Én most a háború metafizikai koncepcióira gondoltam, magára a háborúra MINT emocionális energiák által generalizált tömeges manifesztációra.

A háborúkat az elmúlt pár száz évben nem azért vívták az emberek, mert háborúzni akartak, hanem azért mert kijátszották az embereket egymás ellen...

hogy seth gondolatival is fűszerezzem, mindez nem változtat azona tényen, hogy álmukban minden háborúban résztvevő elfogadta a háborút a konspiráló érdekcsoportokkal együtt....

Szerintem jól látod :)

Seth azt mondta, hogy lehetséges a háborúkat megvívni az álmok szintjén is. Az álomvalóság mint lehetséges valóság kínálkozó lehetőség erre. Minden, az álomban átélt esemény a valóság egy másik szintjén végbemegy. Maga a "háború akarásának" az energiája így nem a mi rendszerünkben fog materializálódni, hanem máshol. Ez azonban csak ilyen félmegoldás szerintem, mert az erőszak akkor is kifejeződik, csak máshol. Annyiban jobb, hogy nem itt.

Úgy gondolom azonban, hogy a háborút kiváltó gyűlölet energiája is kreatívan átkonvertálható. Ez érvényes a mi fizikai valóságunkra és az álomvalóságra egyaránt. De a háborúk megvívása álomban az ember egója miatt könnyebb módszer lehet.

Elvileg elegendő lenne egyetlen ember álma is ilyen téren, mert az is egy plusz lehetséges valóságot teremt, de nem vagyunk túl fogékonyak arra, hogy azt a valóságot érzékeljük, így az éber tudatunk nem nyer úgynevezett mentális kielégülést. Valószínűleg ezért mindenkinek át kellene élnie a háború álmát, aki erre vágyik, hogy ez a belső energia "lerezegjen".

Szerintem úgy érti, hogy jobb álomban, a lehetségességek mezőjében lejátszani a "meccset", ha már feszültség van mondjuk két nép között, és utána nem matrializálni, nem választani ki 3 dimenziós lehetségességgé (belátván a vele járó szörnyűségeket). Máshol mondja, hogy a konfliktusok tisztázásának kiváló terepe az álomvalóság, az is rárímel erre, jobb álomállapotban "összeereszkedniük" a feszültségenergiáknak, mint az éberben, az álomvalóság játékosabb, sokdimenziósabb, több a megoldási felület, potenciál benne. De ez csak a szubjektív olvasatom róla.:)

"-......Ha megengedhetek magamnak némi fantáziálást, elvileg elképzelhető egy tömegméretű álomterápiás kísérlet, amelyben a háborút a népek nem ébren, hanem álmukban vívják egymás ellen."

"- Ezzel kapcsolatban még egy fontos körülményt meg kell érteni. Ha például a probléma az agresszivitás, az álomszuggesztióba bele kell foglalni, hogy az agresszió nem irányulhat konkrét személy ellen. A probléma mindig a megfoghatatlan mozzanat (példánkban az agresszivitás), nem pedig az az egyén, aki felé az ember irányítaná.
- Nem akarjuk azt szuggerálni, hogy az egyén álmában ártson valakinek. Számos oka van ennek, többek között a telepátia valósága, amiről még nem sokat tudtok, valamint a bűntudat bevésődése, ami elkerülhető. Nem arról van szó, hogy a valóságos mozgást helyettesítsük álommozgással. Arról van szó, hogy bizonyos problémákkal foglalkozni kell."

Seth megszólal 14. fejezet

"az agresszió nem irányulhat konkrét személy ellen"

Konkrét nép ellen igen?:)

Örülök, hogy Seth átment a vizsgán. :) Ciki lett volna, ha kiderül róla, hogy egy materialista kísértet. ;)

És itt van Seth konkrét válasza a kérdésre:)

Nincs a tudatodnak olyan része, mely be volna börtönözve a testedbe. Vagy így, vagy úgy, vagy ebben, vagy abban a dimenzióban materializálódik. A "materializáció" szót csak azért használom, mert számotokra jelent valamit, de eltorzítja azt, amit mondani akarok, mert beleértitek az anyagi megjelenés mozzanatát is. Pedig, mint tudjátok, nem minden valóság fizikai jellegű.

