kérlek!!!!

Babci

Kedvews Misi!

Erről én honnan tudhattam volna?

Nem tartom hencegésnek. Inkább - ha lehet ilyet modnani - veled fájok, avagy veled érzek. Hidd el!

Babci

Hiányoltad a tanitásokból a gyakorlati részt .Az előző  hozzászólásod kapcsán mondom a saját tapasztalatom.Mely bizonyára nemcsak Seth alapján de azért mégiscsak hozzá köthetően és tőle érthetően velem történt.Meghaltam ,vissza jöttem ,mást kisértem át és még sorolhatnám a különböző élményeket.Voltam más menyországában.STB.

Van kinek ez üres hencegés ,van kinek a hasonló élmény vissza igazolása.

Csak itt a régi probléma az én élményem nem a Te élményed.

üdv:Misi

Legjobb barátnőm édesanyja szinte matuzsálemi kort élt meg: 93-adik évében húnyt el. Vallásos temetést kért magának, amelyet lánya igyekezett minden, a mama által kívánt szempontból megvalósítani. Itt ezt, ott azt nem tudta elintézni, pedig, ha van ember, aki boldogul és ért az ügyintézéshez, az a barátnőm!