Seth könyve: Az ESP csoport ülése 1971.január 12., kedd

Ha az újonnan belépett személyiséget tudatként vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy vibrál; idő kell hozzá, hogy stabilizálódjék. Amikor a gyermek - kiváltképp a kisgyermek - alszik, a tudata egyszerűen magára hagyja a testet. Az életközti környezettel való azonosulás aztán fokozatosan elelenyészik, míg végül a fókusz szinte tökéletesen a fizikai létre irányul.
Seth könyve 557.ülés169.o. (MEK)

Ha a sejtek nem halnának el, és nem pótlódnának, akkor a fizikai képmás nem maradna fenn, tehát a tudatod most, ebben a pillanatban, amelyet jelennek tartasz, most is csak az állandóan változó testi képmásod körül lebeg, vibrál.
535.ülés 106. o. (MEK)

Az első idézet úgy hanzik, mintha arról lenne szó, a tudat azért vibrál, mert még nem "stabilizálódott" a fókusz.

Miközben a második idézetben  - és még sok helyen - leszögezi Seth, hogy a tudat alapvetően vibrál.

Hát ezt most csak úgy.....

Jó példák. Ezek szerint Seth tényleg tágabban érti a materializációt.

Most találtam pár mondatot Seth könyvében, amiből elég egyértelmű, hogy a materializációt nem "anyagivá válás"-ként kell érteni Seth-nél:

"Mi is érezzük a ti általatok érzelmeknek nevezett jelenségek megfelelőit, bár ezek nem azonosak a szeretettel, a gyűlölettel, a haraggal, amit ti annak neveztek. A ti érzelmeitekről azt lehet mondani, hogy háromdimenziós materializációi a sokkal nagyobb pszichológiai eseményeknek és élményeknek, amelyek a „belső érzékekkel” függnek össze."


"A tudat lényegéhez tartozik, hogy arra törekszik: a lehető legtöbb dimenzióban materializálja önmagát, új tudatossági szinteket, új hajtásokat hozzon létre. Eközben teremt meg minden valóságot. A valóság tehát mindig a keletkezés állapotában van."

"Materiális fejlődés ez, ahogy a tudatod megnyílik, és a lehető legváltozatosabb módokon megnyilvánítja önmagát. Ez nemcsak egyetlen, háromdimenziós életre korlátozódik, és nem is csupán a háromdimenziós létezésre."

Meggyőztél:) Akár.:)

Szerintem nem, mivel "az egész több, mint a részeinek összessége"-elv alapján fel lehet azt is tételezni, hogy van egy számunkra felfoghatatlan dimenziókba nyúló és mélységű személyisége is akár.

Minden létezőt is mókás ő-nek nevezni:)

Nekem Minden Létező marad, így rögzült a Seth megszólalból.:)

Aha. Az álcarendszerekhez nem tudok hozzászólni, nem nagyon emlékszem ezekre.

(Az viszont olyan mókásan hangzik most nekem, Minden, ami van-t ő-nek nevezni:))

Ez egy jó kérdés. Valamiféle megkülönböztethető sajátosságú álcarendszer (vagy nem álcarendszer, de saját szabályokkal rendelkező rendszer) a rendszeren (Minden Létezőn vagy az ő kibocsátásain) belül.

"Szerintem nincs minden alrendszerben álcarendszer."

Richárd, hogy érted azt, hogy alrendszer? Mi a fő rendszer, aminek vannak alrendszerei?

ja, ha már nyelvfilozófia.

az, hogy ´jelentés´. minden jelentés a jelenhez kötődik. a nyelv is mutatja, hogy például a múlt értelmezésekor is a jelenben adun neki jelentést. vagy bármely más esemény jelentése attól függ, hogy a jelenben hogy értelmezzük. akkor már a jelenben megpróbálhatunk a jövőnk eseményeinek elképzelésekor jelentést adni azoknak. ajj, túl nagy teher van ezen a jelenen...:)

Tovább:

a nyelv (vag ymás kifejezési forma): a közvetlen és közvetett közötti közvetítő közeg. erre szükség van, amíg lét-közbe-vetettek vagyunk.

:) mókás ez a magyar

a vanníliapuding mint a lét mélyebb folyamatainak leírásása-témakörhöz még egy gondolat.:)

csak mert a napokban engem is foglalkoztatott ez vmi kapcsán. a beszennyezés, talán pejoratív, de annyiban egyetértek, hogy a szavaknak lehet torzító hatása kétségtelen. sőt ma a posztmodernben (az van még egyáltalán?:)), szóval a posztmodern meg kifejezetten nyelvellenes, sőt lázad a nyelv korlátai ellen. de ez meg oda vezet, hogy mindenki kifejezi ilyen-olyan módokon magát, de már nincs közös jelrendszer, ezért is nehéz befogadni sok mai művészeti kifejezésmódot. mindenki, autentikusan akar kifejezni valamit, ami az övé (pl modern tánc, színház), hogy ne torzítsanak a szavak, de ebből sokszor az lesz, hogy, az ővé is marad, azélmény nem közvetítődik. így viszont tulajdonképpen csak önmaga számára lesz torzítatlan az élmény, hiszen más nem sokat ért majd belőle.

ugyanakkor viszont, én abban hiszek, hogy az élmény mindig torzított, soha nem lehet pontosan átadni semmit, ugyanúgy,a hogy mi magunk megéltük, sem szavakkal sem máshogy. de ez nem baj! ezért a befogadás az önmagában kreatív folyamat, aktív és nem passzív, új jelentést alkotsz. de ha a szavakat nézzük. pontosabban a közvetít szót. van a közvetlen élmény (ezt mi tapasztaljuk), van a közvetett élmény (mondjuk más meséli, h mi van) és eközött közvetít a nyelv (vagy más kifejezésforma). nem jó?:) ez most jutott eszembe. lám, ez is bizonyítja, hogy a fórumozás is kreatív létélmény:)

Az írásbeliség egy érzelmi akadálypálya, már én is megfigyeltem.:)

Kösz.:) Igazából az előbb összeszedtem, hogy én milyen pontokon vitatkozom az álláspontjával. Persze, tiszta érzékelés, és tudás, csak odáig el is kell jutni valahogy.

Szerintem, amiről Józseg beszél, az azonosuláson keresztül megtapasztalt tudás. ez olyan mély, sokdimenziós tudás, amihez képest a szavak tényleg nagyon esetlennek tűnhetnek. de lehet, hogy az a fajta tudattásgulás végülis pont ugyanez az azonosulás, aminek alapja a koncentráció. amikor olvasunk vagy írunk, az is azonosulás, aminek mindig más és más dimenziói nyílnak meg (erről a Seth könyv kapcsán többször beszéltünk is, h mindig máshogy alkotjuk újra olvasva). szóval én is érzem ezt a fajta tudattásgulást, szoktam meditálni, (nem szeretem annyira ezt a szót, nagyon keleti valláshoz kötött) és ilyen értelemben nincs különbség, hogy a meditáió tárgya a virág, vagy egy tudatfolyam, amit egy könyvből olvasol ki, vagy épp a sajátod, amikor írsz. mert az írásban az a jó, hogy ott tényleg a saját gondolataiddal vagy, több idő van elmélyülni bennünk, mint, amikor pörög egy párbeszéd, vagy egyszerre sokan beszélnek. mindkettőnek persze vannak előnyei, hátrányai. de íráskor, itt akár a fórumon én is éreztem ilyet, igen.

á, mindenképp, persze, ne viccelj, annál jobban érdekeltek. :) minden ok

Semmi baj, egyébként nem vagyunk más vérmérséklet, csak én túl vagyok pár ilyenen.

(egyébként továbbra is úgy gondolom, hogy Tida nem mumus, és én pl. az esetek 95-98%-ában jól tudnék beszélgetni vele, csak ott az az 1-2%, amikor összefeszülünk- és tök mindegy, hogy kinek a hibájából-, és mindig összefeszültünk eddig, emiatt hagytam fel az egésszel)

Na igen, ami itt ment az nem vita, csak tudattam, hogy nekem személy szerint elszáll az inspiráció, ha leugatnak. De előtte a beszélgetés valóban jó. megsimerni ki hogy látja a világot, hogyan értelmezi a szövegeket. ez ugyanolyan kreatív munka, mármint a Seth-olvasás, mint bármi. ilyenkor megalkotjuk a magunk számára a szöveget. egymást győzködni éppoly felesleges, mint azon győzködni bárkit is, mit jelent számodra egy festmény például. de ha elfogadó a légkör és mindenki bátran elmondhatja a éleményét, akkor egyre összetettebb képet kapunk. ha valaki véleménye vmiért megfog, beépíthetjük a sajátunkba, kiegészíthetjük vagy módosíthatunk rajta. ez sem más, mint egy kreatív izgalmas folyamat, pláne ha intelligensen, egymást tisztelve csináljuk.

bocs Richárd a zárójeles megjegyzésemért. más vérmérséklet vagyunk, ami neked megy, nekem nem menne. Iván jó ötlet a találkozó, biztos érdekes lenne!

Ez a merés kifejezés csípi a szememet. Semmilyen merési kérdés nincs itt, nem ismerek el fórumtárs részéről semmilyen autoritást atekintetben, hogy mit, hova, mikor, milyen stílusban és hogyan írhatnék, maximum a laptulajdonosoktól vagy a szerkesztőktől. Csak nem foglalkozom vele. Na.

Rendben. Richárd, látod, a megerősítő véleményedet is csak zárójelben mered leírni..., ájj, ez a lépjünk tovább stratégia..egy idő után viszont oda vezet, ha a másik megszokja, már észre sem veszi, hogy méltatlan, amit mond. értem, hogy a vita megakasztja ,a  fórum témát, de számomra az is megakasztja, ha szátbarmoláshoz vagy ürülékhez hasonlítják az addigiakat. szóval ok, bocs, folytassátok nyugodtan csak arra ügyeljetek, nehogy vmi irreleváns filozfálgatásba csússzatok. további jó, akadálymentes együttgondolkodást mindenkinek!

Nem akarok beleszólni, csak annyit, hogy lépjünk tovább, mert ilyen viták esetében mindig lefagy a fórum pár napra. Én magam azért nem kérem ki magamnak, mert 5-6 ilyen vérremenő vitán túl vagyok,-ugyanarról az álláspontról szemlélve az egészet, mint Te-, és a magam részéről úgy védem ki, hogy nem megyek bele. Igaz, ehhez kellettek a korábbi nagy viták, amelyekben részt vettem.:)

Neked pedig:

Nem tudom honnan veszed a bátorságot, hogy más hozzászólásaira azt mond: szétbarmolták a topicot, és konyhába szaráshoz hasonlítsd a szituációt. Nem tudom, miért érzed feljogosítva magad, hogy megítéld, József kevéssé van képben bizonyos dolgokkal. Nem tudom miért gondolod, hogy egy "Iván" néven bejelentkezett fórumozót leivánkázhatsz minden további nélkül. De amit végképp nem értek, hogy ezt miért nem kéri kis senki magának.

Szóval tida, lehet, hogy a fórum csőszének érzed itt magad, aki mondhat akármit. de ne felejts el, hogy felnőtt, értelmes emberekkel beszélsz, úgyhogy sürgősen kapj a fejedhez  és kétszer is gondold meg, mielőtt elküdesz egy hozzászólást.

Láthatjátok: nem könnyű dolog meghatározni a lélek vagy entitás fogalmát, mert ahhoz, hogy logikusan felfogjátok, előbb meg kellene értenetek spirituális, pszichés és elektromágneses vonatkozásokban;meg kellene értenetek a tudat és a mozgás alapvető mibenlétét is. Intuitív módon fölfedezhetitek a lélek vagy entitás természetét, és az intuitív tudás sok szempontból magasabbrendű, mint a tudás bármely más fajtája."

Seth könyve I. kötet, 106.oldal.

Van tehát igazságod az intuitív megközelítésben, abban, hogy sok aspektusból logikailag nehéz levezetni, mi hogy is van.

Hát, sztem "ellent-mondás"-okban nincs hiány, maximum nem Sethet idézzük...:)

de ennyi azért belefér talán, a spontaneitás rendje, mondjuk így, hiszen a kérdéses pontok alapvetően ellentétes fogalmak körés szerveződtek a Seth szövegekkel kapcsolatban: véges-végtelen; én valóságom-más valóságok; valós-valótlan (ezt én vetettem fel, még nyitott, de érdekel továbbra is, mit gondoltok a valótla fogalmáról). Szóval ez ilyen értelemben nem általános filozofálgatás, amit az "általános filozofálgató" fórumokba kéne száműzni, mint "apokríf" hozzászólásokat.:) Sőt, nekem József kérdésében, pntosabban a kérdésfeltevés intenzitásában éreztem, h ez a kérdés számára "húsbavágó", talán pont ez inspirált minket. ahhoz, hogy idővel kialakuljon vmi közös nyelv, szükség van arra, főként egy új ember esetén, hogy megértsük, ki mit ért adott fogalom alatt. ebbe beletartozik, hogy mi is elmondhatjuk.

szóval én örülök józsef, hogy feltetted a kérdéseidet, épp ezért nem teljesen rtem miért írod, h a kérdések feleslegese, mert arra csak válaszokat kaphatunk. képzeld, ha mi ezt válaszoltuk volna neked:) "József, a kérdéseidre csupán válaszokat adhatunk, minek is tennénk, csak újabb kérdések sdzületnének." Lehet, hogy még meg is sértődtél volna:) na de nem akarom elbagatelizálni. jó, h kérdeztél, máskor is így mindig zsigerből, mert ezek a legvitálisabb kérdések, jó volt, h válaszoltunk, és jó volt, h újabb kérdésekre bukkantunk.